Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-07 / 49. szám
1915. december 7-----------9 V .« ts . > ’?.■ 'W jg( ’ f/9,, ' ■/• NAGYBANYAI Híív o Sándorné, árnyai Ida, tíomola Elvira 2-2 koronát, melyet 42 ibifTfillér összegben rendeltetési helyére küldöttünk. A veresvizi iskola tanítótestülete okt. nov. dec. hóra eső ugyanilyen célú hozzájárulását 38 K 30 fillért, katonai melegítők anyagának beszerzésére fordította. Éhez járultak A'lexy Kornél. 12 K 78 f. Szabó Mária 7.86 Szabó Irén 7.38 K Juhász Mária 6.50 Qlanzer Malvin 7.64 Koronával. A selyemgylijféshez az utóbbi két hét folyamán hozzájárultak : Kosztka Viki, Bocor Istvánná, Tóth Ilona, Fíilep Imréné, Husovszki Erzsiké, Hoffmaun Árpádné (másodszor) Gárlatthy Káimán- né, Moldován Lajosné Misztótfedu, Józsika Anna bárónő Erdős.zádárói (másodszor) Leuba Valérie, Szalai !.-né Felsőbányáról valaki 4 selyem szoknyát küldött, de az adományozó nevét nem sikerült Wiegtudwi. Kérjük azt velünk közölni. A küldeményeket hálásan köszöni Neubauer Hennin. jutalom haictéri tárgyakért. Másolat r 20544—1915. sz. Szatmár vm. Alispánjától, -— Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnák 1 F. évi oldó bér T9-én kiadott 18718—915. sz. rendezetem kapcsán és a harctér átkutatásokra kiadott hirdetmény kiegészítése iii. megváltoztatásaként közlöm a hadseregfőparancsnokságának 1915. vi Po. '9544—Eok. síz. a megőrzési jutalmak kifizetésére vonatkozó alábbi rendelkezésért. — Hogy a kincstári javak dhordása és elveszte a lehetőség Szerint megakadáiyoztessék a polgári lakosságnak (az 'ellenségeknek is) még az ellenségtől eredő tárgyakért is az alább felsorolt jutalmak fognak kifizettetni — !) Azon hely megjelöléséért, ahol visszahagyott osztrák-magyar, vagy ellenséges ágyuk állanak vagy el vaunak rejtve; 12 cm tábori ágyukért 359 K-ig minden'egyes ágyúért. 10 cin. ágyukért vagy 12 cm. tarackért 600 K ig minden egyes ágyúért. Ha az ágyuk závárzat vagy irányozó' eszköz nélkül találtattak meg, akkor a fent irt jutalmakból egy negyedrész levonandó. — A talált ágyuk )ía csak lehetséges megőrzendők, s ha szükséges a wieni szertárnak, egyébként pedig a katonái parancsnokság' utasítása szerint szállitan- dök el. Ha a megőrzés bármily oknál fogva lehetséges nem volna, az ágyukat felrobbantás által hasznávéheteílenné kell lenni. Ebben az esetben az előbb felsorolt jutalmakból 20% levonásba hozandó, (pl. ha ,egy tábori ágyú találíaíolt závárzat és irányozó eszköz nélkül, amelyet azonban fel kelj robbantani: — jutalom 350 K. 175 K. (a hiányzó závárzat illetve irányzó eszközért — 175 K. 35 K. (a felrobbantás miatt — 140 K. lesz a kifizetendő jutalom). A jutalom a juíahnazoltnak bélyegjeién nyugtája ellenében a legközelebbi csapat (hadműveleti) pénztárnál fizetendő ki. — A nyugtat az ilietö parancsnoknak, aki a jutalom összegét megállapította, nevének, rangfokozatának és csapaffesíének megjelölésével láííamozhia kell. A láttamozási záradékban azt is ki kell tüntetni hogy az ágyú hova lett elszállítva avagy, hogy fel lett-e robbantva. — 2) Egyéb, akár a saját hadsereg, akár az ellenség anyagaiért (fémek, fegyverek, ruházat és felszerelési cikkek stb.) — 3.) Kiválogatott sárgaréz (üres gyálógsági töltény hüvelyekért és hibás tüzérségi lövedék hüvelyekért isj réz, nikkel, bronz, aulminium, ón és ólom amennyiben katonai tárgyakról való, kg.-jáért 70 fill. jó állapotban levő azaz sértetlen tüzérségi lövedék hüvelyekért a háromszoros ár fizetendő, azaz kg.-kéni 2 K. 10 f.-b.^éles gyalogsági lőszerért íoltényenkint 1 fill. c) vasért, más . hozzáforrasztott fémekkel (pl. tüzérségi robbantékok kg.- kint 6 fill. d.) vasért, más hozzáforrasztotP tárgyak nélkg! kg-kint 1 fill. — e) minden egyes még teljesen használható saját puskáért 3 K, mindén egyes még teljesen használható ellenséges puskáéit 4 K. nem egész, vagy használhatatlan puskáért továbbá j ruhákért, kardokért és pisztolyokért, ínindennemü felszerelési cikkekért,' lía^kiflönös jutalmak megállapítva nincsenek, kg.-ként 25 fül. —“g.) egy i gépfegyverért 50 K. — h.) pénzért vagy értéktár- 1 gyakért tekintet nélkül airra, hogy mennyit tesz I ki, az összeg vagy becsérték műiden száz koro- I nája után 5 K: — i.) egyes különösen értékes I vagy nehezen megőrizhető' tárgyakért. mint tábori : távcsőnek, messzeláfónak, műszerek, kocsik j lovak, marhákért minden száz. korona utón 5 K I az általuk képviselt becsér lék otán számítva. — k) éles tüzérségi lövegfckhéz (fel nem robbant lö- ! vegek és fel nem robbant kézigránátokhoz balese- | tek kikerülése végett nem hivatásos egyéneknél i hozzányúlni nem szabad — A tálalási hely pon- :s tos megjelöléssel minden tüzérségi lövegné! 6í j fillér és minden kézigránátnál 30 fillér jutalom | jár. — Más, mint a fent megjelölt jutalmakat adni j nem szabad, — Leidig vagy őrzési díj csak azon i feltétel mellett adandó, ha elveszett tárgyaknak megtalálásáról, vagy olyan tárgyak megőrzéséről van szó, amelyek az illető egyén cselekménye nélkül nem kerültek volna a katonai hatóságok i birtokába. — Ellenséges államok lakosai, akik I akár dij mellett, akár a nélkül a harcterek átkufa- J fására alkalmaztatnak, megőrzési jutalmakat (lel- dijak ti) nem igényelhetnek. -— Olyan fémekért és egyéb anyagokért, amelyek az . azzal megbízott katonai parancsnokságok által lefoglalás utján szereztetnek, vagy olyan tárgyakért, melyek a csaták áltat mint zsákmány közvetlenül jutnak a hadsereg igazgatás háborítatlan birtokába, avagy magától szereztetnek meg, mint pl. elfoglalt vár lőszerkész- Lele, megőrzési jutalom nem jár. — Ezentúl is, mint eddig, a csendőrség fogja a jutalmakat felszámítani. — Mindazon polgári egyének, akik lö- vegek (éles tüzérségi lőszerek és kézigránátok leihelyét meg nem jelölik, vagy pedig kincstári javak birtoklását eltitkolják, feljelentés esetén büntetve lesznek. — Valamennyi alárendelt községet utasítsa, hogy erről á polgári lakosságot értesítsék, és hassanak oda, hogy' a lakosság még a havazás beállta előtt buzgón hozzá lásson a harctéren visszahagyott tárgyak gyűjtéséhez. •— Nagykároly, 1915. november 13. — Ilosvay s. k. alispán — embert,'hogy a megsárgult,, de le hullott-falevelek az első hóval,, érkezzenek a földre,' elébb versenyt karikázva arínagaSságok tájéka felé. Azt mondo- galják,~akfk> hozzá értenek, hogy nem jó jeű ha az ősíráTölm örömei" hoz az embereknek s hogy ilyenkor'százszor inkább jobb lenne aludni, amig csak ki nem tavaszodile S Jeííet, hogy igazuk van azoknak akik igy gondolkoZ.naic.éAÍert milyen boldog ember téliét, aki keresztül tudja ajutiűi teret 1 A „Blau és Náthán“ cég üzletei pompásat) jövedelmeztek egy alföldi nagyobb városban. Blaii volt a gazdagabb, kinek nagyobb főkéi, voltak az üzletbe fektetve; de Náthái? volt az eszesebb, akinek ftirfangjá kimerüllek*'“.'1 forrásokat nyitott meg az üzlet felvirágzása érdekében. Meg iieU Erf állapítanunk azt is, hogy Biaunak igen szépségé is voll nagy tőkéje mellett. Náthán azonban a nőtlenség enyhe tengerpartján élvezte a boldogságot. egyszer csak Blau úr azi vetle észre, hogy élete párja kezd kirándulásokat tenni ama bizonyos enyhe tengerpartra, hol Nűhán fürdő kosztümben- melegíti a talpát a í;no ho-.iokbau. Blau- né asszony gyakori vendége telt az üzlet irodájának, holnyilalkozala szeiiní betekintést akart nyerni az iizletkünyvekbe. Ez sehogy sem volt ínyére Blau urnák, akit üzleti ügyek gyakran elszólitoííak hazulról. Végre is elhatározta magát, hogy meglesi ő nagyágat, meg kedves üzlettársát. Elutazást j színiéit s még ugyanabban az órában visszatért. | Gazdag tapasztalatoknak vált részesévé. Bláuné | asszonyt Náthán barátunkkal félre magyarázhatatlan helyzetben találta az irodában. Mitcsináljőn már most ? Feleségét szerette, de még a tőkék is az ő tulajdonát képezték. Náthául nem nélkülözhette, mert ő volt az üzlet esze. Elment tehát a rabbinushoz, hogy bölcs tanácsát kikérje. Elmondta neki szomorú eseléí s azt is, ; hogy egyiket sem kergeti el, mert azok nélkül az üzlet fönn nem állhat. A rabbinus valóban bölcs ember volt. Benézett valami kö'i 'v'm s-o inan igyekezett helyes megoldási meríteni. Egyszercsak széles mosolyra derül az arca s azt kérdi Blaulól : — Hallja csak Blau ur! Van-e díván abban íiz irodában, ahol ő nagysága találkozni szokott Náthán urrál ? •—' ■ —' Van ! — —Nű ! Akkor minden rendbe van ! Kedves neje is, Náthán úr is megmaradhatnak, csak a díván! dobassa ki az irodából ! — Blau ür tágra nyitotta a szemét s nagy örömmel homlokára ütött, — Hogy ez nem jutott nekem eszembe! — És Blau úr rohant az irodába s a divánt kidobatfta. Azóta rend, csend és békesség van a „Blau és Nádiéin“ cég üzletében . . . Egy rői-másról. Az idén valami furcsa változás eltüntette az őszi idők minden szépségeit. Más volt az ősz mint más esztendőkben. Még a hegyvidékeken is, — ahol pedig az ősz a legszebb minden évszakok között, — árnyékos felhőfoszlások borították el az eget, s a gyógyító őszi napfényből alig jutott valami erre az árva földre. Az alföldi ősz pedig abból állott, hogy ugyancsak hüllőit az isten áldása különféle változatokban nap-nap után akkor is, amikor semmi szükség nem volt Tája. Az id.i ősz sok mindentől megfosztotta azokat, akik alig várták, hogy egyszer már itt legyen a boröngós, le-, vélsárgiíó nyárutó után. Meg is érkezett, de a hűvös, esős s homályos idő szikrát sem hozta magával az igazi őszi hangulatot: a nyugvást. Pedig a/, ősz a megnyugvás s igy az'idén az emberek nem részesülhettek ebben a drága adományban. A vándormadarak megérezték a szomorú időnek a jövetelét s hatvan nappal hamarább indultak el Dél felé. De még ökörnyál se szállongott a levegőben, pedig máskor hosszú időn keresztül elfogja az ember útjait. Az öreg emberek sem emlékeznek ilyen furcsa őszre. S most őszutó utolsó vasárnapján egészen téli idő járja. Már nem uj a hó, amely idegenül hull alá, s az őszi csapó esők attól a látványosságtól is megfosztották az r ->* Istvanunssiurni is ninísíAest.usái.Felelős szerkesztő : dr. Ajkai Nagy Gábor. Lapkiadó; „Hermes“ könyvnyomda . Kiadó ■k" «I eí i ’lr, «f fr'1 Magántelkes uj ház, mely áll 4 szobá, konyha, kamara, fürdőszobából stb. Villany is bevezetve. Értekezhetni : Rák-utcza 6. szám alatt.