Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-08-01 / 31. szám

arisztokrácia tagjai és Pintér egy csapással az o- rosz arisztokrácia, sőt az orosz udvar legkedvesebb zenésze lett. Szentpétervárott nem egyszer díszko­csit küldtek érte és igy vitték a nagy estélyekre, a hol művészetével szórakoztatta a vendégeket. A mai orosz cárnak is kedves zenésze volt Szentpé­tervári otthona valóságos menedéke volt az Orosz­országba került magyaroknak. Néhány magyar dalt is komponált, ezekkel azonban nem volt olyan sikere, mint cimbalomjátékával. Két évvel ezelőtt, a háború kitörése előtt hazakerült és most csön­des visszavonultságban meghalt. Eladó ! 10 méter hosszú, de két da­rabból álló (6+4) vastag guru­lni cső, mely szivattyús kútra al­kalmazható, jutányos árban eladó. A gummi cső sárgaréz csavarok­kal és szóróval is el van látva. Lapunk kiadóhivatalában bármi­kor megtekinthetők. Katonaság Nagybányán. Mint jól infor­mált helyről értesülünk, az 5-ik gyalogezredet, 3500—4000 legénység, 60—65 tiszt, gépfegyver osztag és 40 drb. ló állománnyal városunkba szán­dékoznak áthelyezni. Ebből a célból Elssner Ká­roly őrnagy egy pár napot városunkban is töltött, hogy az elszállásolás illetve az elhelyezés tekinte­tében közvetlen tapasztalatokat szerezzen. Mint ér­tesülünk az elszállásolás tekintetében nagyobb akadályok nem mutatkoznak, igy ha városunk és vidéke az élelmezés kibirására alkalmasnak bizo­nyul, az áthelyezés e hó közepére meg is történik. Egy Ízben már volt szó arról, hogy katonaságot fogunk kapni, de a közönség nagyon vegyes ér­zelmekkel fogadta a hirt már akkor is, mert a megélhetési viszonyok nagyon nehezek voltak. Ma a megélhetési viszonyaink már többszörösen sú­lyosabbak, igy az érdembe való intézkedésre hi­vatott fórumot csak arra kérjük, hogy, ha csak lehetséges, tekintsen el városunktól. A mi váro­sunk lakosainak zömét túlnyomó részben állami és közigazgatási alkalmazottak alkotják, akik min­dennapi szükségleteiket már most is á legnagyobb után járással és rettentő magas árért tudják csalt beszerezni. Vidékünk termelőképessége a mai fo­gyasztást is csak nagyon hiányosan tudja ellátni igy ha városunk fogyasztóinak létszáma a jelenleg itthon levő 12—14 ezerről egyszerre minden át­menet nélkül 16—18 ezerre ugrik, a katasztrófa kikerülhetetlen lesz. Hiszen már most is 2 koro­nát kérnek egy közönséges főzelék tökért, 1 ko­ronát egy fej káposztáért és majd nem 10 koronát egy véka krumpliért 60—70 fillért egy liter tejért, ezek oly horribilis követelések, melyek bizony már csak a legnagyobb erőfeszítések mellett izzadha­tok ki. Ilyen és ezekhez hasonló esetek az okai annak, hogy napjainkban összekoccanások is tör­ténnek, hírlapi cikkek származnak, de még ezen felül az elkeseredett vevő az árut az eladó szeme előtt a földhöz is vágja és össze is tapossa, mert ma már megélhetési viszonyaink a legszomoritób- bak. Tiszta szivünkből és minden valónkból sze­retjük és gyámolitjuk katonáinkat, mert tudjuk kö­telességeinket. Ennek számtalan tanjeleit is adtuk és adjuk, mihelyt katonákról, rokkantakról, szóval a mi véreinkről vagyon szó. Ebbe azonban, hogy városunk létszáma 4000—5000 katonával emeltes­sék nem tudunk sehogy sem belé nyugodni, mert hát akkor mi lesz mi velünk ? Lopás. Egyik fővárosi lapból olvastuk, hogy Ha rácsek László miniszteri tanácsos, a dohány­jövedék központi igazgatója, városunk szülöttje, Szatmár felől Debreczenbe érkezett, Az étteremben megebédelt s mikor a vonatra újra felszállott, a lépcsőn összeütközött egy utassal. Harácsek a vo­nat elindulása előtt észrevette, hogy 2000 koro­nát tartalmazó tárcája eltűnt és jelentést tett a rendőrségnek, a mely a vonat gyanús utasai kö­zül hármat igazolásra szólított fel. Kettő igazolta magát, a harmadik azonban gyanús feleleteket a - dott. Szatmári kereskedőnek mondta magát, és addig, mig a debreceni rendőrség kérdésére vá­lasz nem érkezik, őrizetben tartják. Az Est elintézi a panaszokat. Érdekes cikk jelent meg Az Est junius 27-ikí számában. Borsodmegye főispánja hivatalos aktában válaszolt egy levélre, melyet panaszos szegény asszony irt Az Est-nek hadisegélye dolgában. Az Est az ilyen leveleket nem hagy elintézetlenül felgyűlni, hanem rögtön illetékes hatóságokhoz juttatja, azokhoz, a- kik orvosolhatják a felszólaló panaszát. Sok sze­gény emberen segít igy, sok jogtalanságot orvo­sol, igazi barátja a népnek és már azért is érthe­tő népszerűsége, amilyennel magyar lap még nem dicsekedhetett. Százával kapja mindennap a kér­dezősködő és panaszkodó leveleket. Minden arra érdemes levelet elintéz, óriási társadalmi munkát végez amellett, hogy olyan újságot is ad, megbíz­hatósága, hírszolgálata, értesültsége és irodalmi színvonala a legelső. Miniszteri rendelkezések. A hivatalos lap a múlt hét folyamán különböző irányú rendelke­zésekről ad felvilágosítást. Nevezetesen két hóna­pig terjedhető elzárással büntethető az az egyén, ki titkos irás céljára szolgáló tintát bármilyen mó­don forgalomba hoz. Egy másik rendelet szerint a katonai szolgálatot teljesítő ügyvéd illetékes ügy­védi kamarájának az ott bejegyzett ügyvédek kö­zül helyettest jelenthet be azzal a hatáskörrel, hogy ez a nála jelentkező ügyfeleknek irataikról kivá- natukra és költségükre másolatokat szolgáltasson ki és eredeti irataikat is kiadhassa. Ha az ügyvéd a kérelmet nem teljesiti, a királyi törvényszék in­tézkedik. Egy harmadik rendelet kimondja, hogy katonai egyenruhákat, vagy bármely katonai fel­szerelést csak olyan személyek részére szabad el­adni, akik katonai hatóság bélyegzőjével hitelesí­tett igazolvánnyal bizonyítják, hogy a fegyveres erő tagjai. Oly iparosnak, akik oly cikkek előállí­tásával foglalkoznak, a vásárlásnál nem kell iga­zolvánnyal rendelkezniük. A rendelet megszegése két hónapi elzárással büntethető. Egy negyedik már általánosabb érdekeket szolgál, mivel az a szilva árának a maximálásával foglalkozik. A ren­delet szerint a nyers szilváért követelhető legma­gasabb ár a termelőtől történő vásárlásnál méter­mázsánként tiszta súlyban, őszi szilvánál 20 koro­na, nyári szilvánál 12 korona. Ezek az árak a cse­megeszilvára nem vonatkoznak. Aszaltszilvára a készítő nagybani eladáskor 100—105 darabos mi­nőségért 100 koronát, 115—130 darabos minősé­gért 97 koronát, szilvaizért 120 koronát követelhet métermázsánként. Az aszalt szilvának és szilvaíz­nek a kereskedelmi forgalomban való értékesíté­sére, külön rendelettel központot fog a kormány létesíteni. A kicsinyben való forgalomnál arányta­lanul nem magasabb árak követelhetők. A szilva­cefréért követelhető legmagasabb ár hektoliteren­ként a következő: nyári szilvából készült 3-4%- os szesztartalmu cefréért 13 korona, őszi szilvából készült 5%-os, vagy ennél magasabb szesztartal­mu cefréért 18 korona. 3%-os szesztartalmon a- luli cefrét eladni nem szabad. Az árakban benne van a rakódóállomáshoz való szállítás költsége is, azonban a csomagolás költsége a kereskedelem­ügyi miniszter által kiadandó rendelet szerint kü­lön felszámítható. A rendelet megszegése hat hó­napi elzárással büntethető. A rendelet julius 28-án lépett életbe. Gróf Tisza István a bukovinai fronton. A bukovinai fronton megkezdődött offenzivánk fontosságát általánosságban a reánk, a szomszé­dos vármegyékre különösen is, jelenti és mélyíti az a körülmény, hogy gr. Tisza István miniszter- elnök e hó 25. és 26-án látogatást tett a fronton küzdő hadseregeknél. Körösmezőről érkezett a mi­niszterelnök és kísérete Kirlibabára, ahol gr. Beth­len Balázs Beszterce Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék kormánybiztos-főispánja fogadta és kí­sérte útjában. A miniszterelnök látogatása, a hő­sökről való meleg megomlékezése, a küzdők di­csérete és üdvözlése — gr. Tisza István a sike­rekben oly gazdag szónok itt a fronton, az Isten szabad ege alatt mondotta legmélyebb, legmeg- hatóbb beszédét — rendkívül mély benyomást keltett: tanácsolta hőseinknek az itthoniak csodá­lattal, szeretettel és bizalommal teljes üdvözletét. A frontmögött gyakorlatozó magyar katonáknál s a hadvezetőségnél tett látogatások után Lajosfal- ván és Oradnán át Besztercére érkezett a minisz­terelnök és kísérete. A vármegyeházán Dr. Hu- nyady Imre alispán fogadta a miniszterelnököt, aki Arokalján gr. Bethlen Balázs kormánybiztos csa­ládjánál, Bethlenben gr. Bethlen Károlynál tett ro­koni látogatása után Désre érkezett este 8 óra táj­ban, ahol Hye Jenő alispán és Mosvay Jenő pol­gármester fogadták hivatalosan a vármegye és Dés város magas vendégét. A miniszterelnök gr. Beth­len Balázs kormánybiztos kíséretében azután Sza- mosujváron át Kolozsvárra s onnan az esti gyors­vonattal Budapestre utazott. Ebzárlat. Kutyamarások következtében a hatóság a m. kir. állatorvos javaslatára az ebzár­latot 90 napra terjedőleg elrendelte. Ezen idő alatt a szájkosár nélkül kóborló és zsinóron nem veze­tett kutyák, faj- és nemre való tekintet nélkül ki fognak irtatni. Orosz fogságban. Sajnálattal értesülünk, hogy városunk fiatalságának egyik igen derék és közszeretetnek örvendő tagja báró Syntenis Béla m. kir. honvéd hadnagy, e hó 13-án orosz fog­ságba esett. Bányavétel. A borpataki Borzás — Romlás bányatársulat, bányaállagát 192.000 koronáért, va­gyis részvényenként 1500 K.-ért, Löewe Adolf kir. tanácsos budapesti lakosnak örökáron eladta. Ez már a harmadik bánya-telek, amely városunkban eladódott, piacunk nagy összeg pénzzel gyara­podott. A megszállott szerb területek gazdasá­gi ismertetése. A m. kir. Kereskedelmi Muzeum kiadásában egy füzet jelent meg, amely a meg­szállott szerb területek általános gazdasági viszo­nyait, kormányzati rendszerét, közigazgatási beosz­tását, vámrendszerét és vámtarifáját, a kiviteli és átviteli rendeleteket, posta és távirda viszonyokat, valamint az áruk behozatalára és kivitelére vonat­kozó tudnivalókat közli. Rövid monagráfiákban le­írja az összes jelentékenyebb városok gazdasági és kulturális állapotát, megadja a személyi és áru­szállítási díjtételeket, melyek az osztrák és magyar csapatok, illetve a német csapatok vezetése alatt állanak. A sok nehéz adatot tartalmazó szöveget kiegészíti 49 kép, melyek szemléltető képet adnak ama terület mai állapotáról, valamint a csapataink által megszállott terület térképét is tartalmazza. Az érdekeltek a füzetet a ni. kir. kereskedelmi Múze­umtól ingyen kaphatják meg. Lagoszta titka czimen rendkívül érdekes háborús tői ténetet irt Rákosi Viktor a Sebők Zsig- mond alapította és Benedek Elek szerkesztésében megjelenő képes gyermeklapba a Jó Pajtás-ba. A legújabb julius 30 iki számba ezenkívül írtak még Feleki Sándor verset, Lakatos László történeti el­beszélést, Avar Gyula és Etek nagyapó mesét,

Next

/
Thumbnails
Contents