Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-20 / 16. szám
NAGYBANYAI HÍRLAP 3. hangú kiáltásokra ösztökélik őket. A nagy, bölcs Károly királynak örökös félelmét, az orosz ideált ezek .tartják ébren és míg ezeket maga Románia ki nem kergeti földjéről, mindég megfogja szenvedni jelenlétüket. Románia jövőjének megrajzolásában az előbbieket alapul véve, Moldován Gergely professzor oda következtet, ahol a román intelligencia él már, hogy a fejlődésre jogosított román népnek egy útja van a boldogulásra s ez nem az oroszok mellet vezet, hanem Magyarország védő karjain. Tudásának tekintélyével felvilágosit arról, hogy ez már Románia szinejavának is meggyőződése s ha hir jön hozzánk az ellenkezőről, az az utca csőcselékének hangja, amit eltorzít a kidobált orosz pénz, vagy pedig merő rosszindulatú, alaptalan híresztelés. Könyvének befejezéseképen Rosetti C. A. nak, a románok legnagyobb szabadsághősének, | akinek úgy lelkén feküdi hazájának a sorsa, mint talán senki másnak, az ő szavait idézi, amelyek nyilvánvalóan a legvéresebb bukaresti forradalmár ellen szólották, Eliade ellen annak idején, Így hangzanak : „Addig fogok élni, amíg Romániát megtisztítva nem látom az orosztól, a töröktől és Eliadetöl. Ah, a magyarok, a magyarok! Ám, mond mikor e nevet hallod, nem jő, hogy hamut hints.a fejedre, hogy pisztolyt ragadj és elkezd Eliaden és végezd magadon ?Szégyen és ezerszer szégyen, de mit mondok, átok mindazokra, s ezek közé tartozom én is, akik eljátszották a román dicsőséget, hogy a magyarokkal karöltve küzdjünk az oroszok ellen ! . . . Ma már a romániai oroszok a pokol- fenekén volnának.“ HÍREK. Április 20. Áprilisi hangulat. Lassan — lassan mindnyájat^ megérkeznek a vándor madarak, jönnek délről, hol lőporos a levegő s szállnak boldogan északra, hol szintén csalódás vár reájuk Az észak még borzadal- niasabb. Napokig hallgattam a vadludak gágogását, hallottam esteliden a szalonkák pisszegését, a barázdabillegető pityiyegését, a sárszalonka sivitá- sát. Április 12-én uj hang szólalt meg a cicaber- kés csalitban : a kakukk. Ez a tökéletlen, korhely, borizű hangú csavargó adott életjelt magáról. Az én legkedvesebb madaram! Régi szokása a csalafinta madárnak, hogy Gyula napkor el kiáltja magát a lankás oldalokon : kakukk, kakukk. Valami jóleső bizsergés ömlik végig a vérünkön az első kakukszó hallatára. Itt a tavasz ! Az .áldott viiágfakadás ideje, a rozsasziuú hajnal- pirkadások aranyos napja. A zsombékok körül smaragzöld a gyep s kikandikál itt ott a sárga virág. Lenn a szántásokon élet van ; folyik a tavaszi munka s a kis ostoros gyerek kérdésére visszafele! a kakukk, hogy hány esztendeig él ! . . . így volt a múltban ! De hajh ! Most más idők, m is csillagok járnak. Nincs kinek felel- gessen a szószátyár kakukk! A milyen messze csak ellátok, az égbolt hajlatáig, sehol senkit nem találok a mezőn. A dolgos kezek nem az eke szarvát fogják. Fegyverek agyát szorongatják kérges tenyerükkel s nem a kakukkot kérdezgetik: „hány esztendeig élek ?“ Nem évekről, csak pillanatokról van szó. A halál úgy jár most, mint a kasból kizavart méhraj . . .’. Kedves kakukk madár! Ne menj tovább innen a Kárpátok felé! Nincs ofl mit keresned! A te kedélyes, borízű hangodat túl dörögné ott az ágyú bömbölés, a srapnelek bugása, a kartácsok és gránátok robbanása. Maradj itt vélünk megrokkant öregekkel, hogy a mi fájdalmas, szivszag- gató kérdésünkre adhass választ: „Mikor : jönnek haza a mi drága fiaink?“ ... S te felelsz: kakukk, kakukk, kakukk! . . . Egy hét . . . két hét . . . három hét múlva .. . Kinevezés. A m. kir pénzügyminiszter Bergfest Árpád végzett főiskolai hallgatót és kincstári néptanítót a felsőbányái bányásziskolához tanárrá nevezte ki, Steuer Sándor végzett főiskolai hallgatót a nagybányai bányakerületbe gyakornokká nevezte ki. Erdészeti kinevezések. A m. kir. föidim- velcsi miniszter Mi ke Imre címzetes erdőtauá- csost valóságos erdőtanácsossá Fische Károly mérnököt főmérnökké Szeöcs Béla segédmérnököt mérnökké és Richter György tiszijelöilet segéd erdő mérnökké nevezte ki. Kitüntetés. A hadsereg főparancsnoka C s ü - dör Gyula 7 honvéd huszárezreded zászlósnak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elísmer- réseül az I-ső osztályú ezüst vilézségi érmet adományozta. A „Nagybánya“ védekezése. Laptársunk egy hasábon keresztül, szerfölött hosszú lére e- resztett cikkben védekezik a Háborús est alkalmából kiadott epés kritikája dolgában. Megállapítjuk, hogy tisztelt laptársunk ismét el-és kiszólta magát; mert ahelyett, hogy beismerné tévedését, gorombáskodik. Mi a gorombáskodás terére nem követhetjük őt, mert az nem a mi kenyerünk. Amit mi Írunk, azt,„é re 11“ ni eg f o n tolással és józanfővel szoktuk Írni; mert nem akarjuk kitenni magunkat annak, hogy az olvasó közönség netalán ránkfogja, hogy bevoltunk kaufolva. Éppen azért a „Nagybánya “„éretlen“ megjegyzését a legerélyesebben visszautasítjuk szives küldőjének. Háborús est Misztótfalún. Misztótfalu derekasan kiveszi részét a .hazafias cselekedetekből. Intelligenciája egy alkalmat sem mulaszt el, hogy jótékonyságával ne áldozzon a haza oltárán. Hus- vét másodnapján ismét Háborús estét rendezeti, mely 125 koronát jutatott a harcban megvakult hősök segélyalapja javára. A beküldött műsor igy szól: POLGÁRTÁRSAK! Misztótfalu hazafias közönsége f. évi Április hó 5 én liusvét 2 ik napján Szilvássy Imre úr összes helyiségeiben Theaesttel egybekötött HÁBORÚS-ESTÉT rendez, melyre czmizettet tisztelettel meghívja a Rendezőség. Műsor. Hymnusz. Megnyitó Beszéd, tartja Técsy Lajos. Mi a haza ? Váradytói. szavalja Vass Irma. Győzni fogunk, Révaitól, szavalja Derecskey Ernő. Utolsó Üzenet, szavalja Hajnal Rózsa. A Német Dobosok, szavalja ifj. Rád János. Felolvasás, tartja Puskás Sándor. Fényes angyal szállt a földre, szávaija Varga Ilonka. Tengerparti Fürdőben. Páros Vigjelenet. előadja Hajnal Rózsa és Téchy Lajos. A Rao. szavalja Derecskey Annus. Imádság, mondja Varga Ilonka. Alkalmi Beszéd, tartja Szimonisz Béla. Tiszteljétek a közkatonákat, szavalja Vass Ferenc. A Magyarok Istene szavalja' ifj. Técsi Lajos Záró Beszéd, tartja Kiss Sándor. S z*ó z a t. .Műsor után szerencse- játék. Belépődíj személyjegy 30 fiit. A Jövedelmet A Harcban Megvakult Hősök Segélyezésére Fordítjuk. Felülfizetéseket a nemes cél érdekében köszönettel fogadunk. Éljen a Haza, a Király és a Hadsereg ! A háború és a kolozsvári egyetem. Mint bennünket illetékes helyről értesítenek, a kolozsvári Tud, Egyetemnek ezidő szerint 1300 hallgatója küzd a harctéren. Örök dicsősége az Alma maternek ! Közmondások az orosz cárról. Egy német újság összeszedte az orosz cárra vonatkozó közmondásokat. Íme mutatóba egy nehány: A cár lábához is tapad árnyék. A cárt és a cárnét is hátára kapja a halál, ha neki úgy tetszik. — A cárra is sár fröccsen, ha pocsolyába lép. —A cárt sem védi meg a koronája a fejfájástól. — A cár háta is vérzenék, ha kancsükáznák. — A cár a jó Isten rokona, de nem testvére. — A cárnak sincs akkora pincéje, hogy az egész világot megitassa borral. — A cár ecetje sem édes. — A cár trojkájának mély nyoma van. — Vak cár előtt ;s meg kell hajolni. — Ha a cár beleköp a levesbe, a leves szétloccsan büszkeségében. — Az a ló, melyre egyszer rá ült a cár, folyton nyerit. — A cár rubelje több száz kopeknél, — Mikor a cár bérelt lovon utazik minden lépést versztnek számítanak. Mikor a cár pecsenyét eszik, sok csontocska marad a tányéron. — Mikor a cár meghűl, egész Oroszország náthás. — Ha a cár egy tojást ajándékoz neked, tyúkot vesz el érte tőled, —Ha a cár szíjat akar hasítani magának, a paraszt tártja oda neki a háta bőrét. — A cár szemének egy könycseppje sok zsebkendőjébe kerül az országnak. — A cár haragja a halál követe. — Minél közelebb -a cárhoz, annál közelebb a halálhoz. — Ha a cár fáklya, jaj annak az alattvalónak, a ki szalmából való. — A cár kezében a háború, Isten kezében a béke — A cár megrendítheti a világot,de sarkaiból ki nem mozdíthatja. — Ha a cár vétkezik, a nép bűnhődik.— Ha a cár elesik, nagyot esik. — A mi az egész birodalmat fenyegeti, a cárt is érheti. A nemesség adományozása tiszteknek. Azok a tisztek, akik az ellenség előtt kiváló magatartást tanúsítottak és 30 évig megszakítás nélkül teljesítettek szolgálatot, a nemesi rangot díjmentesen elnyerhetik. Ha a folyamodó elesnék a harctéren, de megfelelt a nemesség elnyeréséhez kivánt feltételeknek, úgy az özvegy, illetőleg a törvényes leszármazó, ha érdemes rá, megkapja a nemességet. A trafik beszüntetése a szatócsüzletekben és italmérésekben. Rendelet jött a pénzügyminisztertől a pénzügyigazgatósághoz, hogy a trafikengedélyt ezután csakis olyan egyéneknek lehet kiadni, akik kizárólag dohányjövedékek eladásával foglalkoznak s ezeknek is csak abban az esetben, ha üzleteiket a fogyasztó közönség érdeke szerint, forgalmi központban akarják megnyitni. Ennélfogva ezután azoknak a kereskedőknek, akik a trafikeladást csak mint másodrangu kereseti foglalkozást űzik, uj trafik-engedély nem lesz kiadható, sőt a régieket is redukálni fogják az által, hogy cégváltozás esetén az uj tulajdonosra nem lesz átruházható a régi tulajdonos trafikjoga. — Egyik rendelkezés kimondja, h >gy ezentúl italmérések, korcsmák sem nyerhetnek trafik-engedélyt; csupán előkelőbb kavéházakban lesz megengedve a dohányáruk elárusitása. A „Vasárnapi Újság“ április íl-iki számának képei között nagy feltűnést fognak kelteni a Przemysl.elestére vonatkozó képek de a többi kép is, a kárpáti és az oroszlengyeiországi harcokból, megannyi uj érdekesség. Szépirodalmi olvasmányok : Szemere György és Strug András regénye. Szöllősi Zsigmond tárczája. Egyéb közlemények : a háború napjai s a rendes heti rovatok : Irodalmi és művészet, Szakkjáték, Halálozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, „Világkróniká“- val együtt hat ko- rona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadó- hivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.). U gyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Szivarokat nem szabad válogatni. A hivatalos lap közli, hogy a pénzügyminiszter a fertőző. betegségek elterjedése veszélyének elhárítása I
