Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-08-15 / 33. szám

2. íam keresztül a tanítói hivatás csekély értékelésé­re szorítkozott, nem pedig az általam felhozott tények megcáfolására. Voltak kereskedők, a kik nem is szolgáltattak semminemű megszólásra okot és alkalmat, sőt vannak ma is ilyenek, ezeknek tisztelet adassék. Nem is szóltam én ezek ellen s hogy a szent kereskedelem békében hagyassák most nem a kereskedőkről, hanem másokról szólok. Igen tisztelt Elnök Ur! Van itt a mi városunkban egy banda, a melyek tagjai nem törődve azzal, hogy a hoz- zájok hasonlók más városokban már a börtönben íilnek, nem törődve a különböző rendeletekkel, a melyeket naponként sőt percenként kijátszanak, nem törődve a közönség hihetetlen kiszipolyozottságá- val, talán a mi hatóságunk túl elfoglaltságára, tü­relmére és keztyüs bánásmódjára számítva, a le- tagadás és rajta nem kapás mocskos fegyverével felvértezve ma is űzik azt a gálád eljárást, amit lehetetlen mentegetni. Ezek úgy kapják a részökre érkezett árukat mint nagybányai árusok, ennek a városnak lakosságát kellene hogy áruval ellássák, ennek a városnak oltalma alá menekülnek, ha ba­jok van, ennek a városi hatóságnak a bizonyitvá- ért könyörögnek, ha fel akarják magukat mentetni a katonai szolgálat alól, ennek a városnak nyújtott előnyeit használják fel mindanyiszor, valahányszor egyéni és családi érdekeik úgy kívánják. S ezek az alakok ma is, a mikor maximálva vannak az árak, eldugott áruikat csak a vidéki közönségnek veszik elő. Napokon keresztül nem lehet cukrot kapni helybeli embernek, de vidéki vásárlónak kilogra- monként két koronáért van akármennyi is. Panaszkodik az egész város közönsége a leg­szegényebbtől a leggazdagabbakig, kivéve a sois- nak azon különös kegyeltjeit, akik hivatalos állá­suknál fogva mindennel el tudják látni magukat, vagy olyan vagyonosak, hogy minden árt képesek megfizetni. Ezekről a hallatlan esetekről tu­domása van a hatóság embereinek is, hiszen még ők maguk nevezik meg azokat a gyanús alako­kat, a kik vidékieknek adják el a maximális áron jóval felül az áruikat, a helybelieket pedig eluta­sítják azzal, hogy nincsen áru. Ezek az egyének a mi városunkban teljes biztonságban érzik magukat, ügyet sem vetnek az ellenök való panaszkodásra, nem hederitve sem­mit arra, hogy még rendelet és hatóság is van a világon, arcátlan merészségükkel úgy tüntetik fel naponta fél csomag 30 filléres dohányt, krumplit, bakot, kukoricát amennyit találok szedek. A ke­nyér igen jó és szép fehér. Ebédelni éjfélkor szok­tunk. A víz igen rossz. Nem is iszunk, csak leves formájában, azért mégis az egész batalionnak el van rontva tőle a gyomra. Egészségem kitűnő. 188 centiméter magasra nőttem, mióta a katonaságnál vagyok. A testem sutyát 180 kilóra saccolom. Most jut eszembe, a szomszéd leégett faluban van egy mázsáló, majd megmérem magamat. A levelet leggyakrabban öt nap alatt kapom meg. Ide nehéz felhozni a posta csomagot. A trént lóháton hozzák fel erdei utakon, mert az alpinók lőhetik az országutat. Ezeknek a taljánoknak világra olyan pléhsi­sakjuk van, mint egy kékszinü ...................edény, csa khogy még annál is gyöngébb. A turista bot­juk olyan, mint valami kondáspálca. Nekem is van egy jóképű rezes végűm, kulacsom és csá­kányom szintén ilyen eredetű. A tüdősöknek ren­geteg réz holmijuk van, mindenük rezes. Csodá­lom, hogy a mozsaruk nem az. a dolgot, mintha a hatóságot is az ujjúkon forgatnák. Pár nappal ezelőtt először a cselédemet, majd egy helybeli iparos asszonyt kértem fel vásárlásra és küldtem el cukorért, azt mondta az árus ur, hogy nincsen cukor nála, ugyanekkor beküldtem egy román asszonyt, akinek két koronáért adott egy kiló cukrot, igy tudtam csak cukorhoz jutni. Ed­dig a dolog-rendben volna, azonban tudomásom szerint az az ur besorozott katona, a kinek fel­mentési kérvénye ma még elintézés alatt van, s ha nem csalódom a felmentést csak közérdeket szolgáló tevékenységért szokás kérni és megadni, miféle közérdekű dolgot méltóztatik látni annak az urnák árdrágító eljárásában? szabad ilyen embe­reket felmentésre ajánlani? miféle közérdek kívánja ennek az urnák az itthon léteiét; valami tisztes hi­vatalt tölt be? részt vesz talán közcélokat szolgá­ló intézményekben ; közérdek az, hogy ilyen em­bernek az üzlete nyitva legyen, szállítója ez vala­kinek ; közérdek az, hogy lopva árul; közérdek az, hogy a hadisegélyből élő családoknak önmaxi­málta árakon is dugva adja a portékáját, ha be­tartja a tiszteséges árakat miért csák vidékinek ad árut. Megbocsát t. Cim, ha ezekkel kereskedői tisztességről nem beszélek, megbocsát, ha kicsiny­ségem tudatában bátorkodom megjegyezni, hogy az embernek s a kereskedőnek is egyéni értékét, üzleti rátermettségét nem pusztán a cim, az állás s még inkább súly szerint vagy test felületé­nek négyzetcentiméterekben való száma szerint szokás meghatározni, hanem sokszor a szerint is, hogy eljárása megfelel é annak a bevett szokás­nak, a mit úgy a biblia, mint a talmud egyaránt, törvényként hirdet. Meddig urak, meddig még! Nem volt még elég a háborús nyereségből ? Mi kell még, pel­lengére állítás, megvetés, tömlöcz ? Az államhatalom ama becsületes szándékát, hogy a hadisegélyből a hadbavonultak családtag­jai megélhessenek, vagy csak a megélhetésre ala­pot találjanak az árdrágítók lehetetlenné teszik. Öntől pedig Elnök Ur múltkori levelemért elnézést kérek, engedje meg nekem, hogy nem tudtam olyan tekintélyes alakot felvenni, engedje meg, hogy ilyen csekély foglalkozásban vagyok, engedje meg hogy közéleti szereplésemmel és ren­des foglalkozásommal nem tudtam vagyont sze­rezni, megvallom őszintén nincs bennem üzleti szellem, olyan, a milyenre itt most iskolát ala­pítottak, ezután sem lesz, s ha jelen levelemet vá­laszra nem is méltatja csak egyre kérem, jöjjön el a legközelebbi városi közgyűlésre, ott szóvá tesz- sziik az árdrágítók ügyét minden oldalról megvi­lágítva, adatokkal felszerelve, s a jövőre nézve pe­dig indítványokat téve. Legyen szerencsém ! Sólyom Ferenc*. _________Nagybányai Hírlap HÍ REK. Kinevezés, őfelsége a király dr. B o h a t i- el Koriolán ügyvéd, tait. hadnagyot 1916 február 1 -töli ranggal főhadnaggyá, továbbá Berenczei és Járdonházai Kovács Géza bánya főmérnök, tart. tüzérhadnagyot 1914 november 1-töli ranggal fő­hadnaggyá kinevezte. Katonai kitüntetések. Bajnóczyjózsef vezérkari századosnak a király újból legfelső elis­merését nyilvánította. — Dr. Moldován Fe­renc honvédfőhadnagyot, a katonai egészségügy körül teljesített kiváló szolgálataiért a vöröskereszt II. oszt hadiékitményes díszjelvényével tüntették ki. Dr. Kelemen Samu szatmári ügyvéd és Szatmárnémeti sz. kir. város országgyűlési képvi­selője a múlt héten Budapesten, hirtelen elhunyt. Mától kezdve a távírdán egy szóért 8 fillér, legolcsóbb táviratért pedig 1 korona dij fizetendő. Rokkantak a jegyzői pályán. A belügy­miniszter a hivatalos lap mai számában rendele­tet közöl, amely szerint a községi közigazgatási tanfolyamokra felvehetők azok a hadi rokkantak, akik középiskolát végeztek, ha nincs is jegyzői gyakorlatuk. A ki hat polgárit, hat középiskolát vagy két kereskedelmi osztályt végzett, szintén fel­vehető a jegyzői tanfolyamra, ha legalább egy é- vig dolgozott jegyzői, vagy két évig más közigaz­gatási hivatalban. Eladó ! 10 méter hosszú, de két da­rabból álló (6+4) vastag gum- mi cső, mely szivattyús kútra al­kalmazható, jutányos árban eladó. A gummi cső sárgaréz csavarok­kal és szóróval is el van látva. Lapunk kiadóhivatalában bármi­kor megtekinthetők. Adakozás. A Magyar Szent Korona Orszá­gainak Vöröskereszt Egylete által, királyunk őfel­ségének születés napja alkalmából, a harctereken küzdő katonáink részére küldendő szeretet adomá­nyokra lapunk gyűjtő ivén szívesek voltak ada­kozni : Dr. Kádár Antal 2 K., Botos Vilmos 1 K., Kossutány Ignácz 2 K.. Bernhardt Adolf 1 K., MIadeiovszky Lajos 2 K., Dr. Stoll László 2 K„ Lengvárszkyné 1 K., Kende Erzsébet 2 K., Gön­czi József 1 K., N. N. 40 fill., Junger Sámuel 20 fill., Dr. Winkler Jenő 2 K., özv. Mike Sándorné 2 K., özv^Barthos Zsigmondné 1 K., Csepey Fe- rencz 1 K., Sesták Sándor 1 K., Grünfeld Her­máimé 20 fill., Grabovszky Béláné 1 K., Platthy Aladár 1 K., Kerekes Sándor 2 K., özv. Cihát Já- nosné 1 K., Csiidör Lajosné 1 K., Szeőke Béla 2 K., Dr. Barna Samu 2 K., Neusliné 1 K„ Zelin- ger Lajos 1 K., Jancsovits József 1 K., N. N. 50 fill., Ágh János 2 K, Klein R. 1 K., Strácsenyek 2 K., Imricsák Gyuláné 20 fill., Alexy Kornélné 1 K., Muzsnay Ferenczné 2 K., Drentye János 20 fill., Krizsán György 26 fill., Görög Ilona 20 fill. Gedeon Józsefné 1 K., Gyalai Gyuláné 1 K., Nagybányai Kereskedelmi bank 2 K., G. J. 60 fill., K. E. 60 fill., Strosz György 1 K., Sarmaságh István 1 K., Barazsu Margit 50 fill., Barazsu Er­zsiké 50 fill., Barazsu Józsi 50 fill. Amidőn a ne­mes szivü adakozóknak hálás köszünetünket fe­jezzük ki, jelentjük, hogy az eiedeti gyüjtőivet a szives adományokkal együtt a városi tanácshoz beterjesztettük. Bevonulási hirdetmény szerint, mely a pénteki hivatalos lapban jelent meg, az 1885— 1897 évben születtek e hó 28-án bevonulni köte­lesek és pedig azoknak, kiknek Máramarosszige- ten kellett volna jelentkezni Szatmáron, kiknek Besztercén kellett volna jelentkezni Zilahon és a- kiknek Osijeken kellett volna jelentkezni, Pozse- gán kell jelentkezniük. Váltó óvások. A lejárt valamint az 1916. november 30-ig járó váltó, kereskedelmi utalvány és közraktári jegy tekintetében az óvás felvételé­re, a korábbi rendeletekben megszabott határ időt, a 2648/916 M. E. rendelet 1916. december 4 nap­jáig meghosszabbította. Hirdetmény. Az időszakos mérték hitelesí­tés városunkban 1916 auguszlus 16-án délelőtt 8 órakor lesz megtartva a rák-utezai 15 számú házban. Orosz fogoly. Mint egyik fővárosi lapból olvassuk, városunkból a most folyamatban levő o* rósz offenziva alkalmával Kerekes Ferencz is oroszfogságba esett. __________________1916. augusztus 15.

Next

/
Thumbnails
Contents