Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-05 / 36. szám
2. Nagybányai Hírlap 1916. szeptember 5. ján nem sikerült csak a liszt árát lefizetnem a külön asztalnál, de a liszthez jutni az nap nem tudtam. Erre a célra felfogadott emberemnek i koronát fizettem. Más nap elmentem a liszttért, ismét óra számra kellett várakoznom mig az előző napon kifizetett lisztemhez hozzá tudtam jutni és haza szállítani. Ezért kifizettem a 2-ik koronát. Tehát a liszt maximált árát megkel- lett pótolnom még 2 koronával. Ez tehát igy nem lesz jó. Valamint az sem jó, ha a háziasszony az elküldött cselédet fél napig sem látja, mert a cseléd rendes körülmények között sem volt valami szapora lábú mesterség. Ezen az újabb anomiálián tehát okvetlenül segíteni kell úgy, hogy a hatósági boltok is állandóan nyitva tartassanak, hogy ott bármikor lehessen lisztet vásárolni. Ha pedig ez valamely ok miatt keresztül vihető nem volna, akkor, amennyiben meg van állapítva az, hogy a felállított két helyiség képtelen lebonyolítani a reá háramló feladatot a legrövidebb idő alatt oda kell hatni városi hatóságunknak, hogy a fogyasztási szövetkezet kapja meg azt a liszt meny- nyiséget, amelyre a szövetkezeti tagoknak szüksége van. Ezzel az intézkedéssel a jelenlegi két hatósági bolt sokkal könnyebb helyzetbe kerül, mert ez által az összes szövetkezeti tagok kiszolgálásától mentesítse lesz. Ennek az intézkedésnek keresztül vitele nehézségbe avagy valamilyen aggályba nem ütközhetik, mert egy teljes hosszú lefolyt esztendő bizonyítja, hogy fogyasztási szövetkezetünk a liszt kezelés ügyét kifogástalanul oldotta meg. Közállapotaink, melyekről többször megemlékeztünk, a különböző irányú mozgalmakból és intézkedésekből következtetve, talán javulni fognak. Közélelmezésünk tárgyában vasárnap volt bizonyos és nagyobb szabású értékezés is, melyen halált, de bátorságuk el nem hagyta. Csodálatos, hogy a bátor fellépés még tudományos téren is üldöztetést vonhat maga után. Ismeretes Gallileo hírneves tudós esete, ki fefedezte a föld forgását. Eretneknek, Istentagadó- nak kiáiltották ki, üldözték, perbe fogták. A tudós üldöztetései közepeit mondá: e nevezetes szavakat: „És mégis mozog a föld.“ De később any» nyira vitték a gyötörtetést, hogy a szegény tudóst elhagyta bátorsága, inkább megtagadta tanát, mintsem, hogy a további kinozást kiszenvedje. Ekkor 70 éves aggastyán volt Gallileo, ilyen korban nem csoda, hogy a bátorság aláhanyatloít. A képlet tudomány nagy alakja, csillagászati felfedezéseiért szinte üldözéseknek volt kitéve. Kolorn- bus, Amerika felfedezője azon bátor kinyilattkoz- tatásáért, hogy a föld gömbölyű, nemcsak nevetség tárgyul állította magát, hanem üldözés, mellőzés is volt osztályrésze. Aztán nagy felfedező utján bátorságának, lélekjelenlétének sokszor egész nyilvánítására volt szüksége, hogy embereiben a bizalmat fentartsa. Igazi hős, igazi rettenhetlen nagy a részvétel igazán tekintélyes módon nyilvánult meg. Ebből tehát már eleve meglehet állapítani, hogy tennünk kell valamit, hogy helyünkön meg- állhassunk. Ez a nagyobb szabású értekezés egy beszerzési csoport alakifását határozván el, mely csoportnak az lenne a hivatása, hogy a fontosabb élelmi cikkeket jutányos áron biztosítaná. A cél nemes és ingerlő, igy nagyon természetes, hogy mindenki azon van, hogy ez minél hamarabb és minél célirányosabban sikerüljön. Ámbár a nehéz helyzetnek különleges voltánál fogva bizonyos és eléggé hátráltató akadályok mutatkoznak a tulajdonkénem cél elérésében, mert a cél nem más, mint az, hogy a fontosabb leírni cikkek, milyenek a hús, zsir, szalonna, cukor, kávé, tengeri, burgonya és gabona neműek, valamint a ruházati cikkek jutányos árakon lennének beszerezhetők. De hát éppen ez a legnagyobb és legnehezebb feladat most. Ezt a nehézséget kellene megoldásra venni s ha ez szerencsésen sikerülni fog, az ügy minden tekintetben rendbe jön. Egy másik fontosabb intézkedés, helyesebben mondva, kezdeményezés pedig városi hatóságunktól eredt. Ugyan is felállíthatott a polgárőrség, melynek tagjául való jelentkezésre a férfi lakosság felhivatott. Ez az intézkedés tehát ismét egy olyan javulás közállapotainkban, melyet, ha tényleg sikerül állandósítani és fejleszteni, sok jó oldalát lesz szerencsénk élvezhetni. Ezúttal tehát reánk került a sor, különösen a panaszkodókra. Ha tehát a számosán való jelentkezéssel lehetővé tesszük hatóságunknak az intenzivebb működést, szóval közreműködésünket felajánljuk, az eredménynek bekell következni. Csatlakozzon tehát mindenki a táborhoz, hogy egységes vezérlet alatt legyűrhessük mindazokat a nyomasztó és súlyos állapotokat, a- melyelc lidérc nyomásként neliézkednek megélhetésünk minden napos kérdésére. Minél számosabban jelentkezünk, a feladatot annál fényesebben tudjuk megoldani és egy-egy férfira annál kevesebb jut. Mert a feladat egy, de ha ennek a feladatnak a megoldására nem 50, 100, vagy 200 férfi, hanem 100, 200 vagy 400 jelentkezik, annál kevesebb hárul egy-egy férfira. A megszervezett polgárőrség fentaríásához mindenkinek hozzá kell járulni mert ezt a jelenlegi közállapotaink égbe kiáltóan követelik. Nagyon sok családnak a szájából lopták el a majd nem aranyakkal megfizetett élelmiszereken felnevelt tyúkjait, csirkéit, libáit, drága pénzen produkált becses terményeit. A piacon pedig a maxialak. És a bátor, a csoda nagy jellem bilincsekbe veretik, kaján irigység, áldozaa lesz; az általa felfedezett uj világrészt még cs?,k nem is az ő nevéről nevezték el. A feltalálók, a felfedezők, élete a bátorság megannyi martyrorjsága. Azok a nagyok jelesek, kik felfedéseikkel, falélmányaikkal az egész emberi nem jóltevőivé leitek, rendesen meliőztetés, számba nem vevést tapasztaltak, sőt éhezve, nyomorogva küzdöttek, dolgoztak csakhogy meggyőződésüknek, számításaikba ve;ett hitüknek diadalt biztosítsanak. És ha megjött a diadal, ha a találmány czélszerünek bizonyul, a nagy felfedezés az emberiség hasznára áíadatot: akkor a felfedező maga már talán elpusztult a nyomorban, vagy megtörve, elcsigázva sinylőcbtt halálos ágyán. A vallás, a hit bátor nariyrjai, a tudomány, felfedezések bajnokai : az enberiség egy-egy világitó nagy oszlopai. Ezeknfk a hősüknek rettenhetlen nagy erényei nem milnak el, fenn maradnak és biztató, buzdító vezéxsillagok az élet ktíz-' delmeiben. A bátorság, a nemes lüzdés fogalma megmális árakat egy. általán nem akarják ismerni. E- zek pedig kivétel nélkül csak azért adják elő magukat, mert rendőrségünk teljesen képtelen a háború által megsokasodott teendőit elvégezni. A kisegítéshez való hozzájárulás tehát olyan közérdek melyből senki sem vonhatja ki magát. Különben is a felmerülendő csekély kötelesség még játéknak sem nevezhető ahhoz a nagy küzdelemhez viszonyítva, melyet hős katonáink édes hazánk védelmében testi épségük és életük feláldozásával immár harmadik éve teljesítenek. hírekKinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter W e r- n ó c z y Géza számgyakornokot az itteni bányaszámvevőséghez számtisztté nevezte ki. Wernóczy ez idő szerint az olasz harctéren teljesít szolgálatot. Kinevezés. A pénzügyminiszter Jakab Dénes főbányabizlost a VII. fizetési osztályba való meghagyás mellett jelen állomás helyén bányakapitánnyá nevezte ki. Kinevezések. Őfelsége a király Teleki István gróf, 14. honvéd huszár ezredbeli zászlóst, Teleki János gróf fiát hadnaggyá, Tersánszky József hadaprödot zászlóssá, dr. Bertalan István hadapród jelöltet hadapróddá nevezte ki. Kitüntetés. R u s o r á n József csendörség- hez beosztott huszárőrmcster, az ellenség előtt teljesített kiválóan hű kötelességteljesitésért a koronás ezüst érdemkeresztet kapta, a vitézségi érem szalagján. Szabolcska Mihály levele Révai Károlyhoz. Révai „Alkonyat“ cimü verskötetét megküldte Szabolcsira Mihálynak is, ki a következő levelet intézte hozzá : „Kedves barátom ! Bocsáss meg, hogy az orvosi „muszáj“.ra igy diktálva irok. Rendkívül restellem és szégyenlem ezt a nagy akaratlan késésemet, de igazán nem tehetek róla. Nyári bolyongásaimból csak tegnap jutottam vissza Temesvárba s verses könyved csak most jutott kezemhez. Nagyon szépen köszönöm nemcsak megtisztelő szíves rámgondoiásodat, de azt az édes gyönyörűséget és élvezetet is, amit verseiddel szereztél a szivemnek. Egyben nagyon sajnálom, hogy mi rólunk, már kettőnkről, úgy látszik az van megírva, hogy e földi utakon, testi szemekkel ne találkozhassunk soha. Egy alkalommal Kolozsvárra érkezlemkor újságolták, hogy Te az előtte való nap menté! el. Kis lányommal együtt, aki szintén szereti a szép verseket, sok szeretettel csókoljuk a Te szenteltetést. Előttünk a ragyogó példák, melyek századokon, sőt évezredek messze sötétjén keresztül világítanak. Mik volnánk a történelem eme nagy alakjai- nélkül ? Gondoljuk el, ha soha sem éllek volna hősök, bátor férfiak, mi volna az emberiség léte ? Nyomorult, gyáva, puha élet. Nem tudna senki lelkesülni, de sőt nem is ismerhetné a bátorság, a nemeslelküség erényét. Mig igy előttünk állanak a világtörténelem s a saját történelmünk nagy alakjai. És biztatnak, lelkesítenek. Igen, minden bátor, férfias, nemes tett feljegyeztetik, az erények rovatába iralik, s biztatásul szolgál másoknak. Ha nagy emberek tűnnek fel, az ő tettük a történelemé, példájuk mindenkinek világit. Az egyszerű ember hősi, bátor tette csak kisebb körben, a saját környezetében marad, de biztos fennmarad az is, hatása van, lelkesít, buzdít. A bátorság, a nemeslelküség erényének át kell hatni az egész emberiség légkörét. Légy bátor, nemes, férfias magadért, hogy becsülettel bol—
