Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-09 / 10. szám

gek repülési ulját egészen tisztán megfigyeihelővé teszik a levegőben, amiből viszont tisztán megál­lapítható, mekkora a távolság, amellyel a kilőtt löveg a léghajótól eltért. Az ágyn megfelelő beál­lításával tehát könnyen korrigálható a hiba. Kevésbbé gyakran esett szó a jelen bábom folyamán a kartácsról. Ez egy bádogházból áll, j amely már az ágyucsöben való megindulása fo- i lyamán darabokra tépődik, úgy hogy az ágyú tor­kából nem teljes löveg repül ki, mint a srapnell- nél vagy a gránátnál, hanem egyes golyók, aiiíe- ( lyek közvetlenül az ágyucsőből való kijutások után szélszoródnak, miáltal a haló teiületiik jóval meg­növekedik. Ez legfőképp csak a várágyuknál jő használatba. Lényeges külömbséget jelent az is, hogy a löveg magától gyullad-e meg a levegőben, mint a srápnell, vagy a robbanószer csupán a földhöz való iilődés által lobban-e lángra. Minden löveg éle gyűjtőeszközzel van ellátva, de a gránát csak akkor idéz elő robbanást, ha gyújtója a földhöz ütődik. Ha a robbanásnak a levegőben való repü­lés alatt a céltól bizonyos távolsági a kell megtör­ténnie, úgy ez a távolság a gyújtó beállításával minden esetben meghatározható. Amily külömbözők a harctéri szituációk, épp oly különbözők az egyes szutiációkkal szemben használatba vett eszközök is. A modern háború­ban mindenesetre a tüzérség bir a legnagyobb fontossággal. A technika nem nyugszik, úgy hogy j a löveggyártás terén szinte folytonos konkurren- cia Van a támadó és a védőeszközök között. Hogy melyiké lesz az utoisó szó, azt má még nem tudni. Kenyerünk és élelmünk biztosítása. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium ren- delelet intézett az összes törvényhatóságokhoz ter­mőföldjeink tavaszi megmunkálása tárgyában. Ezen rendeletben mindnyájunk által megszívlelendő irány­elvek, és tanácsok foglaltatnak arra nézve, hogy megfogyatkozott munkaerőink mellett is földjeink parlagon ne maradjanak. A keuyérinséget ugyanis azon körülmény nagyon fokozná, ha nem gondos­kodnánk idején és minden erőinkből arról, hogy egy talpalalínyi termőföld se maradjon megmun- kálatlanul és bevetetlenül. A tavaszi földmunkák az említett fölmivelés- ügyi rendelet szerint még közmunkák segítségével is elvégzendők, sőt, ha a hadbavonullak család­tagjai ezen munkákban megfelelő inódon és mér­Márta asszony leült az ágya mellé és kifogástalan francia nyelven kérdezősködöt! hazája, szülőföldje és az édes anyja felől, csak úgy ömlött a fiatal tiszt ajkáról a szó. Elmondta egyszerre, hogy ő csak huszonegy éves és egyetlen fia özvegy édes anyjának, aki korán jutott özvegységre. Az apja is katona volt és édes anyja mindent elkövetett, hogy neki is elérhetővé tegye a katonatiszti pályát és most hónapok óta nem kapott szegény hirt fe­lőle. Pedig hogy fog aggódni szegény, sok meg­próbáltatáson keresztül ment asszony . . . És Márta asszony szemeiből is épp úgy kezdtek ömleni a könyek a szegény idegen asz- szonyért, az idegen fiúért, miniha csak a saját fi­át, a saját szerencséllenségét siratná és remegő hangon Ígérte meg az ifjú francia harcosnak, hogy ha tehet), értesíteni fogja az anyját. Egy anya, aki elvesztette a fiát, a másik anyát, aki hasonló hely­zetbe jutott. Az ellenséges gyűlölet, az elkesere­dés eltűnt, elmúlt már . . . És amint ezt elhatározta, egyszerre megköny- nyebbült az ő szive is: Reményteljesebben nézett a jövő elé és nem volt szükség védencének szen­vedélyes köszönetére, hogy átérezze, hogy akkor cselekedett helyesen, amikor legyőzte büszkeségét. lékben nem segédkeznének, magukat a mun­kák alól kivonnák, segélyük nemcsak részben, ha­nem egészben is elvonható. A vetőmag beszerzést még közköltségen is elő kell segíteni, ha erre a gazdaközönség a ma­ga anyagi erejéből képes nem volna. A jó minő­ségű vetőmag beszerzését pedig a hatóságnak kö­telessége közvetíteni, hogy a siker ez által is biz- tositassék s a visszaélés minden irányban kizá- rassék. Komoly időket élünk és minden erőnket ösz- sze kell tegyük mi itthon maradottak arra, hogy a mi drága anyaföldünk megteremje élelmünket s biztosítsa jövő megélhetésünket. Meg kell kiizde- nünk ellenségeinknek a kiéheztetésünkre való tö­rekvésével s meg kell mutatnunk, hogy mi ideha­za szintén készek vagyunk minden erőnket a ha­za javára és mindnyájunk boldogulására felhasz­nálni. Ha akaratunk erős és kitartásunk nem fog lankadni, akkor ezen erényeink fokozni fogják ka­tonáink bátorságát, akik hősiességüknek már ed­dig is számtalan tanujelét adták és nevüket kitö­rölhetetlen belükkel illák be hadászatunk történe­tébe. A hadban levő katonába! csak még jobban lelkesíteni fogja az a tudat, hogy élelmezésük min­den körülmények között biztosítva lesz. Fokozni fogja bátorságukat az a jóleső érzés, hogy itthon- maradt testvéreik megértik azt a kötelességet, mely most reájuk hárul s vállvetve a legnagyobb egyet­értésben munkálkodnak közre, hogy családjaik szükséget ne lássanak. Azért mindenki, kit sorsa itthon tartott, hiva­talnok, kereskedő, iparos vegye kezébe a kápát és az ekeszarvát s álljon a föld megmunkálásához. Ez nemcsak hazafias kötelesség, de az élelfentc.rtás szempontjából szükséges is. A nagy német nem­zet fiai már határoztak ; kövessük az ő példáikat, j mert hazánk megmentéséről van szó ! HÍREK. Március 8. A Rajna őre. (Die Wacht am Rhein.) Egy riasztó szó harsog át, Mint égzengés, kardesattogás: Fel, fel! A Rajuaparlra fel! Dicső hazánkat védni kell ! . . . Ne félj hazám ! Csak légy nyugodt! Hűséges őrök állnak ott! Százezrek lelke érti meg S borulnak tűzbe a szemek. A német szív erős, vitéz, Honáéit élni-halni kész. . . . Ne félj hazám ! Csak légy nyugodt! Hűséges őrök állnak ott! Az ég felé tekintenek, Ahonnan ősök intenek ! Szent esküjök az égre hat: A Rajna német viz marad ! . . . Ne félj hazám 1 .Csak légy nyugodt! Hűséges őrök állnak ott! Mig forr bennünk egy csöppnyi vér És kardot ránthat, aki él, Mig férfiút szül ez a hon: Nem lép át senki patidon ! . Ne félj hazám 1 Csak légy nyugodt! Hűséges őrök állnak ott! Szent esküt zugnak a habok, A szélben trikolor lobog. Hej! Rajnapartra németek ! Hogy hős karotok védje meg ! ... Ne félj hazám ! Csak légy nyugodt 1 Hűséges őrök állnak ott f Fordította: Révai Károly. Személyi hírek: Szeőcs Bélám. kir. se­géd erdőmérnök, ki mintárkász — a Hindenburg seregébe van beosztva, pár napi szabadságra ha­zaérkezett. Dr. B o h a t i e I Koriolán ügyvéd, tarta­lékos honvéd hadnagy az északi harctérről rövid időre hazatért. Előléptetés. A Vallás és Közoktatásügyi m. kir. miniszter Jánszkyné, Obetkó Izabella ung­vári tanítónőt a X-ik fizetési osztályba léptette elő. Kinevezés. Ő Felsége Erdődy István zászlóst, Dr. Erdődy Ignác főtörzsorvos fiát, had­naggyá nevezte ki. Eljegyzés. Szeőcs Béla m. kir. erdőse- gédmérnök, tartalékos zászlós eljegyezte Bálint Idát, Bálint Imre erdőtanácsos'leányát. Legfelsőbb elismerés. Király ő felsége, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréséül Gél lért Béla 16*-ik huszárezredbeli főhadnagynak dicsérő elismerését nyilvánította. Lach mami Ferencz alsókapniki állami igazgató- tanjtó, népfelkelő hadnagynak a Signum Laudist adományozta. Március 15. A 67 év előtti nagy napok em­lékét az idén fokozottabb ünnepségekkel fogják megülni az iskolákban s a polgári társadalomban. Most is — éppen mint akkor, —- nagy események magvát hordja méhében a március 15. Vajha a Mindenható- Isten kegyelme áradna a sokat szen­vedett magyar nemzetre ! Halálozás. A felsőbányái m. kir. bányahi­vatalnak rövid idő alatt már másodszor van gyá- í sza. Pár hét előtt halt el Schnir Imre pénztáros, most pedig régi hűséges szertárnokát Kovács Gyu­lát temették el. A hivatal.- külön gyászlapon emlé­kezik meg régi hivatalnokáról. Mit ir egy katona a lövészárokból. „Az otthonlevőknek azt üzenjük, hogy mielőbb fegyvert ragadva közénk jöjjenek; mert itt szükség van reájuk. Külöuben is sokkal egészségesebb, test és lélekedzőbb az itteni élet, mint a kávéházi. Ne sajnálják otthagyni kényelmes meleg szobáikat, puha ágyaikat, mert az egyszer elkövetkezendő győzelmes, diadalmas hazamenetel felér a világ összes kényelmes meleg szobáival és meleg ágya­ival.“ Ezt a szép üzenetet szeretnénk falragaszok utján is közölni mindazokkal, akik — hogyan is mondjuk ? — itthon hazafiaskodnak. Nagybányai tanár hadifogságban. A „Ko­lozsvári Hirlap“ írja, hogy levelet kapott Kertész Antal tábori lelkésztől, ki a hadifogságból meg­szökött s jelenleg Kassán tartózkodik, melyben tudatja, hogy több hadifogollyal találkozott Orosz­országban, kik között van Baktay Albert nagy­bányai főgimnáziumi tanár is. Rémhírek terjesztői. Egy ideig — ugylát- szik — szünetelt városunkban a rémhír szátyárok működése. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy most is nem a helybeliek, hanem idegenből jött bitan­gok terjesztenek pánikot- előidéző híreket. A na­pokban is volt egy ilyen alakhoz szerencsénk, aki a legképtelenebb hireket bocsátotta világgá. Mi csodáljuk rendőrségünk hidegvérét, hogy nem kapta le lábairól a tekergőt, ki valóságos rém meséket adott be a nagybányai közönségnek. De legvalószínűbb hogy rendőrségünknek nem jutott tudomására, mert bizonnyal elbánt volna az illetővel. Sajnos most már hegyen-völgyön túl van. Így is intéz­kedtünk, hogy erélyes főispánunknak tudomására juttassuk az illető rémhír terjesztő nevét, kit bi­zonnyal felelősségre is fog vonni. Városi közgyűlés volt szerdán, március 3- án d. e. 11 órakor következő tárgysorral: 1. Szat- márvármegye törvényhatósági bizottsága által Ró­nai Géza volt városi közgyám nagybányai lakos nyugdíjazás iránti kérelmét elutasító kgy. határo­zat ellen beadott felebbezésére hozott 12W/mi bjkv. sz. véghatározat bemutatása. 2. Ugyanannak i°°5/1914 sz bjkv. véghatározata a rendőrség fej­lesztésére 1914. évre kiutalt 10.000 K. államsegély

Next

/
Thumbnails
Contents