Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-25 / 30. szám
1916 julius 25. NAGYBANYAI HÍRLAP 3. zekkel állni. A takarék gazdálkodás válasz utón áll, a telek spekuláción alapuló takarék gazdálkodás, nem vezet az állam nagyságához. — A ta- «karék a háború teremtette helyzetben ha felismeri feladatát, akkor a nemzetünk sociális haladásának zászló vivője lesz. Akkor egészséges és tanuságos gazdasági és ipari verseny a nemzed haladást a mai posvány- ból egészséges útra fogja terelni. — E vállalkozással nincs rizikó összekötve, csak ne éljen majd vissza hatalmával az által, hogy gazdasági és ipari kartelt köt. — De hiszen nem lehet célja egy honi banknak az adó alanyok tönkre tétele, ezt olyan sehonnai bank fellelné, ki az áufántfal szövetségben van. — Mi a teendő először Nagybányán? A közlegelő, melyen kákánál és disznó sörténél egyéb nem terem javítandó, oly módon, hogy egy pár évig kukoricát, búzát vetünk bele, megtrágyázzuk mii- és más szemét trágyával, azután jő a fü be vetés 3—4 év múlva. A 2000—3000 marha trágyáját is erre használják. A lapos erdőnek a Kol- tó-Katalin úttól északra fekvő részét szintén kivágjuk és földmivelésre használjuk. A Lapos völgyében konyhakertre előbb vagy 500-at, azután 1000 holdat bérelünk. — A város legelőit bérbe nem adjuk, hanem azokon a takarék gazdaság állatait legeltetjük. — A magyarláposi vonalon pedig ha kiépül, olcsó takarmányhoz jutunk. — Azon városi vagy falusi ügynök, ki árfelszoritóként a városok ellen fellép társadalmilag kell lehetetlenné tenni létezését. Mert a sociális harcnak is kell némi áldozata legyen. Mi ehhez képest egész városok megélhetésének kérdése! Létesitnénk gyógyszer gyárat, bőrgyárat, kartelen kívüli alakulási feltétellel. Ily humánus céllal alakuló és mind végig annak maradó intézményt, az állam is fogja támogatni. — A falu kezén a búza, rozs, árpa, cukor répa slb. maradna, de konyha kertészetet, telye- sen rokkant katonákkal a város művelné. Ez többet érne minden pénzbeli rokkant alap létesítésnél, mert a rokkantot az állami gépezetbe állitnók. A gabonát a börzék irányitnák, itt az ár felhajtás úgyis nem érvényesülne. Tehát a falu is élne, de mi nem lenénk agyon uzsorázva. Ennek nyomában az ipar és kereskedelem áiui is lejebb menVelem az égi oltalom ; Egy gyermek, — maga a menyország! S ez te vagy drága angyalom.“ (»Nagyágon.“) Aggodalommai kiséri minden léptét, gyügyö- gő csöpség-korától az első elváláson, az iskolába járáson át mindvégig. Minden gondja, gondolata, öröme, boldogsága Erzsiké. De ha rá tekint, nem tud megszabadulni egy kínos gondoláitól, amely igazán mélyen megható sorokban nyer több költeményében kifejezést: az elválás gondolata kínozza egyre jobban, mert érzi, hogy „az ő ideje már beszaladt az őszbe“. „Ó édes leányom ! érted van e bánat, Miattad zsong a jajszó le!keinen ; Mert én megyek a sötét éjszakának S te elmaradsz az életösvenyen. Nem rettent engem a halál sötétje, Csak a tudat, hogy veled nem vagyok S hogy nem lesz aki csókkal hintené be Naponként a te tiszta homlokod. Keresni fogsz nagy uttalan mezőkön, Vad erdők alján, vizek partjain ; Mikor az éjféi odvából előjön, Megszázszorozva száll reád a kin. De ha megtörtén, asztalocskád mellett Daloskönyvemnek lapját forgatod, A bús nótákból — mint gyöngéd lehellet, — Apácska lelke lesz vigasztalód.“ nének, mert a kereskedő és iparos velünk együtt kevesebből megélne. Így közvetve a falunak is használnánk. De különben nem fejlődő falukertészei, a folyton nagyobbodó város igényeihez, mérten nem termel és igy drágul minden. Kisebbe- dik a kínálat, nagyobbodik a kereslet. Holott nagyobbodó kínálat, hozhat csak olcsóságot. — A- jánlom az érdekeltek becses figyelmébe e sociális intézmény létesítését. Szabó József. HÍREK. Katonai kitüntetés. Ifj. Farkas Jenő.m. kir. honvéd tüzérzászlós, Farkas Jenő felsőbányái polgármester fia, az ellenség elölt tanisitoít vitéz magatartásáért a II. oszt ezüst vitézségi érmet kapta. Kinevezés. Marosán Gusztáv hadapródjelöl- tet zászlóssá nevezték ki. Katonai kitüntés. Kaletsky Zoltán tüzérzász- lósf az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a nagy ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Uj háborús nóták. Németh Béla főgiinn. tanár háborús dalaiból most jelent meg a fővárosi Nádor Kálmán cég kiadásában három dal :2 hallgató nóta és egy csárdás. Kapható minden könyves boltban 2 koronáért. Készülnek az örökbékére. A hadserégfő- parancsnokság átiratban hívja fel a magyar és osztrák kormány figyelmét a középiskolákban tartandó katonai előadásokra. Hivatkozik arra, hogy a középiskolai ifjúság körében a hadsereg szervezetére, a háború eszközeire, a térkép olvasásra és a hadviselés módjaira vonalkozó előadások rendkívül jó hatással lennének. A honvédelmi miniszter és a vallásközoktatásügyi miniszter a hadsereg főparancsnokság érdekes tervéhez hozzájárult. Az intéző, körök a középiskolákban tartandó katonai előadások tervezetét már meg is állapították. Az előadások főcélja az lesz, hogy csak az érdeklődésnek kielégítését, nem pedig a részletekbe menő katonai nevelést szolgálják. A középiskolai katonai előadásokat a terv szerint tényleges, vagy nyugdíjas lisztek tartanák, akik huzamosabb időt töltöttek a harctéren és akik tudásuk és tapaszfaNagyon fájdalmas húrokat penget az elmúlásról, de talán legmegrázóbb az a verse, amelynek a refrainje: „Nekem nehezebb meghalni mint másnak. “ . . . amikor majd engemet temetnek : A koporsómnak fedele reped meg, Mert égzengése lesz a nagy sirásnak. . . . Nekem nehezebb meghalni, mint másnak. Nagy égzengés lesz attól a sok jajtól, Mit egy kis lányka leikéből kisajtol; Hisz’ szivén sújtja éle a csapásnak. . . . Nekem nehezebb meghalni, mint másnak. A múlandóságról egyébként csöndes melankóliával szól : „Most, — hogy már az alkony ködei borongnak,— Jó hasznát veszem a sok hervadt sziromnak ; Aszott avart járván — összegyűjtöm lassan, Hogy fáradt fejemet legyen hová hajtsam. Majd pedig : „Rohan a szekér s lent a völgy ölén Fekete szikrák merednek elém. Egy temetőnek kis harangja kondul És semmi sincs azontúl ..." A természet képei is többnyire az elmúlást példázzák. Az egész verskötetnek különben ez a szomorú moll akkord az alaphangja, bár néhol megcsendül a humor is, sőt, főleg az epikus költeményeiben, a dévajság hangja is. lafaik révén a modern háború lényegét az ifjúsággal népszerűén tudnák ismertetni. A cigányok ügye. A belügyminiszter a cigány-ügyben újabb körrendeletét adott ki. A belügyminiszter utasítja a törvényhatóságokat, hogy minden oly eselben, amikor a rendes lakóhely megállapítása kétesnek mutatkozik, azonnal tegyenek jelentést és várják be a belügyminiszter intézkedését. A belügyminiszter a cigányügy tanulmányozásával megbízta Hermann Antal dr. egyetemi* tanárt, aki országos körútra indult és tapasztalatairól érdemleges előterjesztést fog a miniszter elé terjeszteni, azután a cigány-ügyet törvényhozásilag fogják rendezni. Csak öreg népföikelőket mentenek föl. A kormány álláspontja általában az, hogy a felmentések határa immár betelt és újabb felmentést nem engedélyez. Csak a legritkább esetekben, az igazi nélkülözhetetlenség bizonyításával szemben lesz a kormány az újabb kérvények elbírálásánál kivételt, de itt is fennáll az az elv, hogy csak az idősebb népfölkelőkről lehet szó. Így az első hat fiatal évfolyamból senki sem menthető fel; 24 éven alui nincs többé felmentés. Ami a felmentettek behívását illeti, eziránt még nincsen végleges intézkedés. Forrásunk szerint legközelebb várhaló a fialalabb évfolyambeli felmentettek részleges behívása. A kormány rendeletet adott ki a a felmentetlek szigorúbb ellenőrzésére és eszerint a jogcímeket megfogják rostálni. Ez idő szerint a mezőgazdasági munka a legfontosabb jogcím a felmentésre, amely viszont csak meghatározott, bizonyos időre érvényes. A felmentések korlátozásával van összefüggésben az intézkedés, hogy a legutóbbi pófszemléken ujrasorozott és alkalmasokká vált hadkötelesek behívását elhalasztották. E hónap közepére tervezték a behívásokat, de ezt a terminust kitolták e hó végére. Lehet azonban, hogy csak augusztus vége felé lesznek a bevonulások, amikorra ugyanis befejeződhetnek mindenütt az aratások és a felmentések ügye körül is fog történni valami. Muszka foglyok. Szombaton a mi csendőrségünk is fogott két orosz foglyot, kik az alföldről szöktek meg, s Bukovina felé vették irányukat azzal a számítással, hogy ott majd a csapatukhoz csallakoznak. Ez a terv azonban rosszul sikerült. A családi érzések, a haza, a magyarság iránti tüzes lelkesedése, fajszeretet, a természet iránti rajongás, az élet-halál problémája, a csöndes megelégedés, ezek nagyjában véve kedves témái, a- melyeket mélyen érző, harmonikus életet élő poétái lelkének virágos díszébe öltöztet. Az egyszerű, de mély érzések szelíd szavú költője Ő, kinek dalai olyan kellemesen, olyan megnyugtatóan, olyan felemelően halnak, mint az orgonán búgó egyházi énekek egyszerű, lágy harmóniái. A bölcs nyugalmával és nemes felfogás íval mutatja azt is, hogyan lehet és kell a föld örömeit élvezni anélkül, hogy a föld sara, pora lelkűnkhöz tapadna. Eminescu, Heine, Rouland Ágost Ernő költeményeiből is ültet át néhányat s a kötet végén pár elbeszélő költeményét közli (némel)iket itt e- lőszőr,) amelyekben történelmünk néhány krónikás adatát jeleníti meg, fantáziájának gazdagságáról és jellemző eréjéről is szép bizonyságot nyújtva. Átiekintlietőségében mindeneseire nyert volna a kötet, ha verseit tárgykörök szerint csoportosította volna költőnk. Értékén ez természetesen nem ront. — Olvasóinknak a legmelegebb figyelmébe ajánljuk e verskötetet. Németh Béla.
