Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-10 / 41. szám
1916. október 10. A. Nagybányai Hírlap lap alapján beszedett összegért ép oly mérvben vállal szavatosságot, mint a postautalvánnyal befizetett összegért. A rendes postai megbízásra vonatkozó szabályok 1916. október 1-től kezdve any- nyiban szenvednek változást, amennyiben belföldön, Ausztriával, és Bosznia-Hercegovinával való forgalomban egy postai megbízáshoz beváltás végért ezentúl csak egy okmány csatolható. Az eddigi beszedési dij helyébe ezentúl minden postai megbízás után a feladásnál lerovandó előmutatási díj lép. A cinkotai rémdráma. Ismét kisért a cin- kotai bádogosmester Kiss Béla szelleme. Dacára, hogy a hatóság és a rendőrség kétségtelenül megállapította elhunytét, mindig akadnak egyesek, kik hol itt, hol ott látták. Természetesen a hatóság e- zeket az újabb eseteket ma már figyelmen kivül hagyja s csakis a letartóztatott Nagy János múltja után kutatnak. A közeli napokban lesz a pestvidéki kir. törvényszéknél a hagyszámu tanuk kihallgatása. Dr. Hajos Géza vizsgálóbíró közel száz tanút idézett be. Az orvosszakértők elkészültek munkájukkal és véleményük szerint a gyilkosságok elkövetéséhez és az áldozatok eltüntetéséhez nem okvetlenül két vagy több tettes volt szükséges, a gyilkosságot és a holtesftek eltüntetését egy tettes Is elvégezhette. Az orvosszakértők véleménye nem zárja ki, hogy Nagy János cinkosa lett volna Kiss Bélának, bár a holttesteken nem találtak olyan nyomot, mely kétségkívül megállapíthatná Nagy János bünrészességét. Dr. Hajós Béla vizsgálóbíró a tanuk kihallgatásától szenzációs fordulatot vár az ügyben s reméli, hogy Nagy János az elébe tartott bizonyítékok súlya alatt megtörik és töredelmes vallomást tesz. Nagy János egyébként újólag megbetegedett. A fagyott lábujjain kiújultak a sebek. Állítólag egy rabtársa szerint azt mondotta volna: „Szeretném a hordókat látni . . . Majd akkor megmondom, hogy mit gondolok.“ Sohiányról panaszkodnak az ország számos vidékén a kereskedők. Tény az, hogy a legtöbb bányaterületről a hadi műveletekkel kapcsolatos vonalzárlatok és wagonyhiány miatt a szállítások vontatottak, de az országban elegendő só van és hiányról még beszélni sem lehet. Azt a vidéken-i ként és egyes kereskedőknél mutatkozó hiányt» amely az illetőket panaszra készeteti, kivétel nél-j kül az okozza, hogy a közönség nem csak hónapokra, hanem egy két évre való sókészletet rat magának félre és persze az ilyen fokozott kérésié kielégítése a mostani száliittási viszonyok közöt nagy akadályokba ütközik. A középiskolai reform elmarad. A köz-t oktatásügyi minisztérium reformjavaslatot dolgozott ki a középiskolák részére s e javaslatot a közoktatásügyi bizottság julius havában le is tárgyalta, a ház elé pedig szeptemberben került volna. Újabb intézkedés következtében — az országgyűlés elé került sok és fontos jayaslatok miatt — e reformot a mostani ülésszak tárgysorozatáról törölték s igy a középiskolákban a tanítás a régi tantárgybeosztás szerint kezdődött meg. Szüret. A város tanácsa az 1916. évi szüret megkezdésének határnapját f. hó 8-ra tűzte ki. A hordók kezelésével foglalkozó korcsolyásoknak munkadiját következőleg állapította meg: 1 boroshordónak a szekérről való levétele és a pincébe való leeresztése és ottani elhelyezéséért 1—300 literig 1 K. 20 f. 301—500 literig 1 K. 60 f. 501—1000 literig 2 K —f. A helytelen kezelés és mulasztásból származó károkért a korcsolyások anyagilag felelősök. A felmerülő panaszok elbírálásával, valamint a korcsolyások félfogadásával a rendőrkapitányi hivatal bizatik meg. Nagybánya, 1916, október 4 Makray Mihály polgármester. A háború költségei. A pénzügyi tudósok a!zl jósolták annak idején, hogy a világháború végét a pénzügyi kimerültség fogja felidézni. A két éves tapasztalat meghazudtolta e prófétákat. A hadviselő államok eddig 230 milliárdot költöttek el hadi célokra, írtig a háború kitörése előtt az .ösz- szes hadviselő országok együttes — több évtized alatt felvett — államadósága 180 milliárdot tett ki. Ha ilyen mértékben képesek voltak a hadviselők pénzt előteremteni, akkor pénzügyi összeroppanásról már többé nem lehet szó a béke tekintetébe. Egyébként az egyes országok háborús kiadásai a következők: 1. év II. év milliárd koronába Németország .... . . . 160 245 Ausztria-Magyarország . ... 7*0 12 5 | Anglia.......................... . . . 242 360 Franciaország . . . . . . . 177 254 Oroszország . . . . . . . 18-0 259 Olaszország . . . . ... 50 5 9 Szerbia.......................... ... —‘3 — 2 Bulgária és Törökországról nincsen még adat. Ez összeghez járul még monarchiánknak a jegybankból felvett függő kölcsöne s a békeköltségvetésből a hadviselés céljaira átutalt összegek, összesen mintegy 10 milliárd. Az összeállításból is kitűnik, hogy a második hadi év aránytalanul drágább volt az elsőnél, ennek okát abban kell keresni, hogy fokozatosan nőtt a fegyverbehivott katonák száma, másrészről a drágaság emelkedése befolyásolta a hadi kiadásokat is. E 230 millárd hadikiadásokból egy napra átlagban 320 millió korona jut, amely összeg igy oszlik még a hadviselő felek között: Anglia............................... 90 millió Franciaország .................... 55 „ O roszország.................... 65 „ Németország ..... 65 „ Ausztria-Magyarország . . 35 „ Olaszország.................... 20 „ koronát költ el naponta. Természetesen, hogy a hadiköl- csönök az állami kamatterhek óriási szaporodását is jelenti, annál inkább, mert mig a békében kibocsátott államkölcsönök 2—4%-os kamatot jelentettek, addig a háborús államkölcsönöket 5—7 °/0 mellett bocsátották ki. És ezt a roppantul megnövekedett államadósságot még törleszteni is kell! Uj adók nem fogják fedezni ezeket a kiadásokat s ezért az államok bizonyára más utakon is megkísérelik a szükséges összeget előteremteni. Anyakönyvi közlemények. Születtek: szept. 27. Kató János vasúti hajtányosnak Erzsébet, szept. 30. Somkutyán Demeter erdőmunkásnak Dominika, okt, 1. Pap Sándor malom kazánfűtőnek Sándor, szeptember 29. Deési Bajnóczy Sándornak Géza Mária Sándor Áron nevű gyermeke. Elhaltak: okt. Balog Károlyné Eresei Mária zenész neje, rk. 54 éves, tüdőgümőkór, okt. 5 Simay Tivadarné birtokos neje, rk, 81 éves, végelgyengülés. Házasságot kötöttek: okt. 5. Krizsán Károly és Mihályi Anna helybeli lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Kovács István és Siszer Juliánná helybeli lakosok. Egyről-másról, Az elmúlt héten már több fával megrakott szekeret lehetett látni döcögni az utcákon, tehát most már kilátásunk lehet arra, hogy a félen nem fogunk megfagyni, mert a városnak lesz tűzifája. Boldogságunk azéit nem lehet teljes, mert most már sok minden hiányzik nevezetesen : a só, a petróleum s nagyon nehezen kaphatók több másfélék, amelyekhez csak nagy után járással lehet hozzájutni. Habár nem villany világításom van még is eltudnám viselni a petróleum hiányt, ha volna dohányom, mert befűtenék a kályhába, rágyújtanék a pipámra s gyönyörködnék az utczai villany világításban a sötét szobácskám ablakán keresztül. De mert szivarral, cigaretfel, dohánnyal nem rendelkezení, halálos aggodalom környékez, mit fogok én csinálni, ha negyedszer is ki fogok maradni azon boldog földi halandók soraiból, kik a háromszori dohány szállítmány megérkezése alkalmával valamihez hozzá tudtak jutni. ♦ * * A kis Románia, helyesebben mondva gálád vezetői, rémséges módon becsapódlak. Semlegességük ideje alatt állandóan aban a hitben éltek, hogy a háború sorsát ők fogják eldönteni, szóval olyannak képzelték magukat mint Aesopus meséje szerint az a bizonyos légy, amely az ökör szarvára repülve azt kérdezte az ökörtöl: Drága barátom! nem vagyok neked nagyon nehéz? Ezzel szemben most megrökönyödve tapasz- taják, hogy bizony nem úgy van az mint ahogy ők gondolták, hanem egészen másként. Vagyis ha a dolgok Mackensen és Falkenhayn jóvoltából ilyen formán fognak, menni és ha a Bratianu által kifásba helyezett 4-5 hónapot kibírták és kérdezni fogjuk: ubi es Románia, hát nem igen fogunk feleletet kapni mert valószínű, hogy akkorra a nagy kis Románia elrepült Muszkaországba. így biz a, ügy jár az aki nagyon sokat lát maga felől és végtelen nagynak és erősnek hiszi magát s még hozzá a képzelt nagyságánál is még nagyobb akar lenni. Kellett volna néki Erdély, meg a Bánát, no meg Bukovina. Az ántánt pedig rá vágta nagy bölcsen: neked adom fiam, eredj és foglald el. Ő pedig a buta—nem okult Szerbia sorsán — sőt még a Rana rupta et Bős meséje sem jutott eszébe, nagy hősön neki vágót. Az eredmény meg is van, szép és mutatós s talán még biztató is az Antántra nézve, amennyiben elfogják modhatni, hogy mi ugrattuk be Szerbiát, Montenegrót, Romániát s valószínű, hogy Görögországot is és sikerűit őket megsemmisittetni. Éljen a szabadság és a világbéke! Q BÁNYÁSZAT. ^ Neubauer Ferenc. A nagybányai bányakerület igazgatóját. Neu bauer Ferenc miniszteri tanácsost, a pénzügy- miniszter Budapestre helyezte át s megbízta a bányászati osztály vezetésével. Nem télhetünk röviden napirendre Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos távozása fölött mert hát köztudomású, hogy itt töltött hosszú szolgálati i- deje alatt, nem volt társadat' ii intézmény, emberbaráti, jótékonysági, művészi vagy akár közgazda- sági mozgalom és alakulás, melyből hatalmas és hasznos munkásságával, értékes közreműködésével ki ne vette volna részét. ErrőP mi tehetünk legigazabb tanúságot mivel állandóan csak azt volt szerencsénk tapasztalni, hogy kevés feltűnéssel, de annál kitartóbb és a leglankadatlanabb szellemi és materiális munkával végezte mindig és mindenütt önzetlenül vállalt feladatát. Ép ezért ennél az előléptetésnél, mely hasonló esetekben a külszolgálatból mindig a miniszteri központba vonja be a legértékesebb férfi
