Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-10 / 41. szám

* 2.

1916. október 10.

döngető a sors, úgy viszont az egyes emberben oly erő rejlik, mely a maga nemében nem kisebb a sors erejénél. Ha van valami, ami hatalmasabb a sorsnál, úgy ez az a bátorság, mely csüggedetlenül tűri a sors haragját.

Ennek a bátorságnak egyik jele a türelem, bárha a türelmet sokan gyengeségnek, közömbösségnek, akaratfogyatékosságnak szokták tartani. Az igazi türelem azonban ezeknek a tulajdonságoknak épp az ellenkezője. Mindenekelőtt okosság. Mert amikor helyénvaló, tud nyugodt maradni, nem pedig fejjel a falnak rohanni. Szívós akarat továbbá és önuralom, mert gyakran hatalmas erő kell saját „én“-ünk fegyelemben tartásához. A türelem meggondoltság, mely nehéz helyzetben arra képesíti az embert, hogy a leghelyesebb megoldást választhassa. A türelmes ember bizonyára könnyebben viseli el a sors szeszélyeit, mint a türelmetlen és ezért vidámabban is fog tekinteni a jövő elé, még akkor is, ha tudja, hogy nehéz megpróbáltatások várakoznak reá.

Bizonyos mértékben a türelem természeti adomány, temperamentum dolga is. Lényegileg azonban nevelésünk és önművelődésünk gyümölcse. Minél hevesebb a vérmérsékletünk, annál kívánatosabb, hogy a türelmet megtanuljuk. A türelem főleg a magunk érdeme és a saját érdekünk. És sohasem volt inkább érdekünk, mint épp most, amikor forr, ostromol, tör és zúz, de buzdít és lelkesít is az a nagy harc, melyet győzelmesen végig küzdve a boldogulás kapuja elé fog vezetni bennünket.

— Hát, — mondja — hát . . . tudom is én. Ilyen forma volt. De minden csata ilyen foma. Nézze már maga is, Mihály.

Nyújtja a kadét egy öreg közkatonának. Aki is nézi, nézi. Billent félodalt a fejével. — Ilyen forma is löhetött. Ki ért rá akkor széjjelnézni ? Csata: csata.

A kisasszony kérdezi:

— A vitéz ur ott volt ?

— Hát — mondja az ember.

— Akkor, — folytatja a kisasszony — ez nagyon szép kép a családi szobában, örök emlékül. Ezt tessék megvenni, igen ajánlom. Szép kép és művészi kivitelben, kérem.

Az öreg katona visszaadván a képet, mondván:

— Nem vöszöm, én kérőm. Elég volt azokat egyször látni, nemhogy még a szoba falára is fölagassam,

Azután elmosolyodva teszi!

— Hanem tudja, ha majd azt a képtet áruli amelyikön a királyok möga czászárok mind szer- buszolnak egymással . . . aztat a képet majd meg- vöszöm.

— Akkor — mondja elszomorodva a kisasz- szony — sokáig kell nekem várni arra, amig én magával üzletet csinálok.

A katonák az asztalra könyökölve, szótalanul nézik az asztalt.

Azután egy ember már nem állhatja meg, de elsóhajtja a mondást.

— Csak félóra hosszáig lőhetnék én guta..

A középosztály asszonyai.

Az élelmiszerek szakadatlan drágulása a középosztály legtöbb családjában annyira felbillentette a bevételek és kiadások közti egyensúlyt, hogy a középosztály asszonyai és leányai lázasan törekednek keresethez és mellékkeresethez jutni.

A nők, a háboruokozta gondjai enyhítésén fáradozó női egyesületek nem zárkózhatnak el a törekvés elől és váliainiok kell a feladatot, hogy a középosztály asszonyainak is épp úgy, mint a proletárasszonyoknak, kereseti alkalmat szerezzenek, dacára annak, hogy a nőknek kenyérkereső foglalkozása különösen egészségügyi tekintetben bizony nem fog kedvező hatást gyakorolni.

Nőknek a női munkáktól eltérő foglalkozást szerezni nem könnyű. Mit tesz az, keresetre alkalmat szolgáltatni oly asszonyoknak, kiknek nincs elegendő előképzettségük, vagy éppen olyanoknak, akik már túl vannak azon a koron, amelyben az előképzettséget könnyebben lehet elsajátítani, azt nem kell itt bővebben fejtegetni. Mégis ezzel a problémával komolyan foglalkozni kell, mert azokról a családokról van szó, melyek a háború kitöréséig rendezett viszonyok közt éltek, volt egy kis megtakarított pénzük és ma a háború hosszú tartama és az ennek következtében beállott rettenetes drágaság miatt, csekély félretett pénzük elköltése után abba a lehetetlenségbe sodortattak, hogy a rendelkezésükre álló eszközökből akárcsak a Ieg- szükösebben fenntarthassák magukat.

Minthogy egyre több férfit hívnak be és a munkát, melyet eddig férfiak végeztek sok helyütt asszonyi munkával kell pótolni, legalább a háború további tartama alatt nem lehet nélkülözni az asszonyok kenyérkereső munkáját, de gondos figyelmet kell fordítani arra, hogy az asszonyok munkaerejét a háború után újra felveendő házi te- vékenységül^ mnnkabirásának rovására túlságosan meg ne feszítsék.

Az asszonyoknak járó hadisegélj köteles meg- hálálása a hadbavonult férjek, atyák és fiuk szolgálatainak, mert ezek a férfiak igényt tarthatnak arra, hogy családjaik Ínségtől és gondoktól meg legyenek óva. Nem adományok és pénzsegélyek kellenek itt, hanem alkalom megfelelő keresetre melyet — miként a proletárasszonyoknak — a középosztály asszonyainak is biztosítani kell.

Mindazok tehát, kiknek módjukban áll ezeknek munkát, keresetet juttatni, akik képesek őket kereseti foglalkozásra kiképeztetni, kötelességük, hogy ezzel támogassák érdemes, vitéz katonáink női családtagjait.

Ezzel nemcsak a keresetre utalt középosztálybeli asszonyokat támogatják, hanem szolgálatot tesznek a hazának is, melynek most sokkal inkább, mint valaha, van szüksége arra, hogy minden fia — leánya a lehetőséghez képest fenntarthassa magát és boldogulhasson. Közgazdaságunknak kell a munkaerő, a drágaságtól leginkább sújtott középosztálybeli asszonyokon pedig csak jövedelme szaporítása segíthet: ott tehát, ahol ennek a két, egymást kiegészítő körülménynek egybekapcsolását még nem ejtették meg, sietve pótolni kell az elmulasztottakat.

Majd ha katonáink hazatérnek, egymásután vissza lehet megint küldeni az asszonyokat a há- zitüzhelyhez, hová természetes rendeltetésük szólítja őket, hová valók, hogy a háború által megzavart családi boldogság ismét kedves otthonára találjon.

Adakozzunk a rokkant katonák javára.

Nagybányai Hírlap _____

Gö

rögország.

A hellének nemzetsége Európából kiveset. A hellének testi szépsége, szellemük magas szárnyalása, erkölcseik egyszerűsége és tisztasága,művészetük, tornajatékaik, városaik, falvaik, oszloppompájuk a templomaiknak, sőt még a nevük is eltűnt a görög földről.

Két uj és egymástól elütött emberfaj roncsaiból és hamvaiból felhalmozódott kétszeres föld- réteg borítja régi görög nép sírjait. Szellemének halhatatlan művei és néhány rom ma még egyedüli tanúi annak, hogy valaha hellének léteztek.

Mert a mai Görögország keresztény lakossá- egy csepp valódi, hamisítatlan hellénvér nem csörgedez. Orkánszerü, viha du't az Iszter és a pole- ponnézi sziget legbelsőbb szeglete közt elterülő földön, melyet a nagy szláv népfajjal rokon nemzedék leppett ei. A másik nem kevésbé heves forradalmat az albánok beözönlése idézte első, befejezvén ezzel a pusztítás müvét. Szittya szlávok, illír örmények, dalmátok és muszkák azok, kiket ma helléneknek neveznek.

Emlékezetbe kell ezt az igazságot idézni, hogy megérthessük a görög nép egyes rétegeinek egymással ellenkező érzelmeit és ama politikusok áskálodásait, kik áruba bocsátják hazájukat Angliának. Nem periklesz és a philopémek utódjai ezek s a régi szent műkincsek, melyek régi elmúlt fényről regélnek, jelentéktelenebbek az ő szemükben és idegenebbek nekik, mint minekünk, akiknek életében az antik görög kultnra még mindig megbecsülhetetlen szellemi kincset képvisel.

Ha ma Görögország lenyügözéséről olvasunk, szinte lehetetlen szabadulnunk azoktól a fogalom- képektől, mik a régi Görögországról képzeletünkbe bevésődtek. Mi lesz abból a népvegyülékből, melynek ma görög a neve, nem tndjuk, szent azonban nekünk és az is marad a görög föld, amelyen a világon páratlan ó-görög művészet sarjadzott ki és amelyet az epigónek nem fognak megszűnni tanulmányozva csodálni; a tiszta kék ég derűjéből még mindig ránk mosólyog az istenek misztikus lakóhelye: az Olympus?, és a béke bekököszönte lép, képzeletében ismét látni fogja a nyugalomra tért hősöket és bölcseket, akik egykor az emberiség egész kuturájának alapját vetteték meg.

HÍREK.

Személyi hírek. Dr. Berényi Béla, felelős szerkeztünk ügyvédi irodájának vezetője, ki huzamosabb idő óta katonai szolgálatot teljesít, pár heti szabadságra haza érkezett.

Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, kerületi bányaigazgatót Budapestre helyezte át s megbízta a bányászati ügyosztály vezetésével. A nagybányai bányakerület vezetését egyelőre Martinyi István fő- nyatanácsos veszi át.

Signum laudis. Király őfelsége Alföldy Zoltán népfölkelő bányászszázadhoz beosztott főhadnagy és Diószeghy Aladár 3 honvéd huszárezredbe!! századosnak az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataik elismeréséül a Signum laudist adományozta.

Királyi kitüntetés. Őfelsége Rózsa Gyula cs. és kir. 5. gyalogezredbeli tart. zászlósnak az ellenség előtt tanúsított vitéz és bátor magatartásáért a másodosztályú vitézségi érmet adta.

Katonai kinevezés. Dr. Erdős Vilmos népfölkelő hadnagy, főhadnaggyá neveztetett ki.

Katonai kitüntetés. Őfelsége a király K a- I e ts ky Árpád 85. gy. ezredbeli főhadnagynak és Hücke Kálmán 15. tüzér tarack ezredbeli fő-