Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-01-18 / 3. szám

a hatóság elölt a betegeit, nem tartja meg, amit az orvos rendel, he nem vigyáz eleget a tiszta­ságra, szeszesitalokat iszik, nem tart az evésben mértéket, akkor az orvosoknak és a hatóságoknak minden igyekezete hiábavaló, mert mégis elterjed a járvány és bőven arat a halál. Azért mindenki­nek a maga érdekében is az a kötelessége, hogy mindent elkövessen, amit az orvosok és a hatósá­gok a járvány ellen elrendelnek. Még azt se szabad elfelejteni, hogy a hábo­rúban a győzelem nemcsak a vitézségtől és a jó fegyverektől függ, hanem attól is, hogy ki az egészségesebb. Amelyik táborban járvány tör ki, abban esetleg meghal annyi katona, amennyit az ellenség talán meg se tudna ölni. Nem egyszer történt már meg, hogy vitéz hadseregeket járvá­nyos betegségek ütöttek el a diadaltól. 9 mezőgazdaság és ipari oktatásnak a ka­tonaságnál valá bevezetése. A háborús idők sok mindenfélére megta­níthatnak bennünket abban az irányban is, hogy mi módon biztosítsuk legjobban hazánk mezőgaz­dasági és ipari fejlődését. E kérdésről igen figye­lemreméltó tanulmányt irt most Nagy László ma­gyar királyi alhadbiztos „Javaslat és irányelvek a mezőgazdasági és ipari oktatásnak a katonaságnál való bevezetésre“ cimen. A szerző szerint most a háború folytán al­kalmunk lenne arra, hogy a dolgozó mép széles rétegeit a katonai szolgálat ideje alatt célszerűbben neveljük a kultúrára és céltudatos gazdasági mun­kára. Meg is kellene ragadnunk ezirányban a jó alkalmat, hogy Németország példáját kövessük. A szerző éppen németországi tapasztalataira hivatko­zik s világosan mutatja ki tanulmányában, hogy milyen sikerrel járt a német hadseregben az a né­hány évvel ezelőtt kezdett mozgalom, melyet a mezőgazdasági oktatásnak a katonaságnál való bevezetése végett indítottak meg. A katonaság utján való mezőgazdasági nevelés Németországban kitünően bevált. Gazdasági köreink érdeklődését nagyon megérdemli az előttünk fekvő tanulmány, melyben a szerző ezt a figyelemreméltó eszmét s az OMGE. régebbi kezdeményezéseit a következő időszerű intézménynyel kívánja gyakorlatilag meg­valósítani. A béketárgyaJások miatt valószínűleg hóna­pokig fog húzódni a fegyverszünet, mely idő ilyen gazdasági oktatásra kiválóan felhasználható volna. Ezek az oktatások hasonló elvek szerint, csak persze mégis más alapon volnának magyar- országi ezredekben megtartandók. E katonailag ki nem használható idő kiválóan alkalmas volna az ország gazdasági tudásának és értelmi szintjének emelésére. Ennek tananyagát szintén a központi vezetőség állíthatná kis füzetekbe sürgősen össze, inig oktatókul tartalékos és népfölkelő tisztek stb. között majd minden ezredben található gazdász, földbirtokos, kertész, tanár stb. ügyesen felhasz­nálhatók volnának akik a részükre tanulmány cél­jából 1—2 héttel előbb kiadandó füzetek útmu­tatása szerint, az éppen rendelkezésére álló eszkö* zök felhasználása mellett oktathatnák a legénysé­get. Egy-két hónapi ilyen rendszeres és céltudatos oktatás nem múlnék el nyomtalanul és a hadjárat durva öldöklő mestersége után szülőföldjének sze­líd kultúráját örömmel, friss ésszel és kedvvel szívná magába valamennyi. Persze az oktatás tár­gyának megválasztása és kidolgozása ennél is kiválóan fontos feledatot róna a központi vezető­ségre. Ennek óriási előnye, hogy igen csekély pénzbe kerülne. nagybanyai hírlap hírek. Hadivirágok. Lakásunk udvarán egy sor fenyő, A ház előtt virít sok rózsatő. Borostyán fonja be a kőfalat, Több törperózsa diófa alatt, Hajnalka int fel tornácoszlopon : S féltő gonddal nem őket ápolom : Ha majd az aratógépes halál Setét odvába egyszer visszaszáll, Ha most véres-szagu rétek felett Keselyük nem, — gólyák keringenek S rakják fészküket uj csűr tetején : Mily áhítattal szemlélgetem én. Ha széna illatos határon át Ágyuk helyett szellő fuv orgonát, S erdő bokrában a gépfegyverek Helyén nótát madárka csicsereg: Tekintetét büszkén vetheti ránk Szép napraforgó és jó babvirág ! _____ Károly Tóth Lajos. El jegyzések. Kádár Géza festőművész el­jegyezte Budapestről Hevessy Róza zongora művésznőt. Mandl Hugó festőművész pedig Dö- m ö t ö r Gizella festőmüvésznőt. szamosujvári g. kath. püs­pök, akinek fönhatósága alá tartozik a nagybányai egyház is, meghalt e hó 13- án Budapesten, a Grünwald szanatóriumban. Ha­lála gyászba borította az egész egyházmegyét, melynek papsága a legnagyobb szeretettel és tisz­telettel ragaszko főtt tudós és nemesszivü főpász­torához. Az itteni g. k. templomra kitűzték a gyász­lobogót s a temetésre Brebán Sándor esperes-plé­bános a hétfőn reggeli vonattal elutazott. Gyászok. A b a h á z y József helybeli járás- birót súlyos csapás érte, mert édes atyja, olasz- liszkai ref. lelkész, a napokban hirtelen elhunyt. A szomorú gyászeset alkalmából részvétünket mi is /kifejezzük. M a d a r a s s y László helybeli szolga- biró féléves kis fiacskája Gabika, a napokban hir­telen elhunyt Szatmáron. A súlyos csapást őszin­tén fájlalva, részvétünket fejezzük ki. D i c z i g Béla r. k. segédlelkésznek édes anyja, Diczig Ádámné halt el Nagykárolyban. Az általános részvéthez mi is csatlakozunk. Humánus rendelet. A honvédelmi minisz­térium Hadsegélyző Bizottsága a napokban igen humánus rendeletet adott ki a törvényhatóságok­nak. Megállapitandók azok a kivételes esetek, a- melyeknél beigazolást nyer, hogy tényleges szol­gálatot teljesítő katonáknak családtagja, a család- fenntartó bevonulása következtében oly helyzetbe jut, hogy támogatásra feltétlen rászorul. Ez eset­ben az illető családtag a nem tényleges állományú katonák családtagjait megillető államsegéllyel e- gyenlő mérvű hadisegélyben részesítendő. A jogo­sultak összeírása most folyik. A tábori csomagok. A kereskedelmi minisz­ter rendeletet adott ki, mely a tábori postacsoma­gok súlyhatárát a táborba irányuló, valamint a tá­borból eredő forgalomban öt kilogramm helyett tiz kilogrammban állapítja meg. A hadseregfőpa­rancsnokság közlése szerint’a német császári 11. hadsereghez beosztott magyar és oszták katonai személyek részére csomagok ezidő szerint nem továbbíthatók. A vitézség! éremmel járó díjról. Utóbbi időben a hadifogságba esett katonák hozzátarto­zói a hadifogság tartamára a vitézségi éremmel já­ró pótdijak kiutalását kérték, sőt oly kérelmeket is terjesztettek a katonai parancsnokságok és 3. hatóságok elé, amelyekben az éremtulajdonos el­halálozása után a hozzátartozók kérték, hogy a vitézségi érem pótdijának további élvezetében ré­szesülhessenek. Ezeket a kérvényeket mind eluta­sították, mert a szabályzatok értelmében az érem pótdijélvezete azzal a hónappal szűnik meg, amely­ben az éremtulajdonosa meghal, a hadifogság tar­tamára pedig az érempótdijra való igényjogosult­ság nem áll fenn. Az érempótdijnak hosszabb i- dőre vagy végkielégítés módjára való előleges ki­elégítése pedig, amit több esetben szintén kérel­meztek, a határozmányok szerint nincs megengedve. A liszt- és zsirkivitel szigorítása. Több­ször megtörtént, hogy a tilalmak ellenére posta­csomagokban észrevétlenül lisztet, zsírt s efélét küldtek ki különösen Ausztriába. Ezért a kormány rendeletet adott ki, amely szerint búza, rozs, ár­pa, tengeri és rozsliszt, szalonna, hús és sertéshús, postai csomagokban Magyarország területén kívül fekvő helyre való szállítása tilos. A postának jo­gában áll a feladó, vagy címzett jelenlétében, eset­leg bizottságilag a kétséges csomagokat felbonta­ni. Aki e cikkeket hamis tartalombevallással pos­tára adja, 15 napig terjedő elzárással és 200 ko­rona pénzbüntetéssel büntetendő. Dörmögő Dömötör az olasz harctéren. A hírneves mackót besorozták honvédnek s az o- lasz‘ harctérre vitték; olyan kalandokat él át, hogy egész Magyarország gyermekserege nem bír majd betelni velük, most, mikor Sebők Zsigmond meg­írja a Jó P a j t á s-ban ezeket a vitézi kalandokat. Sebők Zsigmond és Benedek Elek ké­pes gyermeklapja legújabb, január 9-iki számába verset irt L é v a y József ésMadarassy Erzsé­bet, mesét Benedek Elek, érdekes beszélgetést sebesült katonák között S c h ö p f 1 i n Aladár, re­gényt Benedekné indali Etelka. Egy cikk gyermekjátékokat mutat be, egy másik mutafságos jegesmedve-históriát mond el. A rejtvények, szer­kéztől üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartal­mát. A Jó Pa j t á s -t a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány- számokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Buda­pest, IV., Egyetem utca 4. A tengeri szállítási igazolványok. A föld- mivelésügyi miniszter a szükségleti célokra igényelt tengeri mennyiségek biztosítása céljából elrendelte, hogy senki részére nem szabad tengeri szállításá­ra igazolványt kiadni. Ennek folytán tengerit csak a Hadi Termény Részvénytársaság és ennek bizo­mányosai vásárolhatnak és szállíthatnak kizárólag közszükségleti célokra. Uj félév a máramaros szigeti jogakadé­mián. A beiratások az 1915—1916. tanév második felvre január 15.-étől 25.-éig tartatnak. Február 14.-C után az igazgató legkivételesebb esetekben sem vehet fel senkit. Az alapvizsgák jan. 15 éig tartatnak. Tandíj és egyébb járulékok ujonan be- iratkozók részére 63. már beiktatott szigeti jogá­szoknak 54 korona. Katonáskodókat beírni nem, csak beiktatni lehet, — a félév beszámítása nem biztos. Az alapvizsgák dija 33 K., az államvizs­gáké 80 K. Pótvizsgákért a rendes dij fele fizeten­dő. Engedélyes vizsgákért kétszeres, esetleg há­romszoros dij szedhető. Végbizonyítvány dija bé- lyeggel együtt 7 K. A kollokviumi kötelezettség csupán azokra nézve lett teljesen megszüntetve, akik az előadásokat rendesen látogatják 1 Az elő­adások január 25 -én kezdődnek. A tanórák napi beosztása lehetővé teszi, hogy a jogászok külöm- böző irodákban például, ügyvédeknél, hatóságoknál, dijnokként, működhessenek. Jelesebb ifjak a hely­beli sok iskola révén correpetitori alkalmazásokat is kaphatnak. Hosszú Vazul

Next

/
Thumbnails
Contents