Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-02 / 9. szám

különbözik az oroszoktól, hogy már a közép­korban az európai nyugathoz csatlakozott és min­dig arra törekedett, hogy a nyugati népekkel szo­ros kapcsolatot tartson fenn. Már a Babenbergek idejében politikai és kereskedelmi szövetségek ál­lottak fenn ukrainisták és németek között és ukra- inista kozák hadseregek több magyar királynak is jelentékeny támogatást nyújtottak. Az ukrainisták annak ellenére, hogy a lengyelek és a moszkovi- ták minden lehető módon elnyomták őket, a ti­zenhatodik században nyugateurópai mintára Oszt- rogban, Bresztben, Minszkban és Lembergben fel­sőbb iskolákat, sőt Kievben egyetemet is alapítot­tak, á melyek természetesen az orosz uralommal nyomtalanul megszűntek. Az orosz kormány az orosz Ukrainát közel két évszázad óta a legborzasztóbb módon elnyom­ja és köztudomású, hogy az orosz Ukrajnában nincsenek iskolák, még népiskolák sem és hogy az orosz kormány előbb 1720-ban s azután 1876-ban megtiltotta az ukrainistáknak irodalmi nyelvük hasz­nálatát. Azonban az ukrainista nép rendkívül ked­vezőtlen politikai viszonyok mellett is ellen tudott állatik az orosz kormány igyekezetének, a mellyel nemzetiségüket meg akarta semmisíteni, sőt képes volt arra is, hogy saját erejéből tovább fe lessze nemzeti életét. Az ukrainista nép a múlt"század­ban modern sajátszerii irodalmat teremtett s a j mostam háború kitöréséig húsz ukrainistaközép­iskolát állított föl s ezeket a nép adományaiból tart­ja fönn ; továbbá a lembergi egyetemen több tan­széket tart fönn nemzeti múzeumot rendezett be, tudományos akadémiát alapított és gazdasági szer­vezkedését is majdnem befejezte. Az ukrainisták élénk és erősen lüktető politikai életét legjobban jellemzi, hogy az osztrák képviselőházban harminc tagjuk van és hogy az első és a második birodal- ! mi dumában az ukrainista csoport erősebb volt a lengyel csoportnál. A birodalmi dumában az uk­rainista párt programjának legfőbb pontja az Uk- raina autonómiája volt. Ennek a törekvésnek az o- rosz kormány azzal vetett véget, hogy egyszerűen megváltoztatta a választójogot s ezzel teljesen ki- j szoritotía az ukrainista elemet a birodalmi du­mából. . Az Ukraina birtoka biztosítja Oroszország­nak a Fekete- és az Azovi-fenger birtokát s az Ukraina rendkívül gazdag földjéből biztosítja gazda­sági fönnállását. Az Ukraina területén vannak Orosz­ország leggazdagabb vas-, kőszén-, só- és naftabá­nyái ; számos ásványt egyáltalában csak itt tud Orosz­jobb felé és úgy ereszkedett le a szakadékba. Ta­lán egy óráig kúszott igy előre, amikor egy nagy kiálló szikla mögé ért, ahonnan előbb az orrát dugta ki óvatosan, majd az egész fejét. Alatta tényleg ott táboroztak a kozákok. Né- hányan 'időnkint kilövöldöztek, mások a tűz körül üldögéltek és a kezüket melengették. Basler óvatosan magához húzta a zsákot és hatalmas lendülettel a tűz kellős közepébe hají­totta az étvágygerjesztő holmit, úgy hogy a szi­porkák szerteszét röpködtek. Mintha srapnell csapott volna közéjük, úgy ugrottak szét a kozákok. De amikor látták, hogy nem bomba, hanem egy szép piros sonka fekszik a földön, valamennyien nekiestek. Aztán egy második és egy harmadik sonka- löveg repült még közéjük a szikla mögöl. Nagyon régen lehettek szegények elvágva a nagy hófúvásban minden élelemtől, mert valósá­gos csata fejlődött ki a sonkákért. Azok, akik éj­szaka lövöldöztek eldobták a fegyvert és úgy ro­hantak az osztozkodókhoz, ami még elkeseredet­tebbé tette a sonkacsatát. És ekkor valami sas vijjogáshoz hasonló fütty hasította Végig a levegőt. Még állt a dulakodás, amikor a szoros be­járatánál haogos hurrával megjelentek Basler eni­ország szerezni, a mezőgazdasági termelése Oroszor­szág összes termelésének egyharmada, úgy hogy teljes joggal nevezik az Ukrainát a cári birodalom éléskamrájának. Az ukrainista nép rettenetes elnyomása s az Ukraina rendkívül nagy gazdasági és politikai je­lentősége megkövetelik, hogy a mostani világhá­borúban fokozott figyelemmel foglalkozzanak Uk­raina kérdésével. HÍREK. Február 22. Személyi hírek. Dr. Makray Mihály pol­gármester a város élelmezése ügyében tartandó ankettre Budapestre utazott. Dr. Horváth József vezető kir. járásbiró uj állomás helyére, Élesdre u- tazott s hivatali teendőit átvette. Dr. Tóth Gá­bor bánya főorvos pár heti itteni működés után állomáshelyére, Felsőbányára visszatért. Kinevezés. Király ő Felsége Kaleczky ! Árpád tartalékos zászlóst hadnaggyá nevezte ki. Halálozás. Joós István, a Ferenc József rend lovagja, az állami szénbányák igazgatója, Joós Lajos erzsébetbányai bányatanácsos testvéröcs- csé, f. hó 19-én Budapesten elhunyt. Puritán jellemű, álta­lánosan becsült férfiú hunyta le szemét február hó 25-én : az itteni m. kir. bányakapitányságnak 40 éven át volt tisztvi­selője és főnöke. A jóságos főnök, az őszinte ba­rát, a talpig becsületes férfiú, Ma dán Ferenc m. kir. bányakapitány nincs többé! A családi gyász mellé méltán sorakozik a város közönségének, a jöbarátoknak, a tisztelőknek gyásza és mélységes I részvéte. Olyan férfiú volt, kinek soha ellensége nem akadt s ki soha senki iránt ellenséges érzü­letet nem táplált, ki példányképe volt a jóságnak, nemeslelküségnek. Városszerte általános a részvét az elhunyt családja iránt. A m. kir. bányakapi­tányság tisztikara, külön gyászjelentésben tudatja szeretett főnökének elveszték A jelentés igy szól; A Nagybányai Magyar Királyi Bányakapitányság tisztikara szomorúan jelenti, hogy szeretett főnöke Madán Ferencz m. kir. bányakapitány ur, idei február hó 25-én, békével tűrt hosszas szenvedés után, életének 68-ik és"egy állomáshelyen 40 évet meghaladó szolgálati év idejében elhunyt. Teme­tése vasárnap délelőtt fél 12 órakor lesz. Előkelő, előzékeny és kiváló munkás férfi volt. Tiszttársai béréi. Egy szempillantás alatt rajtaütöttek a kozá­kokon, s aztán megkötözve terelték vissza őket a saját tábortüzük felé. Csak néhány csendes halott maradt vissza az elhagyott tanyán. A menet élén pedig a sonkákat a levegőben forgatva táncolt Basler, a borbély. A tábortűznél aztán folytatták a lakomát im­már zavartalanul és a finom sonkából', meg a for­ró grogból jutott a kozákoknak is. Másnap aztán mikor Basler a századhoz ki­sértette a foglyokat, megjött a parancs, hogy há­rom csillagja mellé felvarrhatja a sárga paszo­mányt is. így beszélte a történetet maga a borbélyom a derék Basler, amikor a kórházban meglátogat­tam. Igaz, — hogy mindig nagyzolt világéletében de hát nem tudom . . . — Nézze, — szóltam hozzá, — ha most új­ból üzletet nyit és elmeséli mindenkinek ezt a tör­ténetet, akkor hites ember lesz magából, talán még egy főherceg is bevetődik az üzletbe, hogy meg- borotváltassa magát és — udvari borbély lesz ma­gából . . . Basler azonban szomorúan rázta a fejét. — Elmesélni, — mondta .szomorúan — még igen ... de borotválni . . . már elfelejtettem . . . nehéz már a kezem . . . Madán Ferenc. szeretettel őrzik meg emlékét. Nagybánya, 1915. február hó 26, Nyugodjék békében ! A család ál­tal kiadott gyászjelentés igy szól: Özv. Madán Ferenczné sz. Boitner Irén úgy a maga, mint le­ánya Teréz és férje : Schmidt Sándor, Sárika, I- rénke, Tériké gyermekei és a kiterjedt rokonság nevében is mélyen megrendült szívvel tudatja, hogy a rajongásig szeretett férj, áldott apa, jósá­gos nagyapa, legjobb testvér és rokon Madán Ferencz m. kir. bányakapitány f. év és hó 25-én d. u. ‘/a 5 órakor, élte 68, legboldogabb házassá­ga 36-ik évében, negyven évi hűséges állami szol­gálat után visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Drága halottunkat f. hó 28-án, déli 1/z 12 órakor helyezzük elhunyt gyermekei mellé a r. kath. te­metőben. Áldott leikéért az engesztelő szentmisét március 1 én, d. e. 10 órakor fogjuk a Minden­hatónak bemutattatni. Nagybánya, 1915. évi feb­ruár hó 25-én. Üdvözítsen az UrJézus! Özv. Bu- rián Ferenczné Madán Róza, özv. Loyczel Ferencz­né Madán Mária és családja, Dr. Ebergéiryi Sán­dor testvérei. Özv. Bittsánszky Edéné Boitner Lotti sógornője. Családi és társadalmi élete mindenkor a becsület és tisztesség mezején folyt le. Megbe­csülte, szerette, tisztelte őt mindenki; ezért emlé­ke fenmarad az idők végéig! A boldogultnak ne­mes szive s áldott lelkülete iránti kegyeletből ál­dozzuk fel a neki szánt koszorúk értékét nemes czélért szenvedőknek. Vasárnap d. e. V2 12 óra­kor helyezték örök nyugalomra a nemes férfiút, a róm. kath. temetőbe. A temetésen óriási közönség vett részt s a részvét impozáns módon nyilatko­zott meg. Az ípartestület gyásza. A nagybányai Ipar­testület a következő gyázjelentést adta ki: A Nagy­bányai Ipartestület Előjárósága igaz részvéttel tu­datja, hogy érdemes alelnöke S p i c z u 1 i Károly fazekas mester, a ref. egyház, presbytere, városi kép­viselő folyó hó 26-án, 65 éves korában meghalt. Temetése folyó hó 28-án, délután 3 órakor lesz, Legyen áldott emléke! Az Ipartestület Előjárósága: Visszaélés a hadisegéllyel. A hadbavo- nultak családjai részére kiutalt segítség sok felé hatásában végzetesnek mutatkozik. Sokszoros ta­pasztalatokból bizonyítható, hogy a segítség azo­kat, akiken segíteni kíván, inkább megrontja, a mi országos veszedelemmel járhat. Mert niig az or­szágos gazdasági munkaerő java tömegesen a lö­vőárkokban védi a hazát és a saját tűzhelyét, ad­dig az otthonmaradottak e tűzhely körül ölbe tett kézzel, ingyen jólétet élveznek az állami segítség­ből, olyan jólétet, minőben eladdig kenyérkereső­jük munkája után soha részük nem volt. Az or­szág üdve, a véres háború sorsa pedig attól függ, hogy a ki itthon maradhat, épp úgy védje, mint lövőárokbeli hozzátartozói a hazát, csakhogy eké­vel, kapával, kaszával. Más szóval az itthonmarad- taknak : embernek, asszonynak, gyermeknek lesz egyaránt gor.dja és kötelessége, hogy a tavaszi és nyári mezei munkát minden erejével elvégezze. Mint értesülünk a hadisegély dolgában változtatást tervez a kormány. Nem a jótékonyság megvoná­sáról vagy megszorításáról van szó, csak arról, hogy országszerte találjunk módot és eszközt ar­ra, hogy minden henyeség, dologkerülés lehetet­lenné tétessék és semmi föld az országban meg- munkálatlan és bevetetlen ne maradjon. Ha ezt el tudjuk érni, ez nagyobb, százszorta nagyobb jóté­konyság lesz, mint maga az állami segedelem, Háborús estély. A mint már lapunk múlt számában is említettük, városunkban „Háborús estély“ készül. A rendezőség élén Dr. Kádár Antal bányakerületi főorvos áll, ki fáradhatatlanul agitál az estély sikere érdekében, Nagyjában az estély műsora is egybe van állítva s mint értesü­lünk március hó 20-án tartatik meg a Lendvay színházban, mérsékelt helyárak mellett. Meg va­gyunk győződve, hogy városunk nemesen érző közönsége méltányolja a magasztos célt s kellően

Next

/
Thumbnails
Contents