Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-26 / 39. szám

2.

Nagybányai Hirlap

1916. szeptember 26.

kát, akik szenvednek a hazáért, akik földönfutókká lettek, csak azért, hogy csapataink erejüket összegyűjtve, ott támadhassák meg az ellenséget, ahol a támadásuk lendületet kaphat, ahol biztos sikert jelent minden egyes ágyú és puskalövés.

Majd ha vége lesz ennek a nagy istenítéletnek és egy ősz szakállu tudós megírja ennek az országnak a közállapotait a nagy háború alatt, találjon arany szavakat annak jellemzésére, annak leírására, hogy miként fogadták a még békés országrészeken á magyarok tárt karokkal, nyílt szivekkel azokat, akik már közelről megizlelték a háború szenvedéseit.

Krisztusi jóteményt tegyünk és akkor megérdemeljük majd, hogy a béke valóban Megváltás legyen a számunkra.

Hús és zsirtalan napokról.

A hivatalos lap a kormány; olyan rendeletét közli, a mely az egész ország területére hústalan és zsirtalan napokat rendel el.

A rendelet eszerint ezentúl a hét két napján, és pedig kedden és csütörtökön nem szabad levágni, illetve leszúrni szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét, kivéve ha állategészségügyi okokból kényszervágásnak szüksége merül fel. A hét másik két napján, és pedig szerdán és pénteken tilos húst, akár nyers, akár feldolgozott állapotban forgalomba hozni. Ezentúl tehát még hentesárut sem szabad szerdán és pénteken árusítani és sem főtt, sem sült, sem füstölt., sem sózott, általában semiféle husnemüt nem szabad üzletekben árusítani. Ugyanez a tilalom kiterjed ezeken a napokon vendéglőkre, fogadókra, egyleti jellegű és egyáltalán minden olyan helyiségre, ahol ételeket ipar- szerüleg kiszolgálnak.

Szerdán és pénteken nemcsak húst nem szabad árusítani és felszolgálni, hanem olyan ételeket sem szabad előállítani, illetve kiszolgálni, a melyekhez húst használnak fel. (Például töltött káposztát, töltött főzeléket stb.)

Hús és husnemü alatt általában mindenfajta hús értendő, kivéve a halakat, a melyek szerdán és pénteken is árusíthatók és használhatók. Ellenben tilos ezentúl a marha, borjú, sertés, juh, kecske, ló, nyúl, szárnyas és mindennemű vadhúsnak bármilyen részét szerdán és pénteken felhasználni és árusítani. Husnemünek tekintendők még a rendelet szerint a husnemüekből előállított húskonzerv és minden néven nevezendő hentesáru is. Egyszóval szerdán és pénteken a legszigorúbb hustila- lom érvényesül és csak a halfogyasztás van megengedve.

Ez a rendelkezés azonban csak az árusításra, üzletekre, hentesboltokra, szállodákra, vendéglőkre, korcsmákra, kifőzőkre és általában és ipar- szerű étkezőhelyekre vonatkozik. A magánháztartásokra nem terjed ki. Magánháztartások az e- lőző napon megvásárolt húsokat szerdán és pénteken is felhasználhatják.

A húsfogyasztás korlátozására kimondja még a rendelet, hogy a vendéglőkben és általában nyilvános étkezöhelyeken ugyanazon étkezésnél egyazon személy számára legfeljebb egyféle húsételt szabad felszolgálni. Húsételnek tekintendők ebben a tekintetben mindennemű hal is.

Megvalósítja a rendelet a zsirtalan napokat és kimondja, hogy hétfői napokon a vendéglőkben, korcsmákban és általában az összesétkezőhelyeken és üzemeken tilos olyan ételeket előállítani vagy kiszolgáltatni, a melyeknek álőállitásá- hoz bárminnemü zsir vagy olaj, tehát sertészsír,

vaj, növényzsir, növényolaj, vagy emberi élvezete alkalmas bármely más zsiradék vagy olaj felhasználása szükséges.

Kórházaknak és gyógyintézeteknek a belügyminiszter orvosi okokból nem általában, csak egyes betegek javára kivételeket engedélyezett.

Nem vonatkozik a rendelet katonai személyek élelmezésére rendelt húsnak kiszolgáltatására sem, ha a megrendelés katonai élelmezési biztos által kiállított igazolványnyal bizonyítható.

A rendelet korlátain belül a törvényhatóság első tisztviselője közelebbről is szabályozhatja a hús- és zsirfogyaszlást.

A rendelet megszegése kihágás, a mely két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A tilalom ellenére levágott vagy leszúrt állatok közcélokra elkobozandók. Az eljárásra a rendőri hatóság illetékes.

A rendelet szeptember hó 25-én lép életbe és hatályát veszti a hústalan napokra vonatkozó eddigi rendelkezés.

Erdély és az agrárpolitika.

Minden jelentős kérdés között, — amely most a magyar elméket és sziveket foglalkoztatja, — a legjelentősebb kétségtelenül a félig-meddig kiürített Erdély kérdése. Nemcsak a menekülők százezrei sorsán érzett részvét, nemcsak az újabb román invázió az, ami Erdélyre nagymértékben ráterelte a figyelmet. Erdély dolgai mindig napiren- ben voltak és ebben a nehéz órában még azoknak, akik talán nem egészen bűnösek az Erdélyben most történő dolgokért, bünbánólag kell verniük a mellüket s vissza kell gondolniok arra, hogy mennyi mulasztás történt Erdély gazdasági és társadalmi, sőt talán politikai megerősítése körül is. Ha ez a sok mulasztás nem történik, ez a körülmény a legbiztosabb védőbástyája lehetett volna ebben az irtózatos világháborúban Erdélynek.

Mindazok, amik most történnek, elsősorban a magyar agrárpolitika vezetőinek szolgálhatnak nagy elégtételéül. Amikor Darányi Ignácz a rutén akcióval egyidejűleg megindította a székely népmentő akciót, tudatában volt annak, hogy a végek megerősítése elsőrangú nemzeti és közgazdasági szükség.

Milyen lekicsinyléssel találkozott azonban ez az akció még azok körében is, akik nem tudták fölfogni, hogy egy pár condrás és harisnyás magyarnak gazdasági jólétét emelni, egészséges lakóházakat épiteni, népjóléti és társadalmi intézményeket szervezni, kipusztult legelőket feleleveníteni, a székelyföld állat állományát megnemesiteni, stb. sokkal többet jelentett volna Erdély integritása szempontjából, mint bármi más védelmi intézkedés.

Sajnos, ezt az akciót is csak kis eszközökkel és nem nagyon régen kezdték, úgy, hogy mind az az igyekezet, a mit Koós Mihályék, Dorner Bé- láék, Drexler Béláék és lelkes munkatársaik a munkába belefektetek, nem teremhette meg a gyümölcsét. A végvidékek magyarsága minden jó igyekezet dacára nem tudott lábra állni, nem tudott felülkerekedni azokon az elemeken, amelyeket egyrészt itthonról, másrészt külföldről folyton támogattak. Az uj honmentő munka nem tudott tető alá jutni, mert nem kezdtük eléggé idejében és nem volt rá elegendő költség.

A bevégzett tényekkel számolni is kell. Tehát most ne essék szemrehányás, egyik részről sem, hanem vessük latba minden erőnket, hogy a

fenyegető veszedelmet mielőbb elhárítsuk. Vessük latba minden erőnket, hogy azt a kárt, amit az álnok román betörés okozott Erdély lakóinak, mielőbb, nemcsak önkéntes adományokkal, de az eddiginél okosabb gazdaság-politikával helyrehozzuk. Nem gombostű gyárakra van szüksége Erdélynek, hanem öntudatos agrárpolitikára.

Ennek a hiánya okozta azt is, hogy gazdaságpolitikai téren a szomszédos Romániával szemben mindig harcban kellett állania, holott, ha Erdélynek meg lett volna Romániával szemben a fölénye, bizonyosan nagyobb respektus is lett volna a szomszédság iránt. Hogy mi mindent mulasztottunk eddig Erdéllyel szemben, azt a gondolkodó és igazságos emberek amúgy is tudják. Erdély sorsán tépelődve tehát szálljon a szivünkbe az igazságosság és Erdély további jövőjének megalapozásánál ne a nagystílű, hanem az ésszerű, a viszonyokkal számolni tudó gazdasági politika vezessen bennünket.

HÍREK.

Kinevezés. Őfelsége a király d r. Szent- m i k I ó s s y Ödönt, ki a 65. gy. ezrednél szolgál, 1915. márc. 1-sői kezdettel segédorvossá nevezte ki.

Katonai orvosi előléptetések. Királyunk Őfelsége Szokol Edgár dr. katonai segédorvost, ki a háború kezdete óta a harctéren teljesít szolgálatot főorvossá, valamint dr. S e 1 e g i á n János segédorvost, a szatmári barakkórháznál főorvossá léptette elő.

Özv. Ludányi Bay József né. Nagyrészvéttel közöljük, hogy Bay Józsefné szül. Reiger Anna szombaton délután, 58 éves korában, agyvérzés következtében elhunyt. Az elhunyt úrnőt ma délután 4 órakor temették el a hidutcai gyászházból általános és nagyrészvét melleit, a református egyház szertartása szerint.

Dr. Boromissza Tibor a szatmári egyházmegye ősz püspöke az idén ünnepli meg áldásos főpásztori működésének tizedik évfordulóját. Az ünneplés módja igazán méltó püspökünk egyéniségéhez, amennyiben különböző hadi és egyházi jótékonysági célokra negyedmillió koronát jóval, meghaladó alapítványt tett és pedig az egyházmegyei papi nyugdíjalapra 35.000 koronát, két szat- máregyházmegyebeli hadi árvalány neveltetésére 40.000 koronát, két ugyancsak egyházmegyei ha- diárvafiu neveltetésére szintén 40.000 koronát, egy későbben meghatározandó egyházmegyei célt szolgáló alapra 200.000 koronát, összesen tehát 315.000 koronát.

Megmarta a veszett eb Orlowszky Fiigyes helybeli áll. főgimnáziumi tanárt, A lebunközott kutyán kétségkívül megállapították a veszettséget. Orlowszky tanár tegnap a budapesti Pasieur-inté- zetbe utazott.

Küldöttség a főispán előtt. Amint értesülünk Marchis Romulus főesperes az egyházmegyei gör. kath. papságot szeptember hó 18-án d. e. 9 órakor kiildöttségileg Csaba Adorján főispán elé vezette, hogy a papságnak a magyar haza s a trón iránti további ragaszkodását és hűségét tolmácsolja. Egyben elrendelte, hogy a Bihoreana fiókintézete bankhelyiségén elhelyezett s a hazafias érzületet sértő román feliratú tábla magyar feliratúval cseréltessék ki s mint elnök utasította a pénzintézet magyar nyelven jól beszélő tisztviselőit és az egyházmegyebeli papságot, hogy a jövőben az utcán tüntetőleg román nyelven ne beszéljenek. Mindeme tényeket amikor jól eső örömmel jelentjük, jelezzük, hogy Marchis Romulus fő esperes törté-