Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-08-15 / 33. szám

4. képzésével megbízott iparosnál vagy kereskedőnél történik gondoskodás. \ 2. § Az ösztöndíj és ingyenes nevelőintézeti hely segítségében a magyar szent korona országai területén fenn­álló következő középfokú és felsőbb iskolák rendes fiú- és leánytanulója részesülhet: Magyarország. Középfokú iskolák, még pedig: gimnáziumok, reáliskolák, felső leányiskolák, pol­gári iskolák ; felső kereskedelmi iskolák, felső ipariskolák, ipari szakiskolák, a budapesti m. kir. állami nőipariskola, az Amizoni-féle nőnevelöintézet, a fiumei m. kir. tengerészeti akadémia; földmivesiskolák, erdőőri szakiskolák és az erdőőri szakiskolai továbbképző-tanfolyam, a budafoki m. kir. pin­cemesteri tanfolyam, a budapesti m. kir. kertészeti tanin­tézet, vincellér-iskolák; népiskolai tanító- és tanitónőképző-intézetek, óvó­nőképző-intézetek ; az orsz. m. kir. zeneakadémia előkészitő- és akadé­miai tanfolyama, m. kir. színművészeti akadémia, orsz. m. kir. iparművészeti iskola. Felsőbb iskolák, még pedig: tudományegyetemnek, jogakadémiák, kir. Józsefmű- egyetem, állatorvosi főiskola, Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola, gazdasági akadémiák, keleti kereskedel­mi akadémia, fiumei kiviteli akadémia, a kereskedelmi aka­démia, a kereskedelmi akadémiák akadémiai tanfolyama, polgári iskolai tanító- és tanitónőképzőintézetek, Apponyi- Kollégium, gazdasági tanító- és tanitónőképző-intézet, gyógy­pedagógiai tanítóképző-intézet, az orsz. in. kir. zeneakadé­mia tanárképző- és művészképző- tanfolyama, orsz. kép­ző művészeti főiskola. Horvát-Szlavonországok. Középfokú iskolák, még pedig : gimnáziumok, reálgimnáziumok, leánylicenmok, fel­sőbb népiskolák; kereskedelmi akadémiák, orsz. ipari és építészeti iskola, orsz. női szakiskola, a bakari tengerészeti iskola; földmives-iskolák, szőlészeti és gyümölcsészeti iskola; népiskolai tanító- és tanitónőképző-intézetek; az orsz. művészeti iskola, orsz. zeneintézet. Felsőbb iskolák, még pedig; a zágrábi I. Ferenc József tudományegyetem, a kir. erdészeti akadémia, krizevcii kir. felsőbb gazdasági tan­intézet. A m. kir. ministetium valamely itt fel nem sorolt középfokú vagy felsőbb iskolát felvehet azok sorába, ame­lyek tanulójának ösztöndíj és ingyenes nevelőintézeti hely adományozható, úgyszintén ezek sorából valamely itt fel­sorolt iskolát törölhet s mindkét irányban a 9. §. értelmé­ben közzéteendő pályázati hirdetményben is intézkedhetik. 3. §. Nevelési segítségben részesülhet : 1. az 1912. évi LXV. t.-c. határozmányai alá tarto­zó valamint az 1914. évi XXVII. t.-c. 11. §-ában említett tényleges szolgálatban álló s nyugdíjjárulék-fizetési köte­lezettség alá eső alkalmazottnak törvényes vagy törvénye­sített édes- és mostohagyereke; 2. az 1912. évi LXV. t.-c. határozmányai alá tartozó s 1913. évi január hó elseje után nyugalomba helyezett olyan alkalmazottnak, aki a tényleges szolgálat idején nyugdíj­járulék-fizetési kötelezettség alá esett, valamint az 1914. évi XXVII. t.-c. 11. §-ában említett s nyugalomba helye­zett alkalmazottnak; a) törvényes gyermeke, ha az alkalmazottnak a tény­leges szolgálat ideje alatt vagy azt megelőzően kötött há­zasságból származik; b) törvényesített gyereke, ha az alkalmazott tényle­ges szolgálatának ideje alatt vagy azt megelőzően született; c) mostohagyereke, ha az alkalmazottnak a tényle­ges szolgálata ideje alatt vagy azt a megelőzően kötött há­zassága által lett az alkalmazott mostohagyermekévé; 3. az 2. pontban körülirt és elhalt alkalmazottnak árvája, ha részére nevelési járulék állapíttatott meg. A tényleges szolgálatban álló alkalmazott gyermeke akkor is részesülhet nevelési segítségben, ha az alkalma­zott 35. szolgálati évének eltelte után nyugdijjárulékot már nem tartozik fizetni, é‘ akkor is, ha az alkalmazott nyug­díjjárulék-fizetési kötelezettsége az 1912. évi LXY. t.-c. 30. §-a szerint szünetel. 4. §, Az ösztöndíj és ingyenes nevelőintézeti hely segítségében az a tanuló részesülhet, aki a megelőző taní­tási évben, ha az általa látogatott tanintézetnél a magavi­seleti érdemjegyek négyfokozatuak, ez érdemjegyek 1. vagy 2. fokozatát, ha ötfokozatuak, 1., 2. vagy 3. fokozatát nyer­te el s ahol ilyen érdemjegyek nem állapíttatnak meg, meg­felelő magaviseletét tanúsított és ezenkívül iskolanemen- kint (2. §.) legalább a következő tanulmányi eredményt ér­te el; 1. ha Magyarországon a gimnázium, reáliskola és felső leányiskola. Horvát-Szlavonországokban a gimnázium, reálgimnázium és leányliceum első osztályának tanulója lesz, a megelőző tanítási évbeu látogatott elemi népiskolai osztályt sikeresen elvégezte akként, hogy — az éneket, ké­zimunkát, testgyakorlást és rajzot nem számítva — az e- gyes tantárgyakból nyert érdemjegyek összeg a tantárgyak számával elosztva, magyarországi iskolánál legfeljebb 2V2- et, Horvát-Szlavonországokban levő iskolánál legfeljebb 2-t tesz ki ; 2. ha az 1. pont alatt felsorolt iskolák valamely, az elsőnél magasabb osztályainak tanulója lesz, a megelőző tanítási évben látogatott osztályt sikeresen elvégezte akként, hogy — a szépírást, éneket, kézimunkát és testgyakorlatot nem számítva — a rendes tantárgyakból nyert érdemjegye­inek összege a rendes tantárgyak számával elosztva, ma­gyarországi iskolánál legfeljebb 2-t, Horvát-Szlavonrszá- gokban levő iskolánál legfeljebb 2V2-et tesz ki; 3. ha a tudományegyetem, jogakadémia s a kir. Jó- zsef-műegyetem első évfolyamának hallgatója lesz, magyar- országi tanintézetben érettségi vizsgálatát sikeresen akként állotta ki, hogy az érettségi vizsgálat tantárgyaiból nyert érdemjegyeinek összege a tantárgyak számával elosztva legfeljebb 2-t tesz ki, Horvát-Szlavonországokban levő tan­intézetben pedig legalább egyhangúlag érettnek nyilvánít­tatott ; 4. ha a 3. pont alatt felsorolt főiskolák valamely, az elsőnél magasabb évfolyamának hallgatója lesz, a megelő­ző tanítási évben a főtárgyakból sikerrel kollokvált és vizsgálatát sikeresen tette le; 5. ha művészeti iskolának tanulója lesz, a megelőző tanítási évben látogatott művészeti iskolai osztályt, illető­leg évfolyamot kiváló sikerrel végezte el: 6. ha olyan iskola tanulója lesz, amelynél a felvétel valamely meghatározott kiválóbb tanulmányi eredményhez van kötve, a megelőző tanítási évben látogatott osztályt, illetőleg évfolyamot ilyen eredménnyel végezte el; 7. ha bármely más iskola tanulója lesz, a megelőző tanítási évben látogatott osztályt, filletőleg évfolyamot sike­resen végezte el. Művészeti iskolát az első évben látogató tanuló az ösztöndíj és ingyenes nevelőintézeti hely segítségében nem részesülhet. Az 1. §. 3. pontjának megfelelően gyakorlati ipari és kereskedelmi kiképzésben az alkalmazottnak az a gyer­meke részesülhet, aki 12. évét betöltötte, az elemi népis­kolának Magyarországon a VI., Horvát-Szlavonországokban az V., vagy valamely középfokú iskolának II. osztályát si­keresen elvégezte és akinek a választott kereskedelmi vagy iparágra való testi alkalmasságát igazolja. 5. §. A nevelési segítség elnyerésére elsőbbséget ad : 1. az életben levő alkalmazott gyermekénél az al­kalmazott önálló keresettel nem biró kiskorú gyermekeinek nagyobb száma; 2. az árvánál az árva szülőtlen vagy az 1912. évi LXV. t.-c. 67. §-a szerint a szülötten egyenlőnek tekinten­dő mivolta; 3. a tanuló jobb magaviseleté és tanulmányi előme­netele. Egyenlő körülmények fennforogása esetében tekin­tetbe veendő elsőbbséget állapítja meg a 14. §. negyedik bekezdése is. Az elsőbbséget adó körülmények elbírásának módo­zatait a 11. §. második bekezdése állapítja meg. 6. §. A nevelési segítség mindegyik fajtájának el- nyeréssét kizárja: 1. az a körülmény, hogy az alkamazottnak, illetmé­nyein felül, vagy a vele közös háztartásban élő házastár­sának, vagy annak a gyermekének, akinek részére nevelé­si segítséget kér, illetőleg az árvának vagy az eltartására kötelezett személynek az illető gyermek nevelésére fordítha­tó számottevő jövedelme van ; 2. az a körülmény, hogy a/, a tanító, akinek részére a kérés cejelentóje nevelési segítséget kér; a) bármely értékű ingyenes nevelőintézeti helyet, b) az ösztöndíjnak a 7. §-ban megálapitott összegét elérő nevelési járulékot, c) az ösztöndíjnak a 7. §-ban megállapított össze­gét magában véve, vagy a családi pótlékkal, illetőleg en­nek természetével biró rendkívül évi segéllyel, vagy a ne­velési járulékkal együtt elérő más ösztöndíjat vagy állandó jellegű tanulmányi segélyt élvez. Az ösztöndíj és az ingyenes nevelőintézeti hely se­gítségében az 1. és 2. pont alatt felsorolt eseteken kívül az életben levő alkalmazott gyermeke akkor sem részesülhet, ha az alkalmazott állomás-, illetőleg lakóhelyén van ahhoz az iskolanemhez tartozó tanintézet, amelyen az alkalmazott gyermekét felvétetni óhajtja, 7. §. Az ösztöndíj fokozatai . Tiszviselő gyermekénél: évi 500 K középfokú, évi 700 K felsőbb iskola látogatása esetében. __________Nagybányai Hírlap Egyé bb alkalmazott gyermekénél: évi 400 K középfokú, évi 600 K felsőbb iskola látogatása esetében. 8. §. A nevelési segítségbe be kell számítani, ille­tőleg a nevelési segítség céljaira fel kell használni a tanu­ló nevelésére szánt következő összégeket: 1. a tanuló után élvezett családi pótlékot, illetőleg a családi pótlék természetével biró rendkívüli évi segélyt, amennyiben az alkalmazott által e címen összesen élvezett összeg, a megállapításánál számbavett gyér mekek számával elosztva, legalább 100 koronát tesz ki; 2. az árva részére megállapított és az ösztöndíjnak a 7. §-ban meghatározott összegénél kisebb nevelési járulékot; 3. a tanuló által élvezett és az ösztöndíjnak a 7. §-ban meghatározott összegnél kisebb más ösztöndíjat vagy állandó jellegű tanulmányi segélyt. Ha az adományozásnál a tanuló sz 1. §. 1. pontjá­ban me jelölt ösztöndíjban részesül, részére ösztöndijké- pen a 7. §. szerint járó összeg és a jelen szakasz 1—3. pontjában felsorolt összegek között való különbözeiét kell megállapítani. Ha olyan tanuló részesül ösztöndíjban, akit a beje­lentésre jogosult már az adományozást megelőzően vala­mely nevelőintézetben helyezett el, az ösztöndíj nem lehet nagyobb az illető tanulóért fizetendő ellátási díjnál. Ha a tanuló az ingyenes nevelőintézeti hely vagy a gyakorlati ipari vagy kereskedelmi kiképzés segítségét' nyerte el, az 1—3. pontban felsorolt összegeket a tanuló -nevelésének költségeire kel! fordítani. Evégből ezeket az összegeket az alkalmazott, illetőleg az árva törvényes kép­viselője a nevelőintézet vezetőségének, illetőleg a nevelés helyi vezetését ellátó bizottságának kezéhez lefizetni köteles. Az ingyenes nevelőintézeti hely segítségében az el­helyezés és ellátás költségeiről való gondoskodás foglalta­tik benn. A szülőtlen vagy ezeel egyenlőnek tekintendő ár­vának nevelőintézetben való ingyenes nevelése ezenkívül az eset körülményeihez képest az árva összes többi szükség­letének vagy ezek egy részének fedezésére is kiterjed. A gyakorlati ipari és kereskedelmi kiképzés segítsé­gében a nevelés összes költségeiről (az utazás, elhelyezés, ellátás, mosás, ruházat, iskoláztatás, betegsegélyezés, szer­ződtetés és felszabadítás költségeiről) való gondoskodás bennfoglaltatik. 9. §. Az adományozás alá kerülő nevelési segítsé­gekre vonatkozóan a m. kir. minisíerelnok minden év jú­nius havában a Budapesti Közlönyben pályázati hirdetményt tesz közzé, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket aziránt is, hogy a pályázat a Narodne Novineban, az e- gyes ministerek által kiadott hivatalos közlönyökben és szaklapokban és a 10. §.-ban megjelölt bizottságban kép­viselt országos egyesületek hivatalos lapjaiban is közöl­tessék. A nevelési segítségre vonatkozó bejelentések meg­tételére a 3. §.-ban megjelölt alkalmazott és az ilyen al­kalmazott árvájának törvényes képviselője jogosult. A bejelentésre jogosult a segítségek elnyerése iránt való bejelentésében megjelöli, hogy a tanulót mely tanin­tézetbe óhajtja felvétetni, vagy mely kereskedelmi vagy i- parágban óhajtja kiképezfetni. A bejelentést a jogosult a m. kir. ministerelnök által a hivataloknak rendelkezésére bo­csátott űrlapok egy példányán teszi meg. Az alkalmazott az A) és B) mintának, az árva törvényes képviselője a C) és D) mintának megfelelő űrlapot használja. A bejelentésre jogosult az űrlapot a valóságnak megfelelően és pontosan kitölteni, az űrlapnak hátlapján a tanuló megelőző tanítási évi bizonyítványát, illetőleg lecke­könyvének erre az időre vonatkozó részét s utolsó vizsgá­latáról kiállított bizonyítványát egész terjedelmében lemá­solni és az űrlapot aláírni köteles. A tényleges szolgálatban álló alkalmazott a kitöltött űrlapot minden év jullus hó 10-ig közvetlen hivatali főnök a bizonyítvány másolatának hitelességét az eredeti bizo­nyítványból s a gyakorlati kiképzésre való alkalmasságot igazoló adatok valódiságát a hatósági orvos bizonyítványá­ból állapítja meg. Mindazon többi adat valódiságáról pe­dig, amelyet nem ismer, vagy amely nem köztudomású, a legal kam asabbnak látszó módon szerez meggyőződést. A nyugalomba helyezett alkalmazott, valamint az al­kalmazott árvájának törvényes képviselője a kitöltött űrla­pot ugyancsak minden év julius hó 10-ig annak a ható­ságnak küldi meg, amely a nyugellátást, illetőleg a neve­lési járu'ékot megái lapította. Ilyen esetben a kérés beje­lentője az űrlaphoz csatolja az adatok valódiságát igazoló okmányokat is, amelyeket az említett hatóság az adatok valódiságának megállapítása után a bejelentőnek visszaküld. A közvetlen hivatali főnök és a megelőző bekezdés­ben megjelölt hatóság az űrlapot az adatok valódiságát és a bizonyitványmásolat hitelességét megerősítő aláírásával és hivatalos pecsétjével látja el és azután minden év júli­us hő 20-ig a m. kir. ministerelnökhöz küldi meg, kérvény, okmány és kisérőirat nélkül. (Folytatása következik.) ___________________1916. augusztus 15.

Next

/
Thumbnails
Contents