Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-18 / 29. szám

4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1916. julius 18. neve a fővárosi neves írók körében is általánosan elismert, — tökéletesen elég garancia arra, hogy a nagy közönség élénk érdeklődését felköltse. A verskötetnek technikai kiállítása is olyan, hogy bár mely könyves polcnak díszére válik. A gyönyörű kiállítású verskötetnek, mely különben tárgy mu­tatóval is el van látva és a melynek terjedelme 200 oldal, bolti ára 3 K. Megrendelhető Kovács Gyula nagybányai könyvkereskedőnél, Nagybánya és Vidéke szerkesztőségénél s lapunk szerkesztő­ségénél is. Az idei búza maximális ára. A hivatalos lap mai száma közli a 2350/1916 sz M. E. ren­deletét. Az eme rendelettel közölt kimutatás szerint vármegyénket illetőleg a búza ára 1916 jul 16-tól dec. 15-ig 41 K. 50 f. a rozs és kétszeresé 33 K 50 f. az árpáé 33 K-ban van megállapítva. 1916 dec, 15-ike után : a búzáé 37 K 50 f. a rozs és kétszeresé 30 K 50 f. és az árpáé pedig 30 K-ban. 44-es baka, kinek apja kozák altiszt. Egy budapesti hadikórházba került a minap sebe­sülten Naymayer László, aki békében a Király- szinház kellékese volt. Mint a 44-ik gyalogezred katonája, végigkiizdötte a háborút a különböző fron­tokon. Amikor most a kórházba került, a személyi adatok fölvételénél érdekes dolgok derültek ki. — Hol laknak a szülei ? — kérdezték tőle. — Azt hiszem, Pétervárott, Oroszországban. — Elmondta hogy édesapja oroszországi s ezelőtt 30 évvel Magyar- országba jött, hogy lovakat vásároljon. Egyik út­jában megszeretett egy dunántúli sváb leányt s feleségül vette, aztán véglegesen letelepedett Ka­posváron. Kilenc gyermekük született, akiket be­csületesen fölnevelt s iskoláztatott. Két évvel eze­lőtt táviratot kapott Naymayer László apja, amely tudatta vele, hogy Pétervárott lakó nagynénije meg­halt s minden vagyonát ráhagyta. Naymayer és fe­lesége elutazott Oroszországba, hogy átvegye az örökséget. Közben kitört a háború s az öreg Naymayert, aki még most is orosz állampolgár besorozták katonának a 164-ik kozákezredbe. Fiai akik mind somogyi születésűek, valamennyien a 44-ik gyalogezred katonái lettek. Naymayer elmondta még, hogy ő a múlt év elején Galíciában megse­besült s fogságba került, staniszlaui orosz hadi­kórházban ápolták. Ott a legnagyobb meglepeté­sére és örömére találkozott édesapjával, aki mint altiszt került oda. Az öreg Naymayer kérésére Fock törzsorvos megengedte, hogy a fiú apjával kijárhasson a kórházból. Egy nap a fiatal Nay­mayer nélkül, hogy apjának elárulta volna, egy negyvennégyes szakaszvezetővel együtt megszö­kött Staniszlauból. Nyolc napig barangoltak, szin­te étlen-szomjan, mig végre eljutottak Magyaror­szágba s egyik határőrző csapatnál jelentkeztek- Visszakerültek ezredükhöz. Naymayer László egy ideig helyi szolgálatot teljesített, majd az olasz harctérre került, ahonnan most sebesülten Buda­pestre szállították. Eladó! 10 méter hosszú, de két da­rabból álló (6-f4 m)i> vastag gum­im cső, mely szivattyús kútra al­kalmazható, jutányos árban eladó. A gummi cső sárgaréz csavarok­kal és szóróval is el van látva. Lapunk kiadóhivatalában bármikor megtekinthető. Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz ju­lius hó 22-én, szombaton d. e. 10 órakor Nagy­károlyban, melyen többek között városunknak az 50 ezer koronás kölcsönügye is tárgyalás alá fog kerülni. Száj és körömfájás. A nagysonkuton fel­lépett száj- és körömfájás miatt a zárlat elrendel­tetett, s igy a hetivásárok alkalmával, hasított kör- mü állatok fel nem hajthatók. A szappan árának maximálása. Kevés olyan czikk van, mely olyan árdrágítást ért el, mint a szappan. A kormány legközelebb rendele­tet ad ki a szappan maximálásáról. Két féle szap­pan kerül majd forgalomba, 60—62 százalékos zsírtartalommal és egy másodrendű 35—30 szá­zaléknyi zsírtartalommal. Csak a hadiözvegyek kapnak trafikjo­got. A mint illetés helyről jelentik, Teleszky Já­nos pénzügyminiszter egy konkrét esetből kifo­lyólag kimondotta, hogy jövendőben kizárólag el­halt katonák özvegyei kapnak trafikjogot. Egyben a pézügyminiszter utasítást fog kiadni, hogy ven­déglők, kávéházak a trafikot a hadiözvegyek tra­fikjában tartoznak beszerezni, ha ilyen van az il­lető helyen. Szederlevelet szedjünk katonáinknak. Vár­megyénk közigazgatási bizottsága azzal a kérés­sel fordul hozzánk, hogy drága katonáink részére gyüjtsünk szederlevelet, mert ez megszáritott álla­potban kitűnő teául használható. Ezt a nemes cse­lekedetet városunk közönségének hazafias párt­fogásába ajánljuk mint olyant, mely semmi nemű anyagi áldozatot sem kivan csupán egy kis fá­radságot. Ezt azonban hős katonáinkért köteles­ségünk meghozni. Az uj tizkoronások. Az osztrák-Magyar bank a közeli napokon uj tizkoronás bankjegye­ket bocsát ki és hoz forgalomba budapesti és bé­csi főintézeteinél, valamint az összes fiókintéze­teknél. Az uj bankjegyek 150 miliméter szélesek, 80 miliméter magasak és egész terjedelmükben vízjeles papíron, kettős nyomással készültek, az egyik oldalon magyar, a másikon német szöveg­gel. A bankjegyek két oldalának rajza és színe egymástól teljesen elütő. A magyar szövegű olda­lon a jegynek legszélső bal negyede a magyar szent korona országainak díszítménnyel övezett kékszinü címerét ábrázolja, fölötte jobbra és bal­ra a 10-es szám áll és a címer alatti vignettán fehér színben, kék alapon az értékmegjelölés „TÍZ KORONA“ olvasható. A magyar oldalon természe­tesen magyar nyelven olvasható a bankjegyek szo­kásos lendes jegyszöveg és a bank cégjegyzése is. A bankjegy osztrák oldalán németül találjuk meg a rendes szöveget és cégjegyzést. A jegyszö­veg alatt tojásdad guiliocherajzba foglalt rozettá- ban eszményi fiugyermekfej látható. Ettől balra és jobbra, álló, derékszögszalagos keretek vannak, melyek közül a baloldaliban felül az osztrák csá­szári sas, a jobboldaliban pedig ugyancsak felül a tizes szám látható. Az osztrák oldalon egyéb­ként a jegy legszélső jobb negyedében tarka be­tűkkel nyomtatva olvasható az értékmegjelöls nyolc nemzetiségi nyelven. A bankjegy domináló színe a kék. Az uj bankjegyeket julius 21-tól kezdve hozzák forgalomba. A most forgalomban lévő ré­gi tiz koronások bevonására vonatkozó határoza­tokat később megjelölendő hirdetményben teszik közzé. Egy másik hirdetményben közli az Osztrák- Magyar Bank az általános forgalomra hasznáihat- lanná vált, vagy meg sérült 1915. évi tizkoronás bankjegyek kicserélése körül követendő eljárást. Közönséges kopás folytán megrongált bankjegye­ket akadály nélkül kicserélnek. Bepiszkított, ola­jos, tentás vagy feltűnően eltorzított bankjegyeket csak akkor cserélnek ki, ha a bécsi központi pénz­tár a bankjegy valódiságát megállapította. Hasz- nálhatlanná vált bankjegyeket, különösen azokat, a melyekre bélyegzőlenyomatot, írásjegyeket, fel­jegyzéseket alkalmaztak, csak darabonként 5 fillér gyártási költség megtérítése ellenében cserélnek ki. Eltépett, megszaggatott bankjegyeknél a bankjegy területének megfelelő összeget fognak levonni. Hogy bánnak a hadifoglyokkal Orosz­országban. Az orosz napisajtó a legutóbbi idő­ben azon fáradkozik, hogy az orosz nép háborús fáradságát és apátiáját oly közlésekkel rázza fel, a melyek az orosz hadifoglyokkal szemben Auszt­riában és Magyarországon tanúsított rósz bánás­módról szólnak, s abban a törekvésében, hogy a tömegeket felizzgassa, nem riad vissza kalandos koholmányoktól és a legszemérmetlenebb ferdíté­sektől sem. Egész sor megcáfolhatatlan okmány- szerű adat van arról, hogy a császári orosz kor­mány a hadifoglyokkal szemben tanúsított barbár és népjogeilenes megtartásával nemcsak az elis­mert egyezményeket tapodja lábbal a legdurvább módon, hanem az emberiség legegyszerűbb pa­rancsaival is ellentétesen cselekszik. A tettlegessé- gek napirenden vannak. A szállítás napja a fog­lyokra a nélkülözések és megalázások egész so­rozatát jelentik. Tiszteket és legénységet fütetlen, piszkos, és férgektől hemzsegő állatszállító ko­csikba préselik, napokon át vagy egyáltalán nem vagy csak hiányosan táplátják és ki vannak téve a kisérő legénység sértő túlkapásainak és durva tréfáinak. Sebesültek és betegek szalma nélkül, személtei fedett kocsik fenekén fekszenek és gyak­ran orvosi segély hiányában pusztulnak el. Ilyen bánásmódot, a milyenben a hadifoglyoknak az ázsiai deportációs állomásokon részük van, kul- turállamokban a közönséges gonosztevőkkel szem­ben is elképzelhetetlennek tartanak. Elégtelen táp­lálkozás, piszkos, minden egészségügyi követelést kigunyoló szállás, az önkényes rendeletekkel szem­ben tanúsított legcsekélyebb kihágásért kiszabott súlyos büntetések, az állati ösztöneinek szabad utat adó felügyelő személyzet kegyetlensége az, a mi a foglyokra a végtelen utazás után vár. A terv­szerűség, a mellyel egézségiigy terén minden gon­doskodást mellőznek, és a legborzalmasabb jár­ványok terjedését elősegítik, azt a hitelt kelti, hogy a tömeggyilkosság szervezetével állunk szemben. Ha összehasonlítjuk a emberi nyomor e képekeit az Ausztriában és Magyaiországban levő hadi­foglyokkal szemben tanúsított bánásmóddal, úgy könnyű felismerni, hogy melyik részen folyik a harc a jogért és igazságért. Közel a békéhez. A „Baseler Nachrichten“ szerint bár a mai háborús helyzetben nincsen kilátás a békére, még is soha olyan közel nem volt, mint ma. Alapja ennek a hadviselő államok emberanya­gának teljes fölhasználása, az ánlánt teljes erőfe­szítése sem vezethet arra, hogy a középhatalmak, melyek ma fölényben vannak, kézizálogaikat el­veszítsék. Árdrágító vendéglős. Kassai Béla a dési Bánffy-szálloda vendéglőse jól jövedelmező üzlete mellett sertésekkel és marhákkal is akart nyerész­kedni s e végből jelen év tavaszán Désen és a közeli helyeken saját helyi- és üzemi szükségletét aránytalanul meghaladó mennyiségben sertéseket, szarvasmarhát, tehát közszükségleti cikkeket ható­sági engedély nélkül beszerzett és azokat nyom­ban nyerességgel eladta. A dési kir. törvényszék az 1916. julius hó 5-én tartott főtárgyaláson ár­drágító visszaélés vétségében bűnösnek mondotta ki s behajthatatlanság esetére 20 napi fogházra át­változtatandó 200 korona pénz, mint fő- és 10 na­pi fogházra átváltoztatandó pénz-, mint mellékbün­tetésre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette. Az ügyész e felfüggesztés miatt és sulyosbbitásért fellebbezést jelentett be. Elitéit árdrágító. Ifj. Véber János hentes jelen év tavaszán Désen és környékén nyerészke­dés céljából bivalyokat és marhákat, anélkül, hogy azoknak forgalomba hozatalával hivatásszerüleg,

Next

/
Thumbnails
Contents