Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-08-08 / 32. szám

Szent áhitatta! fordulunk e napon a mi szeretett királyunk felé és hála telt szívvel imádkozunk a mi Istenünkhöz, hogy királyunkat e nagy világégés dacára is ily kiváló és szellemi erőben megtartotta és megengedte nekie érni azt, hogy vitéz csapataink diadalmas győzelmeiben gyönyörködhessen.

Tegyük e nevezetes napot emlékezetessé, forduljunk ebben az ünnepélyes órában hős katonáink, ami drága véreink felé is, s mondjunk nekiek is köszönetét azokért az önfeláldozó és lelkes küzdelmeikért, melyeket szent hazánkért, és érettünk, itthon maradottakért kifejtettek.

Ez napjainkban kétszeresen is kötelességünk mivel a reánk zuduló ádáz ellenség rémséges túlerejével szemben ép határainkat védik.

Ebből az alkalomból a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete szeretet adományokat szándékozik hős katonáinknak küldeni, mely célból gyűjtő iveket is küldött hozzánk.

Igen kérjük szives olvasóinkat, hogy a szent cél megvalósít iiatása céljából a bemutatandó gyűjtői- vünkre bármily kis összegű szeretet adomány tbejegyez ni kegyeskedjenek.

Személyi hírek. Prihradny Kálmán vasúti felügyelő családjával együtt pár heti tartózkodásra városunkba érkezeit.

Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Gerden ics Ilona ref. felekezeti iskolai tanítónőt Nagybányára, Wieland József róm. kath. felekezeti iskolai tanítót, Kapnikbányaujtelep- re nevezte ki.

Áthelyezés. Beyer Jenő erdészeti főmérnököt a minisztériumba helyezték át.

Kitüntetés. Ferencz Salvator főherceg Simon Aurélné Rácz Anna úrnőnek a katona egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a vöröskereszt hadiékitményes bronz diszérmét díjmentesen adományozta.

A fém- és óntárgyak beszolgáltatása céljából a több oldalról felmerült kívánalmak folytán az átvevő bizottság ismét kitűzött egy napot. Ezen a napon, vagyis e hó 1 0-é n d-e 8 órától 1 2-ig tehát még mindig eleget tehetnek köte'ezett- ségeiluiek, kik eddig valamely ok miatt tárgyaikat beszolgáltatni nem tudták.

Orosz tábornokok az offenziva folytatása ellen. A bukaresti „Politic“ cimü lap Brusszi- Iovnak a cárhoz intézett emlékiratáról számol be, amelyet Suchajev hadügyminiszter nyújtott át a cárnak. Brusziiov az orosz csapatok állapotára való tekintettel, az offenziva folytatását lehetetlennek mondja. Az emlékiratot Lesicky, Cserbatov, Kale- din és Szaharov tábornokok írták alá. Az emlékirat elkészítését a főhadiszálláson tartott haditanács előzte meg. A haditanácson Brusziiov elnökölt és Suchajev hadügyminiszter is részt veti rajta. A hadügyminiszter közölte a kormány előterjesztését, amely a megindított hatalmas oifenziva folytatását kívánja, azzal az indokolással, hogy ez az utolsó offenziva a jelenlegi háborúban. Brusszoüv a kor- mánnyilatkozat értelmében nyilatkozott, de a tábornokok kijelentették, hogy az offenziva folytatása már azért is lehetetlen, mert az újonnan megszállott területek okkupálását is veszélyeztetnék vele. A haditanács végül a tábornokok álláspontját tette magáévá.

Katonaság Nagybányán. Ebben a mindnyájunkat igen érdeklő dologban a jogérvényes döntésről eddig a kilátásba helyzeti értesítés nem érkezett meg, valószínű, hogy a döntés nem is városunk mellett történt, mert akkor már tudnánk róla. Úgy látszik a döntésre illetékes faktorok is ta1916 augusztus 8.

____________________

pas

ztalatot szereztek arról, hogy szegény katonáinknak is sokat kellene nélkülözniük, ha városunkba lennének áthelyezve, igy ezt kikerülni ó- hajtották s ezért a más utón nyert értesülésünk szerint a választás Igióra esett.

Rokkant hadifoglyok kicserélése ugylátszik állandóan folyamatban van. Ide vonatkozólag már a múlt napokban irta dr. Szentmi klósy Ödön, hogy ő is kicserélés alá kerül. Szentmiklóssy József táblai biró most vasárnap már meg is kapta az örvendetes tudósítást fiának egy igen kebelbeli orvos barátjától, hogy már útban is van, de egy úttal jelzi azt is, hogy az orosz orvosok rokkantnak történt minősítése nem felel meg a valóságnak, mert dr. Szentmiklósy Ödön teljesen egészséges, igy tehát az aggodalomra mi ok sem forog fenn.

Repülőgép városunk felett. Vasárnap délelőtt 11 óra körül egy gyönyörű biplán repüli át városunk felett erős berregéssel. A szép látványban sokan gyönyörködtek. Ámbár akadlak olyanok is, kik ellenséges légmüvet gyanítottak a mi szép kétfedelűnkben. Megnyugtatjuk közönségünket, hogy városunk fölé ellenséges repülők nem juthatnak. Egy részt azért, mert iíj semmi nemű erődítések nincsenek, de meg a harctértől nagyon távol vagyunk. Különben is ha akadna vállalkozás az ellenség részéről az ide való merészkedésre, azt már magában egyáltalán nem; láthatnék hanem csak mint olyant, melyet a mieink keményen üldöznek.

Miniszteri köszönet. A vallás és- közoktatásügyi m. kir. miniszter — mint az illető minisztérium Hivatalos Közlönyének f. évi augusztus 1-én megjelent számában olvasható — Beyer Jenő m. kir. erdőfőmérnöknek, Huszár Kornél m. kir. erdőfőmérnöknek K. Paue r Viktor m. kir. bányamérnöknek, dr. P é c h y Alán főgimn. r. kath. hitoktatónak, Sipos Dezső áliamvasuti osztafymérnöknek, S z k i c s á k Ödön gépészmérnöknek, a városi villamos müvek főnökének, S z e 1 e c z k y János m. kir. fő- erdőmérnöknek és végül Veres József in. kir. főbányatanácsosnak a nagybányai in. kir. áll. fő- gimnáziumi hadbavonult tanárok 1915—16. tanévi helyettesítésével kifejtett odaadó, önzetlen és hazafias buzgóságáért elismerő köszönetét nyiivá- ni tolta.

Vas huszfiíiéresek. A hivatalos lap jelenti, hogy augusztus 3-átó! kezdve a nikkel huszfiüére- seket vas huszfilléresekkel cserélik ki az állami pénztárak és adóhivatalok. A vas huszfiíiéresek a- lakja és nagysága ugyanolyan lesz, mint a nikkel huszfilléreseké ; Magyarországon 15, Ausztriában 35 millió korona értékű vaspénzí vernek. A nikkel huszfilléreseket ez év december 31-én kivonják a forgalomból.

Tizenkét szabály a csalángyüjtéssel foglalkozó katonák és iskolásgyerekek részére: 1. Ne arassátok a csalánt nagyon fiatalon, hanem csak az elvirágzás után, körülbelül jul. végén aug. elején. 2. A szárakat netépjétek ki, liánéin vágjátok le késsel, sarlóval vagy kaszával. 3. Védjétek kezeteket az égetés eilen egy rácsavart posztóval vagy régi keztyüvel. 4. Hagyjátok a leveleket egy napig hervadni, aztán hántsálok le őket, az könnyen megy és a levelek nem égetnek többé. 5. A szárakat és a leveleket külön-külön szárítsátok. 6. Napsütés mellett szárítsátok a szárakat, a mezőn szórjátok szét őket ritkára és forgassátok meg őket gyakran, avagy rakjátok azokat szetlős gúlákba, rósz időjárás mellett rakjátok őket szellős helyiségekben keresztbe egymás fölölt, azonban kerüljétek a friss állapotban való felhalmozást, mivel igy rnegrom- lanak. Megázniok nem szabad. 7. A leveleket lehetőleg a szabadban szárítsátok, mindig szellős száraz helyen, sohasem szabad nedvesnek lenniük,

Nagybányai Hírlap

______

3.

se

m harmattól, sem esőtől. Tartsátok őket tisztán a portól és minden más anyagtól. 8. A mag aratásnál bántsátok le a füzéreket az abban levő maggal és szárítsátok meg őket. 9. Nézzetek időkö- zönkint utána, hogy a készleteket meg ne pené- szedjenek. A penészes levelek vagy szárakat válasszátok ki, mivel különben elromlik 'az egész készlet. Ügyeljenek mindig arra, hogy csak egészen száraz szárak és levelek vétessenek át. 10. A zörgőén száraz szárakat kössétek kévébe, azonban ne használjátok ahoz drótot. 11. Préseljétek a leveleket köíegekbe, avagy rakjátok őket zsákokba. 12. A füzéreket a maggal gyiijtsétek zsákocskákba.

Keresek egy megbízható in- teligensebb szobaleányt. Ajánlatok, Schuszter Ferencz fogorvos, Debreczen, Vár utcza 11. szám alá küldendők.

Mégegy jóslat a háború végéről. Annyi jóslat volt már a háborúról és békéről, hogy minden napra esik belőle néhány. Eddig egyik sem teljesült, de ártatlan, ha közöljük, ha egyébért nem egy pillanat reménységéért: hátha ... A párisi Pithia, Mademe Thébes asszony legújabban még azt jósolja, hogy még ez évben véget fog érni a háború. A kopenhágai Berliner Tidende párisi munkatársa előtt mondta el békejóslatait — Tudhatja, — mondta a párisi jósnő, — hogy én még erre az évre jósoltam meg a békét. Szavaimért most is helyt állok. A háború 1916. évben véget ér ! Sőt, téli háborúra se kerül a sor. Egy teljesen jelentéktelen esemény fog vetni a világ tusakodásnak. Egy homokszemcse fogja az ágyukat és a fegyvereket elhallgattatni. A sors már a puskák ravaszán tartja kezét, hogy utolszor süsse el őket.

Korszerű étlap. Egy fővárosi nagy bőrgyár tulajdonosa néhány festőművészt hivott meg ebédre magához. Az ételek összeválogaíása a mai drá- gaságos időben sem okozott nagy gondot, de annál többet töprengett a háziasszony, hogy a divathoz híven micsoda ötletes menükártyával lepje meg vendégeit. Holmi rajz, akvarell-fesmény szóba se jöhetett, tekintve, hogy a meghívottak festők és igy maguk rajzolnak maguknak ilyesmit, ha vágyuk támad rá. De aztán a háziasszony megtalálta azt az ötletet, a mely igazán örvendetes meglepetéssel szolgált a meghívottaknak. Az ételek nevét ugyanis cipőfalpbőrölcre irta rá és pedig minden egyes fogást külön bőrre. Előzékenyen arra is gondja volt, hogy ne páratlan legyen a fogások száma. Az ebéd hat fogásból állott és igy minden vendég három pár cipőtalpot kapott az ebédje mellé. És ez volt az. az eset, a mikor egyetlen szórakozott vendég se felejtette ott a menükártyát.

Az első zsirtalan napon ötezer kilogram zsírt takarítottak meg Bécsben. Szombaton, volt az első szigorúan zsirtalan nap az osztrák fővárosban és hozzáértők meglehetős pontossággal kiszámították, hogy ezen az egy napon legalább ötezer kilogam volt a zsirmegtakaritás. Bebizonyult, hogy a zsirtalan nap távolról sem járt a vendéglőkben annyi kellemetlenséggel, mint az első húshagyó napon s a mi kellemetlenség volt, abból támadt, hogy a helytarlósági rendelet intézkedéseit sok helyütt félreértették, nem tudlák, lehet-e bizonyos ételeket zsírral készíteni, vagy sem, tehát mindenütt úgy segítettek magukon a vendéglősök, hogy egy szemernyi zsírt sem használtak. Csak- roston, vagy nyárson sült húst készítettek teljes zsír nélkül s olyan tészranemüeket, a melyek vízben főzhetők ki, vagy párolhatok. Főleg ezt az u- tóbbit érezte meg a bécsi vendéglők közönsége, mert eltűnt az étlapokról a különösen kedvelt császármorzsa és a palacsinta. Minden vendéglőben