Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-14 / 50. szám
NAGYBÁNYAI HÍRLAP ténelébcn. A törökök betörése, rohamos térhódítása s Konstantinápoly bukása (1453) villámgyor- sasagga! történik ügyannyira, hogy a XVI. évszázba a török az úr Európa, Ázsia (Eufrát-Tigris) s Afrika (Tripoli-ig) nagy részépen. Az felém hatalma nem maradt állandó. Fénykora után hanyatlik a török félhold, a Balkánon azonban még jó sokáig fönntartja uralmát s csak az 1912 _13-i bal kán h áborúban szűnik meg végleg in j, a be- folyása. Bulgária a török hódoltság alól az 1877— ‘t"' °r0SZ-,ÖrÜk háboru< ^fejező sanstefanoi béke i!,?* * 3 erlim ,í0!1«resszus «»apján' szabadul ' , 1908-ig azonban még a török hűbérese csak .ekkoi lessz független királyság. Már !e rövid idő alatt ,s oly rohamos haladást tett, hogy méltán tekinthet egy szebb jövő elés nem utópfa a Nagy- Bolgaiország utáni vágyakozása. m \‘lg?:Ía Íerüleíe ltörülbelűl akkora, mint a Nagy-Alföld és az Északkeleti-Hegyvidék Részei ■ * Ba,^iFhegysége és a Duna k& felevő J " eália’ a Álarica és Tundsa folyók j zkeny alföldje, az úgyne- I önképem ^ « töröktói el- j özépsö folyásainak teu... 'I ezett Kelet-Rumélia és legújabban . foglalt Ruméliábó! Thrácia egy része s a kuz^. múlt bolgár-török megegyezés eredményeképeii európai Törökországnak azon része, mely Edir- ■ ne-töl (Drinápoly) nyugatra terjedt. Fölépitéséoen az ország közepén vonuló j Balkán-hegység ; az észak felől ehhez támaszkodó i s aDuna felé lejtősödő nem magas, gabonanemü- I ekben igen lemiékeiiy, de fállan Boígárlábla ; to- j vábbá a tengeri- és bortermeléséről, különösen pedig rózsaligeieiről híres Marica-Tundsa lapály; az idő vasfoga, mint a jégkorszak gleccserei (jégár) j által is megrongált ősliegység, az úgynevezett : „Széib-macedou -Urnák masszívum“, valamint a j Szőlő- és dohánytermelő égei-teiigerparti vidék vesznek részt. E természeti régiók közül különösebb jelentősége a Balkán-hegységnek van. Természetes védőbástyája ez Bulgária déli részének s élos választófal éghajlat és növényzet tekintetében is: Tőle északra még érezhetők a Szármát (orosz)- alföld hideg szelei, közelebb hozza tehát az országot Oroszországhoz ; a Balkán-hegységtől délre vi1915. december 14. szont a földközi-tengeri klíma áldásait élvezi e föld. Amott főként gabonanemüek, emitt elsősorban különösen konyhanövények teremnek buján. A Balkán-hegységnek ez elkülönítő hatása észlelhető a folyóvizek eloszlásában is. Mint vízválasztó hegység határt von az Égéi- és a Fekete-tenger fo- lyói között. Az lszker éz Janira a Duna felé sietnek fölszabdalván a már említett Bolgár-táblát; a Marica-Tundsa és a Struma pedig az Égei-ten- gerre! hozzák közelebbi összeköttetésbe az általuk öntözött területeket. Nyilvánvaló tehát itt a Bal- kán-hegyég elszigetelő, sz. átosztó hatása ; nyomon követhető ez részben még a néprajzi viszonyok vizsgálatánál is, bár a Balkán '-hegységtől északkeletre lévő Dobrudcsá-ban vis?.o'nt^tjuk a törököket, nagyobb részük a görögökkel együtt azonban Bulgáriának a Balkán-hegységtől dc',fC fekv<5 ré* síében van otthon. A Balkán-hegység közvetlen rokona az Al' polcnak s a Kárpátoknak, része tehát annak a ;:a2y hegyrendszernek, mely egész Európa és Ázsia *es" tén nyugatról keletre végighúzódik ; de nem oly. 1:1 hatalmas, mint említett rokonai; heiyenkint 200b ^ méternél magasabb s hágói könnyen járhatók, bár i n<int természete;^ határ még sem kicsinylendő. az no,m -osságban lévő Átjárói Kui... . b° \ ‘““ö- "'-»é- ; Sipka-szorost említjük fcmlé,cét őrzi a világa. _ ; nelem amaz ismert esei. 1c!l^e* amidőn Radeztki | orosz tábornok elfogván az Orosz-jö/Vft háború- i bau az 1878. június 9-én á török f ereg nagy ré- I szét, röviden csak azt jelentette a cárnak: „A Sip- i ka-szorosban minden csendes ;« Verescsagin híres orosz festőművész meg is ‘örökítette a kijelentést: némán, mozdulatlanul bari az előőrs az istenitéle- | ti-időt, megfagyott kötelességének hű teljesítése közepette a hatalmas hóviharban. Bulgária jólétének alapját népének vasszor- gaFfla vetette meg. Mezőgazdaságuk, állattenyésztésük virágzó. Gabonakivitelük első helyre emeli a balkán népek sorában ; konyhakertészetük nemcsak otthon, hanem egész Közép-Europában jó hangzásúvá tette a bolgár népet. Kazanlik rózsaligetei a Sipka-szorostól délre levő medencében, a Tundsa-folyó pariján, vetekednek Hollandia paradicsomi tájaival. Az ipar és kereskedelem is fejlődik s ezen tény, hogy Romániát kivéve a Balkán országai között neki van a legsűrűbb vasúthálózata, nyilvánvaló bizonyítéka, hogy mennyire életképes a bolgár. Települései is fejlődők. A főváros mellett Kelet-Rumélia központja, Plovdiv, továbbá a Feketetengerparti Várna s Burgasz kikötők, az égeitengerparti Dedeagacs és a Duna melletti Rusz- csulc és Vidin érdemelnek említést. A Sofia- n és Plovdiv-on (Filippopol-on) keresztül haladó keleti-ekszpressz szoros kapcsolatba hozza Bulgáriát egyrészt Magyarországgal Szerbia közvetítésével, másrészt pedig Kis-Ázsiávaf európai Törökország segítségével. Geográfiai fekvése igen ekszpónált. Román, szláv, görög és török érdekszféra közé ékelve végtelenül nehéz volt megtartania függetlenségét. Történelmi fejlődése megmútatta, hogy sikerült volt megőriznie a nagy megpróbáltatások idején is nemzeti jellegét, bár igaz, hogy nyelve hamarosan elszlávosodott. Különböző nemzeti érdekszféra találkozási vonalán, sajátos érdekek ütközöponljában állva megőrizte függetlenségét s ma már céltudatos munkával arra ! törekedik, hogy ellensúlyozza az egyes érdekfelek I túlságos megerősödését. Törökországot ártalmatlanná tette, sőt legújabban jó barátjává s szövelsége- gL 'vé, Szerbiát épp most, a jelenben, tgszi tönkre a |, özponti hatalmak szövetségében s talán- sikerülni fog’ wegfalálnía a módot, hogy a román és gö?, kot érü ‘ekek ne ütközzenek az ő érdekeibe s dip- ro& ^ódon a!aPozLVja meg tartósan azt a jó lomav -”e|y MtílÜí mindmáig (lehet, hogy csak viszonvt, a. látszólag) fönnáll. "1é8i poliUkáÍa leliat lé‘kér- Bulgária terjeszteti '*r reá, éppen most, dés. Föltétien szükség voit ».,. ^ntiyi balkán midőp a török járom levetésével min,. AniáL — nép magához akarta ragadni a hegenm. *vj.’ Macedónia meghódításával megsemmisül a pau szerb álom, nem lessz már veszélyeztetve többé nyugat felől Bulgária s központi fekvése lessz majd a Vitos-hegy tövében magas platón épült fővárosnak, Szófiának, mely épen úgy, miként — bár kisebb mértékben — Berlin, ekszcentrikus helyzetű. Analógiát látunk itt tehát közte s Németország között. Macedónia tulajdonképen nem egyén, mint a meghódított Orosz-Lengyelország. Mindkettőnek elsőrendű célja az ország határának kiegyenesité- se s a fővárosnak a határtól való távolabb vitele. Alezredes ur Krizmanics ! Jelentésemnek vége : S csak reá hajtom fejemet A sirliahnod fölébe. Ám a temetőn ltjába van Hat lábnyi föld mi köztünk, Én folyton kiáltom neked, Hogy győztünk, győztünk, győztünk ! Amikor a németek bevonultak. (Vége.) Anionina elszédült. A citadellába ! I udta, mit í jelent ez ! A varsói vár: A torka elszorult, mintha fojtogatták volna, aztán lassan elfordult és összetörve támolygott haza. Az utcán játszott a napsugár a falevelekkel és minden tele volt kacagó élettel. Az emberek csoportokba verődve beszélgettek és mohón olvasták a lapok rendkívüli kiadásait, melyekkel most száguldozták be a várost a rikkancsok. Csak most vetett ügyet a környezetére. A saját szerencsétlensége annyira elfoglalta, hogy egyébre nem is gondolt. És mint valami túlvilágról jövő hír, úgy hatott rá a rikkancsok kiáltozása : — Oroszország és Németország közt kitört a háború! A németek átlépték a lengyel határt! Útban Varsó felé! Valami csodálatos, önkéntelen asszociáció révén a férjére gondoit. Németország! Erre a nemzetre alapította Jan Pioirovszki minden reménységét. Egy gondolat cikázott keresztül az agyán. Valami távoli, homályos lehetőség halvány sugara derengett reménységének egén. A portás gúnyos meghajtással üdvözölte. A hitvány rendőrspicli ! Es amikor lassú léptekkel fölért, a szobalánya | eléje sietett, annak az arcán ugyanazt a liunyor- I gást vélte felfedezni. Körülötte tehát aljas kémek j mindenfelé! A saját házában figyelték hát meg minden szavukat és árulták el judás-pénzért Jus- tica megbízásából és Oroszország veDCn ; £s j gondolatai ismét eP<;L«iiaozlak Németországba. Az ebédjéhez alig nyúlt és órák hosszat ült elmélyedve, tépödve az ablaknál, Hát nincs mentség ? Nehezen, lassan szállt le az est. Az ulcán i sorjában kigyultak a lámpák és mint ezer, meg ezer kémlelődö szem villogtak a ködös éjszakában. A nappali lárma lassan elcsendesült. A fiatal : asszony lázasan, félörülten járt fel-alá szobáiban, ; meredt tekintettel bámult ki a sötétségbe és hall- gatódzott. Valami makacs reménység fészkelte be : magát a leikébe. Hiába. Nem jött senki. Éjszaka lett. Lefeküdt ruhástul az agyi a. Ott feküdt órákig, anélkül, hogy lehunyta volna a szemét. Hajnalhasadáskor már talpon volt. Már határozott. Őexellenciája maga vette kezébe a Piotrovsz- ki-ügyéí. Kél okból. Először dicsőségre, elismei résre volt kilátás, egy ilyen összeesküvés felfede- j zését méltányolni fogják Szent-Pétervárott I Másodszor! Ez magán-ok volt már! A fiatal asz- szonyrg gondol!. És cseitinlett hozzá a nyelvével . . , — Vezessék elé Piotrovszkit ! Öl perccel később az ügyvéd ott állt a hatalmas ur előtt, aki gúnyosan mustrálta végig tetőtől talpig, — Összeesküvéssel van vádolva.. Pioirovszki nem felelt. — Beismeri bűnösségét ? — Nem. — Kik a bűntársai ? — Minthogy nem vagyok bűnös, nem is lehetnek bűntársaim. A kihívó válaszra a kormányzó odalépett hozzá és a mellébe' vágott, úgy hogy visszatán- torgotí. —- Huszönöf kancsukát neki! — parancsolta a csendőrnek. — Aztán hozza vissza. Piotrovszkit elvitték. A kormányzó kezeit dörzsölve, megelégedetten lépett az ablakhoz. Jobban megerőltette szemeit. Nem annak az embernek a felesége áll ott, akit most visznek korbácsolni? A hölgy a kormányzósági palotába lépettbe. Kétségtelenül vele akar beszélni. Néhány pillanattal később ott állott előtte Antonina Piotrovszka. Lihegve, mint az üldözött vad, támaszkodott az.
