Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-03 / 14. szám
3 NAGYBANYAI HÍRLAP 1915. április 3 Nem. Nem. Elég volt ebből az ürességből a múlt pangásában. Most megtanulhattuk, mennyi mindenféle megy jobban, ha segítőül szegődik az asszonyok meleg szive. Nem szabad abbahagynunk ha minden újra rendes kerékvágásába tér. Nem szabad azután sem elfelejtenünk, hogy egy tunya, jóllakott, pettyhüdt társadalom romjain állunk, s hogy nemcsak sok gyomlálni és kitakarítani valónk maradt meg a viharból, hanem újraépíteni még többet kellene. Ez az újjászületés nem sikerülhet asszonyszivek nélkül. Mentül több téglát visz hozzá gyöngéd asszonyi kéz, annál tarlósabb, szebb méltóbb lesz a jövendő. Eddig megelégedtünk azzal, hogy szelídre és erkölcsre neveltük a leányainkat, s aztán siettünk férjhezadni őket. Ma ez már aligha fog menni o- lyan simán. Előszói, mert igen megfogyatkozott a házasulok száma, de még ennél is komolyabb ok, hogy asszonyaink magukra maradván a legnehezebb órákban, megtanultak szembenézni a sorsai. Ez a generáció, ezek a fiatal leányok, a kik úgy ápolnak, főznek, dolgoznak nap estig egyszerű parasztfiukért, mintha csakis ezért lennének a világon, — ezek nem fognak holnap fölpiperézve napestig tangózni és feleségül szaladni a legelső fajankóhoz, Azok a fiatal anyák, a kik mindezt a szenvedést és emberi nyomorúságot látták, nem lesznek képesek agyonöltöztetett, ^ elrontott, elkényeztetett tökéletlenségeket nevelni. Minden szóná] a mit ki akarnak majd ebben az irányban mondani, eszükbe fog jutni ez az év, és lehervad ajkukról a könnyelmű élet. Unalmas mindezt igy előprédikálni. De ma igazán oly kevés mulatságos téma kínálkozik, o- fyan parancsolóak pedig ezzel szemben a kimondásra váró igazságok ! Ma igazán elmondhatjuk : most vagy soha. Mert ma oly csodálatos átalakuláson ment át az egész magyar asssonytársadalom, hogy ha nem engedi magát visszasodortatni, hatalmas eredményeknek rakhatja le alapfalait. Csak egy kevéske előrelátás, ez minden, amit kérünk. Magától fogják ahhoz ezek a nagyszerű asszonyok méltó követőjükké nevelni leányaikat: erősekké, ö .tudatosakká, függetlenekké. A mint pedig férfiember rájön, hogy ő már nem az a legfőbb jó, a minek magát eddig látta, egyszeriben megjön az esze, és hozzáidomul az uj igényekhez. Tanulni fog, hogy ne nézzék ostobának, megkomolyodik, hogy meg merjenek benne bizni. És jó lesz, hogy elfogadják kinyújtott kezét. Mert férfi sorsa az asszony, s egy asszony sokkal inkább berendezkedhetik az életre férfi nélkül, mint megfordítva. Nem állítom, hogy ez a helyzet eleinte el fogja bájolni az urakat. De majd ha megértik, mennyivel lóilömbek ezek a kölcsönös megismerés és nem a kimondott elvek alapján fölépült otthonok, ők lesznek a leghálásabbak érte. Igaz hogy az átmeneti generáció élete nem lenne köny- nyü, mert hiszen friss csapásokon járni keserves dolog. De a mikor mi ma három életerő; generáció szenvedései árán vitázhatunk itt ilyen nyugodtan problémák jövendő megoldásán, akkor e- gyetlen generációt áldozni föl ennek az átnevelé- si üdvös processzusnak, határozottan csekélység. Annál is inkább, mert már ennek a próba-generációnak értékesebb része magától rájönne, sőt élvezné az újítás előnyeit ! A Kárpátok. A Déli-Kárpátok sokkal tömegesebbek, egyszerűbb felépítésűek mint a Keleti-Kárpátok. A hatalmas hegység a Fogarasi-havasokkal kezdődik s igy nevezzük a hegységet egész a Vöröstoronyi- szorosig. A Vöröstoronyi-szoroson túl, Nyugatra a Sze- beni-havasok kezdődnek, ezekkel párhuzamosan már az ország határán kivUl a Lotruhegység hatalmas gerince fut. A kettő a Paring-havasok tömegeibe olvad bele. A hegyóriásoknak ezt a nagyszerű sorozatát a Zsil áttörése, az úgynevezett Szurduk-szoros szakítja meg. Oly szűk ez a völgyszoros, hogy nem is volt benne ut, hanem a közlekedés kikerülte s az országút felkapaszkodott az 1624 m. magas Vulkán-hágón. Ezen túl nyugatra a Vulkán-hegység megint óriási bércfal, folytatása a Gondján, meg a Szárkó s 'itt lekanyarodik a hegynek ez a nagyszerű rendszere a Dunához. A Herkúles-fürdő fölött emelke- kedő Damogled vonulatával éri el a Dunát. A Déli-Kárpátoknak itt csak határmenti részeit irtuk le. A határon végignyuló láncok mögött hazánk belsejében még hatalmas hegyvidék van- A Vöröstorony-szorostól kiindulva, a határmenti hegyláncokat folyton szélesedő zónában kisérik a hunyadtnegyei, meg a krassószörényi hegységek. Vájjon melyek azok a helyek, ahol valamely nagy hadseregnek be lehetne törni az országba úgy, hogy kivtil maradt fősereggel való összeköttetése meg ne szakadhasson és a betörő seregrészek számára mindig könnyen lehessen muníciót és élelmet szállítani ? A Borgói-higó olyan mélyen benn vana hegyek közt s oly magas, hogy itt a védelem a- ránylag könnyű. A hágón alul Erdély felé sziik völgy következik. Ezen csak úgy lehetne előre törtetni, ha a környező hegyeket is megszállja az ellenség. Ez rendkívül nehéz feladat, azért rop pánt nagy túlerőre volna szükség, hogy itt ellenség be tudjon jutni. Még nehezebb volna neki a Tölgyes, Békás és Gyimes szorosokon át behatolni. Maguk a szorosok is igen könnyen, kis erővel könnyen védel- mezhetők, de ha még ezeken át is törtek, keresztül kell hatolni a főlánc hágóin. Aki már kocsizott Toplicáról Borszékre az tudja, hogy micsoda nehézségekkel jár ez. A hágón túl a Gyergyói és Csíki medencék következnek. Itt döntőleg meg lehet verni az ellenséget. A legrettenetesebb kataszt- ! rófa érheti ezekben a vakmerő betolakodókat. És ! még ha itt is győzött, akkor következik a Hargita. Újra hatalmas akadály kezdődnék: a hágó-véde ! kezés ..... Bátran mondhatom, hogy végzetes vesztébe 1 rohanna az az ellenség, amely a Székelyföld szoros utjain próbálja meg a betörést! Ugyanaz áll az Ojtozi szorosra nézve is. Maga a szoros Sósmezőnél nagyszerűen védelmezhető, de a hágón való áthatoláshoz tízszeres túlerő- j re van szükség. A Háromszéki medencébe bejutott ellenség pedig legtökéletesebb csapdába kerülne. Éppen ez. volt a helyzete a Máramaros-Szigetre betörő oroszoknak. Tökéletes csapdába kerültek s szanaszét kergetve rémitették a vidéket, bujkáltak a lakatlan erdőségekben. A Bodza-patak áttörése olyan hely, ahol a- ránylag könnyen feljuthat az ellenség Magyarbodzához. Jaj de itt van ám a baj! Ahol a Bodza megfordul, ott kitöltött nagy tómedence van a‘ he. gyek közt. Ezt a csodálatos magas lapályt kopár halmok, hegyek veszik körül. Nem kell egyebet tenni, mint ezeket a halmokat megrakni ágyukkal és gépfegyverekkel, azután megvárni, mig az el- j lenség a Bodza-patak úgynevezett Kraszna-soro- sán át betört ide a síkságra. Hajnaltól délig 400.000 embert lehet itt megsemmisíteni. Átjáróink közül minden esetre legjobban vé- delmezendők a Tömösi és a Törcsvári utak. A Predeálí-hágó körül az erdők ki vannak irtva, itt a védelem nagyon könnyű. A Tömösi szorosban pedig aligha tudna ma nagyobb ellenség bejutni a Barczaságra, ha a szorost környező terraszokat i a védő sereg megszállva tartja. A mai lövő-fegyverek mellett külömben a Baicaságra betört ellenség is csapdába kerülne. Itt csak azért volna nehéz a gyors megsemmisítés, mert Brassót félteni kellene. De Brassót úgy körülsáncolta a természet hegyekkel, hogy valósággal úgy járhat vele az ellenség mint a kutya a tüskés disznóval. Minden hegykupon ágyuk és gépfegyverek : a Fellegvár, a Csigahegy, a Cenk, a Warte, a Fortyogóhegy: mind, mind pompás védőpontok s aránylag kis erő teljesen lőtávolon kívül tudná tartani az ellenséget. A Barcaság bevételéhez, teljes meghódításához ötvenszeres túlerő kell ! Ezentúl beszélni sem lehet betörésről. A fo- garasi-havasok gerincén csak ügyes turisták tudnak átmenni. A Vöröstoronyi szoroson való behatolást ma szinte lehetetlenségnek tartom. Mindkét oldalon olyan magasak és meredekek a hegyek, hogy oda ágyút felvonfatni teljes lehetetlenség, A völgyben vezető ut elrontásával, a völgy lesáncolásával teljesen meg lehet akadályozni a betörést.-A szorossal éppen szemben van a Landskroní vár romja egy halom tetején. Az ide felállított tüzérüteg teljesen uralja a szoros bejáróját, ott ugyan élőlény át nem hatolhat, ha a nyílás előtt hegyku- pokat megszállva tartó tüzérség ezt meg nem engedi. Még lehetetlenebb a Szurdokon való betörés; a közben levő hegyekről ne is szóljunk. Itt legfeljebb portyázó előcsapatok találhatnának valami ösvényt, de hadsereget ott lehetetlen keresztülhozni. . . . Meg lehetne még kísérelni az Alduna mentén felhatolni. No hisz csak ezt próbálja meg valaki ! A Kazánon lehetettlen volna hadsereggel felmenni, de Orsovánál be lehet térni a Cserna völgyébe. De az ellenség, amelyik itt akar a hegyeken áthatolni, az legyen elkészülve egy esztendeig tartó hegyi háborúra, mindig tízszeres túlerővel törve előre. Külömben felmorzsolódik, tönkre megy. Még valamit kell elmondanom. A Kárpátok külső lejtője Bukovina és Galícia felé utakkal elég jól ellátott, sűrűn lakott, müveit vidék. A Keleti és Déli Kárpátok külső lejtői valóságos vadonok, ahol alig van egy-két járható ut, legnagyobbrészt csak kocsival járhatatlan ösvények vezetnek fel a völgyeken. Itt tehát a külső lejtő felől feljönni sokkal, de sokkal nehezebb, mint Bukovinában és Galíciában. Aztán végül egy háborút elképzelni ma Erdélyben csakugyan szörnyű véres álomkép ! Nem síkság az, hanem a kopár halmoknak végeszaka- datlan tengere, mindegyik halmot külön kell bevenni, minden völgyet külön megszállni. Az Ar- goneokban vívott harcok gyerekjátékok ahhoz képest, ami Erdély haiomvidékének meghódítása volna egy rendes hadsereggel szemben. A hazánkat körülkerítő Kárpátoknak védelem szempontjából leggyöngébb része az Északkeleti- Kárpátok lánca, a Poprád völgyétől a Radnai-há- góig. És eddig ezen sem tudtak keresztültörni az oroszok ! Az Erdélyt határoló Kárpátok védelem szempontjából hasonlíthatatlanul erősebbek ezeknél s itt a mai hadviselő módozatok mellett a betörés majdnem lehetetlenségek közé tartózik, vagy ha meglepetésszerűen sikerülne is, a betörő had mindenütt a legtökéletesebb kelepcébe jutna bele! Dr. Cholnoky Jenő. Arc-szeplőkréme. A tél meghozta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“. melynek elsőrendű minősége páratlan és. avval az előnnyel bír, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 150. próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. RÁKÓCZY FERENCZ DROGÉRIÁBÓL NAGYBÁNYÁN.
