Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-23 / 8. szám
1915. február 23 NAGYBANYAI HÍRLAP 4 vánban, s most hogy a harctérre ment, hálátlanság a bandát kizárni. Bármint mérlegelem az e- lém terjesztett ügyet, nem tudok állást foglalni. Először: mert az István-szálló igazgatósága szuverén az ő intézkedéseiben s bizonyára ok és a- lap nélkül nem cselekedett. Másodszor: mert Á~ dám Józsi bandája ezidő szerint jól játszik. Tehát nincs miért mellőzni. Harmadszor: sem a Nagybányai Hírlap, sem az interveniáló fiatalember beleszólása nem dönti el a port, hanem a nagy közönség, mely a leghivatottabb kimondani, hogy melyik banda a jobbik? Különben azt hiszem, ha Dula Jancsi majd annak idején a vaskereszttel mellén hazatér, az ügy magától megoldódik. [r. : . ==" ' BÁNYÁSZÁT. ~ . .. ....I . . .-f- Wieszner Richard. A háború vérveszteséggel jár. Aki oda áll a gyilkos puskacső elé, az számoljon le életével s barátkozzék meg a halál szomorú gondolatával. A most'düló világháborúban a nemzet színe-virága vesz részt; mindenki, akit a Haza gondolata hevít s kiben nincs gyávaság: oda viszi életét a harctérre s áldozatul hozza. Ifjak, gyermekek, éleniedett férfiak csodás lázzal a szivükben rohannak a bizonyos halálba, mert a Haza megmentéséről van szó. Nem a kötelesség viszi őket a harcmezőre, hanem a mámor, a lelkesültség, az az isteni ajándék, ami nélkül az ember nem volna ember, csak hitvány állati test, lélektelen anyag. Téged is, — kiről e pár megemlékező szót irom, — ez a nemes érzés ragadott el s adta a kardot kezedbe. Öreg katona voltál, ki kötelességedet a béke éveiben híven teljesítetted s átlépve a határmes- gyén a boldog családi kör kiterjesztett szárnyai a- latt élvezhetted az elismerés legszebb jutalmát. De — mint a vén csataló, — meghallottad a riadó kürt szavát. Kiragadott a vágy, a hazaszeretet a család ölelő karjaiból s első voltál, ki fölajánlottad karjaidat a Haza védelmére. S az első áldozatok kiomló vérpatakjába a Te véred is elvegyült. Nem adatott meg neked, hogy a diadalmámornak részese lehess s a kivívandó utolsó győzelemkor együtt kiídthassad bajtársaiddal : „Éljen a Haza! Éljen a Király!“ Megfosztott a Végzet attól is, hogy Téged szerető családodat még egyszer kebledre őlelhesd. A hűséges élettársat, gyermekeid anyját, az árván maradt bimbókat nem hagyja elveszni a társadalom ; mindennapi kenyerükről gondoskodik az állam ; csak a szeretet fog hiányzani körükből, az a szeretet, amit csak egy apa képes gyermekeinek adni. Nehéz dolog arról beszélni, hogy szükséges volt-e Wiesznernek meghozni ezt a legnagyobb áldozatot? Ő túl volt már a hadköteles koron s életének hátralevő napjait családjának szentelhette volna háborítatlanul. Nem tette! Előbbre tartotta Hazáját és Királyát a vérség kötelékeinél is. Ez a cselekedete nem képezheti vita tárgyát. Abban a nagy könyvben, amit a Gondviselés vezet, föl lesz jegyezve az ő cselekedete s hősi halála óriási súllyal billenti a mérleget a nemes gondolkodású férfiú javára. Wieszner életrajzát röviden az alábbi sorokban találja a szives olvasó : Született Grácban, Stájerországban 1869 április hó 15-én. Tehát csak most töltötte volna be 46-ik életévét. A gimnázium alsó osztályait Iglón végezte, majd Kassára ment a középipariskolába, 1888 bán a selmeczi bányaiskolát látogatta. 1890-ben leszolgálta az egy éves önkénte- si katonai évet, s tartalékos hadnaggyá neveztetett ki. 1892-ben ténylegesiíés céljából bevonult gyakorlatra, mely után tényleges hadnaggyá, 1897-ben pedig főhadnaggyá neveztetett ki. Időközben letelte az államszámviteltani vizsgát is s 1899-ben belépett a selmeczi bányaígazgatósági számvevőséghez, amikor is Bercgmegye alispánja előtt a magyar honpolgári esküt is letette és honosíttatta magát. 1902-ben jött Nagybányára, hol fokozatosan haladt a ranglétrán, úgy hogy 1914-ben már a számtanácsosi rangot érte el. A katonai ranglétrán is emelkedett: pár év előtt tartalékos századossá nevezte ki a Király. 1899-ben házasságra lépett Békássy Erzsébettel, kivel boldog házasságban élt s 3 gyermeke született. Ily viszonyok közt találta őt az 1914 évi nagy világháború kitörése. Egy pillanatig sem habozott: kardot kötött. Újra is ismétlem : nem szabad vita tárgyává tenni azt, hogy helyesen cselekedett-e, vagy nem! Életkora nem kötelezte, de hazaszeretete ragadta őt! Aki nem igy cselekedne, az vesse reá az első követ. 1914 augusztus hó 2-án mint tartalékos százados bevonult Besztercebányára, a 16-ik népfölkelő gyalogezredhez, honnan csakhamar az északi harctérre vonult. Több győzelmes ütközetben vett részt, vitézül, hősiesen küzdött, inig a szeptember 2-án Kulikow és Artazdó között, Lemberg felett vívott ütközetben mély fejsebet kapott. Ez ütközetnél az oroszok igen erősen támadtak s szemtanuk vallomása szerint a rohanó orosz sereg keresztül gázolt a holtakon és sebesülteken is. A hős százados itt lelte halálát 45 éves korában. Wiessner Richárd, rokonszenves modorával, kedves szolgálatkészségével általánosan tisztelt és becsült nevet és sok jóbarátot szerzett magának. Hősi halálának hire a legmélyebb részvétet keltette s városszerte általános a részvét fiatal hitvese s három árván maradt gyermeke iránt, kiket a szörnyű csapás szivükön talált. A Mindenható adjon erőt nekik gyászuk elviseléséie, kik mindenüket odaadták a magyar hazának. Nagybánya társadalma kegyelettel fogja megőrizni a becsület mezején dicsőséges halált halt százados emlékét! . . CSARNOK. Iplótöredéli a kárpáti harcakbál. November elseje volt. Barna sötétség ült rá a Prut völgyére, amelyből nehezen emelkedett ki M-n. városának képe félig leégett házaival, nép- telen utcáival. A kanyargó, zöld szinü Pnh fényes csikja locsogva futott végig a völgyön és mintha dühében tajtékozott volna, ködfelhőt bocsátott ki magából, amely ráfeküdt a partot követő vasúti töltésre. A töltésen a mi zászlóaljunk íopta magát előre a sötétség oltalma alatt. Szó nélkül, cigaretta nélkül, surranva, mint egy sereg kisértet. Az egyik völgynél azután bekanyarodtunk és nemsokára négykézláb állva kezdtünk megmászni egy rendkívül meredek, kopasz hegyet, amelynek tetején néhány rutén ház árválkodott. A kémények füstöltek, jeléül annak, hogy a lakók a házakban vannak. Amint az elővéd a hegy gerincére ért, egy bujkáló rutén legényt fogtak el. A fiatal 17—18 éves legény rendkívül meg volt ijedve, ami már magában is elegendő gyanút keltett. — Mit keres itt ? —• Emilt a másik hegyen lakom, eltévesztettem az utat, azt keresem. —- Hazudsz te tolvaj, felelj, hogy mit ke- ressz itt, mert halál fia vagy! — Igazán az utat keresem, erősködött a legény és ijedten pislogott a közelben levő ház felé, ahol a tornácon egy fehérruhás női alak körvonalai látszottak. — Ki ösmer itt téged ? — Senki, hacsak az a menyecske nem, aki ott a tornácon áll. A legényt odakisérik a házhoz, a lépések zajára egy ringó járású, rutén menyecske jött ki az ajtón. Annak láttára, hogy a ház egy csomó fegyveres bakától van körülvéve, egész halálra ijedt, hogy alig lehetett egy szót is kivenni belőle. — Hol az urad ?-— Katona, odavan a háborúba. — Ki lakik itten ? — Én, az öreganyám és két kis gyermekem. — Ismered ezt a legényt? — Ne . . . e . . . em ismerem . . . — De Marka, szólt a legény . . . — Ne . . em ismerem, szólt az asszony révetegen. — Akkor, hazudtál fickó, szólt a tiszt, akkor te kémkedtél itten. A legény megadóan hajtotta le a fejét és tudta a sorsát, mivel a Marka megtagadta. Többé nem válaszolt egy kérdésre sem. Kémkedés gyanújában találtatott, tetten‘éretett, tehát minden teketória nélkül elérte sorsát. Egy óra múlva egy szilvafáról nézett a szép Marka ablakára, csakhogy a nyakára rászorult a kötél, amely beléfojtotta a szerelmes sóhajt az őt megtagadó Marka után. A hold kibújt közben a felhők közül és rábámult az akasztott ember sárga arcára. Tudj’ Isten, nekem az volt a meggyőződésem, hogy ez a legény parasztgavallériából halt meg és ez a gondolat nem hagyott nyugodni. Másoknak is elmondtam a véleményemet, vallatni kezdtük a Markát s bár az álhatatosan tagadott, nekem az ő ingadozó feleletei, hol piruló, hol el- sáppadó arca felfedték a tényállást. Úgy lehetett a dolog, hogy a legény a ringó csipőjü szalmaözvegynél tett egy nem első látogatást és mi akkor leptük meg, mikor épen visszatérőben volt. A szembesítésnél az asszony megtagadta, mert hisz akkor kitudódott volna minden. A legény meg nem szólt, hisz akkor a Marka esett volna szégyenbe. Sok ideje nem volt gondolkodni, mert hát ebben a háborúban nem sok ideje vau a kémnek. Észre se veszi, már lóg. Közben elkészültek a lövészárkok a hegy é- lén. A közelben volt széna bőségesen, tehát be- gubózhattunk a hideg elől, mint valami nagy selyembogarak. Az őrök kiálltak, mi pedig néhány perc múlva horkoltunk és álmodtunk az aranyter- mö Erdélyországról ... a kis városkáról ... az otthon maradottakról. A B I K S Z Á D I Árjegyzéket kívánatra küld a üszői gyógyfürdő igazgatósáp. természetes ásványvíz gyógy- liatása hurotos bántalmaknál páratlan ; a legutóbbi termésű savanyú uj borral vegyítve % kitűnő italt szolgáltat. Q VT TV V V Kapható mindenhio
