Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-03 / 40. szám

4.

Nagybányai Hírlap

1916. október 3.

veselobb, szept. 29. Hirsa György menhelyi gondozott, ág. h. ev. 17 hó, gyomor és bélhurut.

Egyről-másról

Szombaton éjjel vissza kaptuk azt az egy ó- rát, melyet a tavasszal elveszítettünk. Sokan örülnek ennek, ellenben vannak, kik sajnálják a nyári óra számítást, mert ezzel magasabb lesz ezután a vi'lany számla.

h fotogén számla azonban nem, mert sajnos, ebből alig kapunk annyit, hogy a kis hústalan és zsirtalan vacsoráinkat megvacsoráljuk mellette.

Legjobban haragudtak az óra visszatolásáért a szombaton szolgálatban volt polgárőrök, mert szolgálati idejük egy órával meg lett hosszabbítva.

Végtelen nagy örömük volt azonban az ivó kompánistáknak, mert az egy órai zár óra ugyancsak meghosszabbodott egy órával, igy egy néhány poharacskával több csúszott le a dr. Miskolczy- féle jó bakatorból.

* *

*

Egyik vidéki vásárban történt minap, hogy egyik polgártársunk a csizmadiánál csizmát akart venni, lapunk egyik barátja aki kitűnő megfigyelésével már sok dolgot örökített meg, a csizma próbát igy írja le :

A csizmaárusok felé igyekszik egy mezítelen lábú falusi atyafi. A bajusza vékonyra ki van pederve valami szagos pomádévai, a kalapja kerek- alakú, rogyós a zsírtól. A csizmákhoz érve, megcsendesedik az atyafi és érdeklődőén pislogat a csizmákra, amelyek ott sülnek a napon. Reparált, fejelt, talpalt csizmák. Uj alig akad, legfeljebb valami elfuserált, ami a majsztram nyakán veszett. A mezítlábas atyafi megáll. Nézeget jobbrói-balról egy csizmát, először csak úgy mesziről, aztán kézbe veszi és úgy forgatja, tapogatja tüzetesen. A csizmás ember észre veszi az atyafit, de csak annyit szól felé :

— Fájintos pár csizma, ippeg kigyelmednek

való!

Azután visszafordul az alkudó kundschftjaihoz,

A mezítlábas atyafi pedig kapott a biztatáson, letelepedett az aszfalt szélére, végigsimogatta a tenyerével a talpát s beleillesztette a porlepte lábát a csizmaszárba. Húzta a csizmát, hogy beleizzadt. Nehezen ment. Fölkelt, ráállt s úgy nyomkodta bele a lábát a szépen kisuvikszolt, javított csizmába, amely végre egy cusszanássál fölszaladt a lábra. Az atyafi illegette, ide-oda lépegetett vele és nagysokára csendesen csóválta a fejét, mintha mondaná:

— Nem jó.

Lépegetett le s fel, hátha hozzászokik a csizmához, vagy a csizma törődik a lábához. A csizmaárus most hozzá kerül:

— Na, fájintos csizma, mi ? Éppen jó, mintha a lábára szabták volna 1

— Jó volna, éppen jó volna, csak az a baj, hogy még sem jó, mert nincs nyugodalma benne a lábomnak.

— Ezt próbálja meg, ez nagyobb.

Az atyafi kezdi huzni a csizmát. Nem jön. Megint nekifog, de még nem sem jön, a nedves, poros lábról nem csúszik. Nagyokat fuj és újra, meg újra nekirugaszkodik. Hiába, pedig már dühös, mert egészen bgié melegedett az erőlködésbe és csak úgy csurog a veríték róla. Káromkodik és vakarja a fejét. Arra kerül egy falujabeli ember, éppen kapóra I

— Enyje komám, segítse rná lehuznyi ezt a csizmát, az ég áldja meg !

Az atyafi leül az aszfaltra és a koma belekapaszkodik a csizmába. Már nézői is vannak a

jelenetnek. A koma se bir a csizmával, beleragaszkodik tehát egy szolgálatkész siheder is. Ösz- sze-vissza huzgálják az atyafit a porba, de a csizma nem enged.

— így nem ér semmit, — mondja a koma, kendet is meg kell fogni.

Vállalkozók már vannak is a kacagó nézők közül. Ketten megragadják a vállát, ketten a csizmát és neki-nekirugaszkodnak, vezényszóra:

— Hó--rukk ! . . . Hó—rukk !

A nap már magasan áll az égen és még forróbban tüzel. A vásár népe mára csizmahuzó jelenetnél verődött össze, egyik-másik a hasát fogta nevetíében, amint látta, hogyan rángatták kétfelé a szerencsétlen atyafit. A csizmaárus pedig csak folyton óvatosságra intette a csizmát markolászókat:

— Csak vigyázni avval a csizmával!

A szerencsében csizmán már nem volt su- viksz, mind lefogdosták róla, a kemény szóra már egészen megpuhult az izmos markok között, de nem engedett még sem.

Végre nagy reccseriés, a csíz iába kapaszkodó két ember hanyatt vágódik s egyik a csizma fejét, a másik a hátul végigrepedt szárát mutatta az ég felé. A megtépett atyafi feltápászko- dik, rázza magáról a port és hidegvérrel mondja a csizmaárusnak:

— Mondtam én, hogy nem jó.

És indul elfelé.

— Hohó, de most vegye meg a csizmát.

— Hogy én vegyem meg ?

— Persze ! Minek húzta fel ?

— Hát próbálni tán csak szabad?!

És elballagott, nagy vászon zsebkendőjében törölgetve a homlokát . . .

3 pasiéi ípzÉipás wgitfltKtafáa.

Az Ausztriával és Németországgal kötött uj postaegyezmények alapján és ezekkel kapcsolatban 1916. évi október hó 1-én a magyar szent korona országainak területén a következő postai díjszabási és üzletszabályzati határozatok lépnek hatályba:

1. §. Levél.

1. A belföldön a levél bérmentesítési dija a távolsági forgalomban---------------------------20 gr-ig 15 fillér és

mind

en további---------------------------20 gr-ért 5

a helyi forgalomban pedig--------------20 gr-ig 10 „ és

minden további-----------—--------20 gr-ért 5

2. Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába és Németországba a levél dija szintén------------------20 gr-ig 15 fillér és

minden t

ováboi---------------------------20 gr-ért 5 „

3. A levél súlya korlátlan.

4. A levéllel egyenlő díjszabás alá esik a zárt levelezőlap.

2. §. Levelezőlap.

1. Úgy a belföldi, mint az 1. §-ban felsorolt országokba való forgalomban a posta által frankojegy benyomással kiadott levelezőlap dija 8 fillér, minden más levelezőlapé 10 fillér.

2. A posta által kiadott levelezőlapok kiszolgáltatását a feladó, cégének, üzleti hirdetéseinek stb. reányomatása céljából felvágatlan egész ivekben is kérheti, ha a postaigazgatóságnál legalább 100 ily ivet rendel meg egyszerre.

3. A válaszos levelezőlap dija a posta által frankojegy benyomással kiadva 16 fillér, egyébként 20 fillér.

3. §. Nyomtatvány.

1. A belföldi forgalomban a 10 gr. súlyt meg nem haadó nyomtatvány dija az alábbi feltételek mellett 2 fillér, minden más nyomtatvány dija 50 gr-ké it — — — 3 „

A 2 fillérrel bérmentesített nyomtatványok azonban jövőben csak kártya (egyszerű vagy összehajtott) alakúak lehetnek, borilék nélkül magára a küldeményre irt cimirat- tal. E nyomtatványok a feladó nevén kívül csak számjegyekre vonatkozó törléseket és helyesbítéseket tartalmazhatnak. Más kézírásos bejegyzések és szövegváltoztatások nincsenek megengedve.

2. Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába és Németországba a nyomtatvány dija 50

gr-ként-----------------------------------------------------3 fillér.

3. Ugyanezen országokba, valamint a belföldön a nyomtatvány sürgős szállításáért a fenti dijon felül, tekintet nélkül a küldemény súlyára, 2 fillér pótdij jár, melyet külön e célra forgalomba bocsátott és más küldemény bérmentesítésére fel nem használható „sürgős“ feliratú bélyeggel kell leróni.

Sürgős szállításban csak teljesen bérmentesített és nem tekercsalaku nyomtatvány részesülhet, amelyet a 2 fillér pótdij a „sürgős“ feliratú külön frankojeggyel van leróva.

A nem sürgős nyomtatványokat naponta legfeljebb egyszer és csak személy- vagy tehervonattal küldik tovább. Ily nyomtatványok a többi postaküldemény késleltetésének elkerülése okából feldolgozásra esetleg közvetítő hivatalhoz tereltetnek. A nem sürgős nyomtatványok a rendeltetési helyen naponta csak egy alkalommal és csak köznapokon kézbesittelnek.

A sürgős nyomtatványok ezzel szemben a leggyorsabb módon úgy kezeltetnek, mint a levelek.

4. A nyomtatvány legmagasabb súlya az összes viszonylatokban ------------------------------------------------- 2000 gr.

5. Nyomtatványokat azontúl hirlapjegy engedély alapján hirlapjegyekkel bérmentesíteni nem lehet; az átmeneti intézkedést erre nézve alább a 17. §. tartalmazza.

4. §. Üzleti papír.

1. Az üzleti papír, mint belföldön uj küldeményfaj, kézzel Írott közleményeket (periratokat, rajzokat, régi leveleket, hangjegymásolatokat stb.) tartalmazhat, de személyes levelezés jellege nélkül.

2. Az üzleti papir bérmentesítési dija úgy a bel-, mint a többi forgalomban 50 gr-ként 5 fillér, de legalább 25 fillér.

3. Sulymaximum 2000 gr.

5. §. Áruminta.

1. Az áruminta bérmentesítési dija : a belföldi forgalomban 50 gr-ként 5 fillér.

2. Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába és Németországba 50 grammonként 5 fillér, de legalább 10 fillér.

3. A legmagasabb súly egyaránt 350 gr.

6. §. Egybecsomagolt nyomtatvány, üzleti papir és áruminta.

1. A 3, 4 és 5. fokban felsorolt küldemények egybecsomagolva is kerülhetnek feladásra.

Az ily küldemény bérmentesítési dija 59 gr-ként 5 fillér.

2. Ha az egybecsomagolt küldemény üzleti papirt is tartalmaz, a legkisebb díj 25 fillér; ha csak nyomtatványt és árumintát foglal magában, akkor a legkisebb dij belföldön 5, a többi forgalomban pedig 10 fillér.

Az egybecsomagolt küldemény legmagasabb súlya 2000 gr., hozzácsatolt áruminta ez esetben sem lehet több 350 gr.-nái.

7. §. Bérmentesitetlen vagy elégtelenül bérmentesített levélpostai küldemények.

1. Bérmentesitetlen levélért a bérmentesítési dij kétszerese, elégtelenül bérmentesített levélért a hiányzó díjrész kétszerese jár.

2. Bérmentesitetlen levelezőlapért 20 fillér portódij, elégtelenül bérmentesítettért pedig a 10 fillér díjból hiányzó díjrész kétszerese jár.

3. Feltétlenül portómentes hatóság által portoköteles címzetthez intézett portoköteles levélért és levelezőlapért porío gyanánt csak az egyszerű bérmentesítési dij szedetik.

4. Teljesen bérmentesitetlen nyomtatvány, üzleti papirés áruminta, valamint az ezekből egybecsomagolt küldemény a szállításból ki van zárva.

5. Elégtelenül bérmentesített nyomtatvány, üzleti papirés árumintáért, nemkülönben egybecsomagolt küldeményért a hiányzó díjrész kétszerese jár.

6. Az elégtelenül bérmentesített nyomtatványok hiányzó díjrészének megállapításánál a nyomtatványra ragasztott „sürgős“ jelzésű bélyeg értéke nem jön számításba.

8. §. Ajánlási dij.

Úgy a belföldi, helyi és távolsági, mint a többi forgalomban az ajánlás dija egyaránt 25 fillér.

Ajánlva feladott nyomtatványért a „sürgős“ kezelésért járó (2 fillér) dijat is le kell róni. Tekercsalaku nyomtatványt ajánlva feladni nem lehet.

9. §. Értéklevél (pénzeslevél).

1. Az értéklevél dija alakul :

a) ugyanoly súlyú ajánlott levél dijából;

b) a nyilvánított érték minden 300 koronája vagy ennek töredéke után 10 fillér értékdijból.

A legkisebb összdij azonban 60 fillér.

Az értéklevelet bérmentesítve kell postára adni. fFran- kokényszer.)

2. Minthogy azontúl a belföldi forgalomban a kézbesítési és értesítési dijak általában már a feladásnál szedetnek be frankojegyekben, a belföldre szóló értéklevél után, abban az esetben, ha az értéklevél oly helyre szól (1. alább a jegyzéket), ahol a posta a levelet a címzettnek házhoz kézbesíti, a fent részletezett dijon felül már a feladáskor kézbesítési dij címén 1000 K értéknyilvánitásig 10 fillér,