Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-23 / 8. szám
1915. február 23 NAGYBANYAI HÍRLAP 3. tartóztatja. A rendőrség energikus fellépése a ve- vökőzönség körében általános megelégedéssel találkozik. Úgy értesülünk hogy Kassa példáját követni fogja Nagybánya is. Egyházi adó kivetés. A helybeli ág. h ev. egyház a f. évi egyházi adót kivetette az eddigi alapokon. A kivetés a lelkészi hivatalban közszemlére van kitéve. Ellene 30 napon belül felfolyamodással élhetnek a hívek. 7986—1915. szám. Figyelmeztetés. A közönség állal katonai egyénekhez czimzett és postára feladott levelek és levelezőlapok közül, csak azok portómentesek, melyek kizárólag a mozgósított hadsereghez szólnak és mint ilyeneket a tábori postahivatalok, vagy a dalmát és bosznia- hercegovinai stabil postahivatalok kézbesítik, avagy a haditengerészet utján nyerik kézbesítésüket. Ez aló! a szabály alól egyetlen kivétel van : az egyes katonai kórházakban ápolt katonai személyek levelezése, mely szintén portómentes. Az egyes helyőrségekben szolgálatot tevő katonai személyekhez intézett leveleket és levelező lapokat feltétlenül bérmentesíteni kell, mert különben azok, mint bérmentetlen küldemények „portó“ alá esnek. Nagyvárad, 1915. február 15. Posta- és távirda- igazgatóság. Haláleset. Vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentjük a feledhetetlen drága jó anyának, anyósnak, nagyanyának, illetve sógornőnek néh. nagykállói Kállay Kornélné született nagykállói Kállay Ernesz- tinnek rövid szenvedés és a halotti szentségek áj- tatös felvétele után, február hó 19-én, Szinérvár- alján bekövetkezett gyászos elhuny tát. Drága halottunk hüb tetemeit Nagybányára szállítjuk s február hó 21 én, délelőtt fél 12 órakor a róm. kath, temetőben lévő Rozáiia-kápolnából helyezzük örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise-áldozatot pedig a megboldogult lelki üdvéért február hó 22- én, délelőtt 9 órakor a szinérváraljai róm. kath. plébániatemplomban fogjuk az Egek Urának bemutattatok Szinérváralja, 1915, évi február hó 19 én. Áldott legyen emléke és könnyű a föld hamvai felett! Kállay Ödön, dr. Ember Elemérné szül. Kállay Paula gyermekei. Kállay Albert sógora, özv. Kállay Emánuelné szül. Borsy Ilona, Nagy Sándor, Kállay Ödönné szül. Rimanócy Mariska, dr, Ember Elemér menyei és vejei. Pap Ernesztin, Pap Zsigmond, Nagy Ödön, Kállay Izabella, Kállay Margit, Kállay Kornél, Kállay Ernő unokái. Hadi kenyér. Március hó 1 -étöl csak olyan kenyeret szabad sütni és áruba bocsátani, melynek 50 százaléka kukoricaliszt. Aki e rendelkezés ellen vét, 2 hónapra elzárható és 600 korona erejéig büntethető. Szabad líceum. A nagybányai ípartestület elnöksége karöltve a Kereskedők és Kereskedőif- jak körének elnökségével, a hátralevő böjti vasárnapokon, a múltban oly szépen bevált ismeretterjesztő szabad előadások megtartására harározta el magát, a mely előadások megtartására többeket társadalmunk kitűnőségeiből szándékszik felkérni, akik szívesek lennének részben a napi eseményekből részben más közérdekű és aktuális természetű tárgyakból nemcsak az iparosokat és kereskedőket, hanem más társadalmi állású egyéneket is érdeklő előadásokat tartani. Az előadások mindiga Polgári olvasókör nagytermében vasárnaponként délután 4 órakor lesznek megtartva a melynek tárgya és előadója ideje korán lesz a közönség tudomására hozva. Előre, is felhívjuk ezen előadásokra az érdeklődő közönség figyelmet. A Felsőbányái posta. A magyar posta híres arról, hogy még a lehetetlen címzésű leveleket is eljuttatja illetékes kézbe. Egyszer Amerikából jött egy levél Kerekes János uramnak Péterfia utca 44 szám alá. De az már nem volt reá Írva, hogy melyik magyarországi városba ? A postatiszt pedig kutatott emlékezete tárházában s megtalálta hogy Péterfia utca Debrecenben van. Rá irta a levélre s pontosan kézbe is jutott. Nem úgy a felsőbánya- nyai posta! Dr Miskolcy Sándor ügyvéd hozta szerkesztőségünkbe azt a levelet, melyet neki Budapestről egy ügyvéd kollégája irt, ki tévedésből Felsőbányára címezte levelét. Onnan pedig azzal a megjegyzéssel küldték vissza Budapestre, hogy „ismeretlen“. Van-e a megyében valaki, aki Miskolczy Sándort nem ismeri ? Hát Felsőbányán akad olyan jámbor lélek ? Hiszen Miskolci felsőbányái ! Nem 1 Ez tisztán csak rosszakarat. Mert azzal a fáradsággal, hogy az „ismeretlen“ szót ráírták, azt is ráírhatták volna : Nagybánya. Hátha anyagi kára származott volna belőle a késedelemért az ügyvédnek. Miskolczy különben meg- jegyezteszerkesztőségünkben, hogy afelsőbányai posta kezelőivel régi családi barátság is fűzi egybe s igy annál inkább érthetetlen ez a boszantó eljárás. Papir-szalvéta. Németországban a vendéglőkben már nem használnak vászon-szalvétát. A vendégek papir-szalvétát kapnak s használat után elégetik. Ezzel a járványos betegségek terjedését akarják megakadályozni. Jó lennne nálunk is szokásba venni, Az István-szálló kezdje meg az újítást, mely nem egyéb, mint harc a bacillusok ellen. Iskolás gyermekek nyilatkozata a háborúról. A magyar Gyermektanulmányi Társaság körkérdést intézett az ország összes iskolás gyerekeihez a most dúló világháborúról. A beérkezett sok ezer válaszból megállapítható, hogy a gyermekek szinte egybehangzóan azt Írják, hogy a háború az érzelem- és gondolatvilágukat első sorban abban az irányban befolyásolta, hogy megtanulták sokkal fokozottabban, mint eddig gondolták, a hazát szeretni s kötelességérzetté érlelődött bennük a haza földjének megvédésére való. törekvés. Nyolcvanhét, az ország minden részében elszórt iskolából jöttek be válaszok és valami csodálatos egyértelműséggel csendül ki belőlük az, hogy amig a háború előtt a hazaszeretet fogalmával alig törődtek, azt sokan nem is lényeges dolognak tartották, addig most kinyilvánítják, hogy ennél ma- gasztosabb és szentebb nincs az összes érzések között. Ezrével vallják be a tanulók, hogy a haza szeretetet inkább frázisnak tartották s fogalmuk sem volt arról, hogy létezhetik olyan magasztos érzés, mely a haza földjéhez húz s amely ennek a földnek megtartását minden más szent érzelem fölé helyezi. Adakozás. A hadsegélyezés helyi céljaira ma egy hete óta adakoztak : Magát megnevezni nem akaró ur adományából 100 K. Torday Imre jatt. febr-ra 10 K. Demjén Lajos febr-ta 5 K. Dr. Stoll Tibor 10 K. A „Polgári Kör“ évi rendes közgyűlése. Múlt vasárnap tartotta a „Polgári Kör“ évi rendes közgyűlését a kör helyiségeiben. Torday Imre elnök tartalmas évi beszámolója után a tiszt- ujitást ejtették meg titkos szavazattal, melynek e- redménye a következő : Elnök Tordai Imre, alel- nök: Ketney Mihály, titkár : Szentkirályi József, ügyész: dr. Miskolcy Sándor, pénztáros: Ruso- rán József, ellenőr: Poiicsek Ede, könyvtáros: Be- regszászy Kálmán. Választmány: Almer Károly, Bálint Imre, Bányai József, Csiszár József, Égly János, Fülep Imre, Glavitzky Károly, Incze József, Jancsovits József, Kupás Mihály, Kazamér János, Károly Imre, Kovács István, Langer Sándor, Lerch ígnácz, dr. Makray Mihály, Marosffy Dezső, dr. Ajtai Nagy Gábor, Szász József, Smaregla Mihály, Sólyom Ferencz, Steinfeld Adolf, Tréger Lajos, Virág István. A Budapesti Hírlap a bujkálókról. Dr. Alexander Bernát a jeles professzor és iró ezt írja a Bp. H. bán a bujkálókról: Nálunk kétségbeejtő jelenségek akadnak. Ide számítjuk azokat a görcsös erőfeszítéseket, melyekkel sokan ki akarják magukatvonni kötelességeik teljesítése alólésfájdalom sokszor sikert érnek el. Ily dolgok ma Németországban és Franciaországban merőben lehetetlenek ; nálunk mindennapiakká kezdenek válni. Még azok is, akik maguk kifogástalanok, csak vállat vonnak, ha ilyekről tutomást szereznek. Mintha az erkölcsi fölháborodás képessége, a mely eleve útját vágná ilyféle üzelmeknek, nálunk még a derék emberekben is elgyöngült volna. Annyit láttak,hogy eltompultak ! De nekünk nem szabad engednünk, hogy a métely terjedjen. Nekünk mindenképp sújtanunk kell azokat, kiket bűnösöknek látunk. A bűnt pedig saját nevén kell neveznünk. Hiába győznénk künn ,ha itthon elbuknánk. Nekünk a belső ellenség ellen is küzdenünk kell, csak úgy győzhetjük le a külsőt. A bujkálókat névszerint pellengérre kell állítanunk s a társadalom megvetésével sújtanunk. Egyről-másról. A hadseregszállitókra vidám napok járnak. Ömlik a pénz a vasszekrénybe, mint a polyva. Hiszen nem is kifogásoljuk a tisztességes munkával megkeresett jövedelmet! Csak aztán ne legyen panama. Pedig nap-nap után olvassuk a hírlapokban, hogy itt is, ott is hűvösre tettek egy-egy szállítót. Bizonyára nem a tisztességes munka miatt. Most legújabban egy malom igazgatót, előbb egy bankárt vettek hoppon a törvény emberei. Mégis csak rossz emberek ezek a bírák ! Nem hagyják tisztességesen keresni a szegény hadseregszállitókat. Kár is lenne, hogy rövidesen befejezzék a háborút! Mi lesz akkor a szállítással ? Még nincs tele a Wertheim. Pár ezer koronáért nem volt érdemes reszkírozni. Százezrek, sőt milliók kellenek ! Hős fiaink bőrén kel! mindezt megnyerni. A hadseregszállitóknak már egy daluk is van, melyet valószínűen elsőrendű zeneszerzővel talán Zerkoviccal zenésittettek meg. Valamelyik operettben már éneklik is a kö- kező kedves poémát: Hadseregszállitó dala. Dúsgazdag ember lesz belőlem, Ha véget ér a háború ; Lesz gépkocsim, babám és házam S hasam a hájtól dombom. Dacára annak, hogy esetleg Pár évi böitönt is kapok: Nagy tekintélyem lesz, mivelhogy Hadseregszállitó vagyok! Nehéz föladata van ezidőszerint a lapszerkesztőnek. Minden héten kap egy írást vagy a főügyésztől, vagy a főispántól, melyben szigorúan figyelmeztetik, hogy mit szabad és mit nem szabad írni. A „Nagybányai Hírlap“ szerkesztőségének tiszta a lelkiismerete. Soha semmi olyast nem közölt és nem is fog közölni, ami hadi titkot, csapatmozdulatokat, átvonulásokat publikálna. Inkább csak dekameronszerü históriákat adunk közre, melyek tisztán szépirodalmi értékkel bírnak. Katonatisztek tollából pedig egyáltalán többé nem közlünk semmit! Mert nem akarunk se magunknak, se az illető tisztnek kellemetlenséget zúdítani a nyakába. Úgy teszek, mint Sipulusz a Budapesti Hírlapban : magam irom meg a csataképeket, úgy amint azokat az én lelkem végig álmodja. Örökös győzelemről fognak azok szólani, a- rnint hogy a valóságban is azok! Az én sztratégi- ámat lángoló hazaszeretetem, erős, hajthatatlan bizalmam és rendíthetetlen meggyőződésem készíti elő. ' * * * Egy fiatal barátom megjelent szerkesztőségünkben s arra kért, hogy interveniáljak a Dula lancsi bandája érdekében. Fölhozta indokul, hogy Dula évekig kitünően teljesítette feladatát az Ist-
