Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-03 / 14. szám

3 NAGYBANYAI HÍRLAP 1915. április 3 Nem. Nem. Elég volt ebből az ürességből a múlt pangásában. Most megtanulhattuk, mennyi mindenféle megy jobban, ha segítőül szegődik az asszonyok meleg szive. Nem szabad abbahagynunk ha minden újra rendes kerékvágásába tér. Nem szabad azután sem elfelejtenünk, hogy egy tunya, jóllakott, pettyhüdt társadalom romjain állunk, s hogy nemcsak sok gyomlálni és kitakarítani valónk maradt meg a viharból, hanem újraépíteni még többet kellene. Ez az újjászületés nem sikerülhet asszonyszivek nélkül. Mentül több téglát visz hoz­zá gyöngéd asszonyi kéz, annál tarlósabb, szebb méltóbb lesz a jövendő. Eddig megelégedtünk azzal, hogy szelídre és erkölcsre neveltük a leányainkat, s aztán siettünk férjhezadni őket. Ma ez már aligha fog menni o- lyan simán. Előszói, mert igen megfogyatkozott a házasulok száma, de még ennél is komolyabb ok, hogy asszonyaink magukra maradván a legnehe­zebb órákban, megtanultak szembenézni a sorsai. Ez a generáció, ezek a fiatal leányok, a kik úgy ápolnak, főznek, dolgoznak nap estig egyszerű parasztfiukért, mintha csakis ezért lennének a vi­lágon, — ezek nem fognak holnap fölpiperézve napestig tangózni és feleségül szaladni a legelső fajankóhoz, Azok a fiatal anyák, a kik mindezt a szenvedést és emberi nyomorúságot látták, nem lesznek képesek agyonöltöztetett, ^ elrontott, elké­nyeztetett tökéletlenségeket nevelni. Minden szóná] a mit ki akarnak majd ebben az irányban mondani, eszükbe fog jutni ez az év, és lehervad ajkukról a könnyelmű élet. Unalmas mindezt igy előprédikálni. De ma igazán oly kevés mulatságos téma kínálkozik, o- fyan parancsolóak pedig ezzel szemben a kimon­dásra váró igazságok ! Ma igazán elmondhatjuk : most vagy soha. Mert ma oly csodálatos átalaku­láson ment át az egész magyar asssonytársadalom, hogy ha nem engedi magát visszasodortatni, ha­talmas eredményeknek rakhatja le alapfalait. Csak egy kevéske előrelátás, ez minden, amit kérünk. Magától fogják ahhoz ezek a nagyszerű asszonyok méltó követőjükké nevelni leányaikat: erősekké, ö .tudatosakká, függetlenekké. A mint pedig férfiember rájön, hogy ő már nem az a legfőbb jó, a minek magát eddig látta, egyszeriben megjön az esze, és hozzáidomul az uj igényekhez. Tanulni fog, hogy ne nézzék ostobá­nak, megkomolyodik, hogy meg merjenek benne bizni. És jó lesz, hogy elfogadják kinyújtott kezét. Mert férfi sorsa az asszony, s egy asszony sokkal inkább berendezkedhetik az életre férfi nélkül, mint megfordítva. Nem állítom, hogy ez a helyzet ele­inte el fogja bájolni az urakat. De majd ha meg­értik, mennyivel lóilömbek ezek a kölcsönös meg­ismerés és nem a kimondott elvek alapján fölépült otthonok, ők lesznek a leghálásabbak érte. Igaz hogy az átmeneti generáció élete nem lenne köny- nyü, mert hiszen friss csapásokon járni keserves dolog. De a mikor mi ma három életerő; gene­ráció szenvedései árán vitázhatunk itt ilyen nyu­godtan problémák jövendő megoldásán, akkor e- gyetlen generációt áldozni föl ennek az átnevelé- si üdvös processzusnak, határozottan csekélység. Annál is inkább, mert már ennek a próba-generá­ciónak értékesebb része magától rájönne, sőt él­vezné az újítás előnyeit ! A Kárpátok. A Déli-Kárpátok sokkal tömegesebbek, egy­szerűbb felépítésűek mint a Keleti-Kárpátok. A ha­talmas hegység a Fogarasi-havasokkal kezdődik s igy nevezzük a hegységet egész a Vöröstoronyi- szorosig. A Vöröstoronyi-szoroson túl, Nyugatra a Sze- beni-havasok kezdődnek, ezekkel párhuzamosan már az ország határán kivUl a Lotruhegység hatal­mas gerince fut. A kettő a Paring-havasok töme­geibe olvad bele. A hegyóriásoknak ezt a nagy­szerű sorozatát a Zsil áttörése, az úgynevezett Szurduk-szoros szakítja meg. Oly szűk ez a völgy­szoros, hogy nem is volt benne ut, hanem a köz­lekedés kikerülte s az országút felkapaszkodott az 1624 m. magas Vulkán-hágón. Ezen túl nyugatra a Vulkán-hegység megint óriási bércfal, folytatása a Gondján, meg a Szárkó s 'itt lekanyarodik a hegynek ez a nagyszerű rend­szere a Dunához. A Herkúles-fürdő fölött emelke- kedő Damogled vonulatával éri el a Dunát. A Déli-Kárpátoknak itt csak határmenti ré­szeit irtuk le. A határon végignyuló láncok mögött hazánk belsejében még hatalmas hegyvidék van- A Vöröstorony-szorostól kiindulva, a határmenti hegyláncokat folyton szélesedő zónában kisérik a hunyadtnegyei, meg a krassószörényi hegységek. Vájjon melyek azok a helyek, ahol valamely nagy hadseregnek be lehetne törni az országba úgy, hogy kivtil maradt fősereggel való összeköt­tetése meg ne szakadhasson és a betörő seregré­szek számára mindig könnyen lehessen muníciót és élelmet szállítani ? A Borgói-higó olyan mélyen benn vana hegyek közt s oly magas, hogy itt a védelem a- ránylag könnyű. A hágón alul Erdély felé sziik völgy következik. Ezen csak úgy lehetne előre törtetni, ha a környező hegyeket is megszállja az ellenség. Ez rendkívül nehéz feladat, azért rop pánt nagy túlerőre volna szükség, hogy itt ellen­ség be tudjon jutni. Még nehezebb volna neki a Tölgyes, Békás és Gyimes szorosokon át behatolni. Maguk a szo­rosok is igen könnyen, kis erővel könnyen védel- mezhetők, de ha még ezeken át is törtek, keresz­tül kell hatolni a főlánc hágóin. Aki már kocsizott Toplicáról Borszékre az tudja, hogy micsoda nehézségekkel jár ez. A hágón túl a Gyergyói és Csíki medencék következnek. Itt döntőleg meg le­het verni az ellenséget. A legrettenetesebb kataszt- ! rófa érheti ezekben a vakmerő betolakodókat. És ! még ha itt is győzött, akkor következik a Hargita. Újra hatalmas akadály kezdődnék: a hágó-véde ! kezés ..... Bátran mondhatom, hogy végzetes vesztébe 1 rohanna az az ellenség, amely a Székelyföld szo­ros utjain próbálja meg a betörést! Ugyanaz áll az Ojtozi szorosra nézve is. Ma­ga a szoros Sósmezőnél nagyszerűen védelmezhe­tő, de a hágón való áthatoláshoz tízszeres túlerő- j re van szükség. A Háromszéki medencébe beju­tott ellenség pedig legtökéletesebb csapdába ke­rülne. Éppen ez. volt a helyzete a Máramaros-Szi­getre betörő oroszoknak. Tökéletes csapdába ke­rültek s szanaszét kergetve rémitették a vidéket, bujkáltak a lakatlan erdőségekben. A Bodza-patak áttörése olyan hely, ahol a- ránylag könnyen feljuthat az ellenség Magyarbod­zához. Jaj de itt van ám a baj! Ahol a Bodza megfordul, ott kitöltött nagy tómedence van a‘ he. gyek közt. Ezt a csodálatos magas lapályt kopár halmok, hegyek veszik körül. Nem kell egyebet tenni, mint ezeket a halmokat megrakni ágyukkal és gépfegyverekkel, azután megvárni, mig az el- j lenség a Bodza-patak úgynevezett Kraszna-soro- sán át betört ide a síkságra. Hajnaltól délig 400.000 embert lehet itt megsemmisíteni. Átjáróink közül minden esetre legjobban vé- delmezendők a Tömösi és a Törcsvári utak. A Predeálí-hágó körül az erdők ki vannak irtva, itt a védelem nagyon könnyű. A Tömösi szorosban pedig aligha tudna ma nagyobb ellenség bejutni a Barczaságra, ha a szorost környező terraszokat i a védő sereg megszállva tartja. A mai lövő-fegy­verek mellett külömben a Baicaságra betört ellen­ség is csapdába kerülne. Itt csak azért volna ne­héz a gyors megsemmisítés, mert Brassót félteni kellene. De Brassót úgy körülsáncolta a természet hegyekkel, hogy valósággal úgy járhat vele az el­lenség mint a kutya a tüskés disznóval. Minden hegykupon ágyuk és gépfegyverek : a Fellegvár, a Csigahegy, a Cenk, a Warte, a Fortyogóhegy: mind, mind pompás védőpontok s aránylag kis erő teljesen lőtávolon kívül tudná tartani az ellen­séget. A Barcaság bevételéhez, teljes meghódításá­hoz ötvenszeres túlerő kell ! Ezentúl beszélni sem lehet betörésről. A fo- garasi-havasok gerincén csak ügyes turisták tud­nak átmenni. A Vöröstoronyi szoroson való behatolást ma szinte lehetetlenségnek tartom. Mindkét oldalon olyan magasak és meredekek a hegyek, hogy oda ágyút felvonfatni teljes lehetetlenség, A völgy­ben vezető ut elrontásával, a völgy lesáncolásával teljesen meg lehet akadályozni a betörést.-A szo­rossal éppen szemben van a Landskroní vár romja egy halom tetején. Az ide felállított tüzérü­teg teljesen uralja a szoros bejáróját, ott ugyan élőlény át nem hatolhat, ha a nyílás előtt hegyku- pokat megszállva tartó tüzérség ezt meg nem engedi. Még lehetetlenebb a Szurdokon való betörés; a közben levő hegyekről ne is szóljunk. Itt leg­feljebb portyázó előcsapatok találhatnának valami ösvényt, de hadsereget ott lehetetlen keresztülhoz­ni. . . . Meg lehetne még kísérelni az Alduna men­tén felhatolni. No hisz csak ezt próbálja meg va­laki ! A Kazánon lehetettlen volna hadsereggel felmenni, de Orsovánál be lehet térni a Cserna völgyébe. De az ellenség, amelyik itt akar a he­gyeken áthatolni, az legyen elkészülve egy eszten­deig tartó hegyi háborúra, mindig tízszeres túle­rővel törve előre. Külömben felmorzsolódik, tönk­re megy. Még valamit kell elmondanom. A Kárpátok külső lejtője Bukovina és Galícia felé utakkal elég jól ellátott, sűrűn lakott, müveit vidék. A Keleti és Déli Kárpátok külső lejtői valóságos vadonok, ahol alig van egy-két járható ut, legnagyobbrészt csak kocsival járhatatlan ösvények vezetnek fel a völgyeken. Itt tehát a külső lejtő felől feljönni sokkal, de sokkal nehezebb, mint Bukovinában és Galíciában. Aztán végül egy háborút elképzelni ma Er­délyben csakugyan szörnyű véres álomkép ! Nem síkság az, hanem a kopár halmoknak végeszaka- datlan tengere, mindegyik halmot külön kell be­venni, minden völgyet külön megszállni. Az Ar- goneokban vívott harcok gyerekjátékok ahhoz ké­pest, ami Erdély haiomvidékének meghódítása vol­na egy rendes hadsereggel szemben. A hazánkat körülkerítő Kárpátoknak védelem szempontjából leggyöngébb része az Északkeleti- Kárpátok lánca, a Poprád völgyétől a Radnai-há- góig. És eddig ezen sem tudtak keresztültörni az oroszok ! Az Erdélyt határoló Kárpátok védelem szempontjából hasonlíthatatlanul erősebbek ezek­nél s itt a mai hadviselő módozatok mellett a be­törés majdnem lehetetlenségek közé tartózik, vagy ha meglepetésszerűen sikerülne is, a betörő had mindenütt a legtökéletesebb kelepcébe jutna bele! Dr. Cholnoky Jenő. Arc-szeplőkréme. A tél meghozta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szüksé­gesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“. mely­nek elsőrendű minősége páratlan és. avval az előnnyel bír, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 150. próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. RÁKÓCZY FERENCZ DROGÉRIÁBÓL NAGYBÁNYÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents