Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-07 / 49. szám

1915. december 7­-----------9 V .« ts . > ’?.■ 'W jg( ’ f/9,, ' ■/• NAGYBANYAI Híív o Sándorné, árnyai Ida, tíomola Elvira 2-2 koronát, melyet 42 ibifTfillér összegben rendeltetési he­lyére küldöttünk. A veresvizi iskola tanítótestülete okt. nov. dec. hóra eső ugyanilyen célú hozzájá­rulását 38 K 30 fillért, katonai melegítők anyagá­nak beszerzésére fordította. Éhez járultak A'lexy Kor­nél. 12 K 78 f. Szabó Mária 7.86 Szabó Irén 7.38 K Juhász Mária 6.50 Qlanzer Malvin 7.64 Koro­nával. A selyemgylijféshez az utóbbi két hét fo­lyamán hozzájárultak : Kosztka Viki, Bocor István­ná, Tóth Ilona, Fíilep Imréné, Husovszki Erzsiké, Hoffmaun Árpádné (másodszor) Gárlatthy Káimán- né, Moldován Lajosné Misztótfedu, Józsika Anna bárónő Erdős.zádárói (másodszor) Leuba Valérie, Szalai !.-né Felsőbányáról valaki 4 selyem szoknyát küldött, de az adományozó nevét nem sikerült Wiegtudwi. Kérjük azt velünk közölni. A küldemé­nyeket hálásan köszöni Neubauer Hennin. jutalom haictéri tárgyakért. Másolat r 20544—1915. sz. Szatmár vm. Alispánjától, -— Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnák 1 F. évi oldó bér T9-én kiadott 18718—915. sz. ren­dezetem kapcsán és a harctér átkutatásokra kiadott hirdetmény kiegészítése iii. megváltoztatásaként köz­löm a hadseregfőparancsnokságának 1915. vi Po. '9544—Eok. síz. a megőrzési jutalmak kifizetésére vonatkozó alábbi rendelkezésért. — Hogy a kincs­tári javak dhordása és elveszte a lehetőség Sze­rint megakadáiyoztessék a polgári lakosságnak (az 'ellenségeknek is) még az ellenségtől eredő tárgyakért is az alább felsorolt jutalmak fognak kifizettetni — !) Azon hely megjelöléséért, ahol visszahagyott osztrák-magyar, vagy ellenséges ágyuk állanak vagy el vaunak rejtve; 12 cm tábori ágyu­kért 359 K-ig minden'egyes ágyúért. 10 cin. ágyu­kért vagy 12 cm. tarackért 600 K ig minden egyes ágyúért. Ha az ágyuk závárzat vagy irányozó' esz­köz nélkül találtattak meg, akkor a fent irt jutal­makból egy negyedrész levonandó. — A talált ágyuk )ía csak lehetséges megőrzendők, s ha szükséges a wieni szertárnak, egyébként pedig a katonái parancsnokság' utasítása szerint szállitan- dök el. Ha a megőrzés bármily oknál fogva le­hetséges nem volna, az ágyukat felrobbantás által hasznávéheteílenné kell lenni. Ebben az esetben az előbb felsorolt jutalmakból 20% levonásba ho­zandó, (pl. ha ,egy tábori ágyú találíaíolt závárzat és irányozó eszköz nélkül, amelyet azonban fel kelj robbantani: — jutalom 350 K. 175 K. (a hiányzó závárzat illetve irányzó eszközért — 175 K. 35 K. (a felrobbantás miatt — 140 K. lesz a kifizetendő jutalom). A jutalom a juíahnazoltnak bélyegjeién nyugtája ellenében a legközelebbi csa­pat (hadműveleti) pénztárnál fizetendő ki. — A nyugtat az ilietö parancsnoknak, aki a jutalom összegét megállapította, nevének, rangfokozatának és csapaffesíének megjelölésével láííamozhia kell. A láttamozási záradékban azt is ki kell tüntetni hogy az ágyú hova lett elszállítva avagy, hogy fel lett-e robbantva. — 2) Egyéb, akár a saját had­sereg, akár az ellenség anyagaiért (fémek, fegyve­rek, ruházat és felszerelési cikkek stb.) — 3.) Ki­válogatott sárgaréz (üres gyálógsági töltény hüve­lyekért és hibás tüzérségi lövedék hüvelyekért isj réz, nikkel, bronz, aulminium, ón és ólom amennyiben katonai tárgyakról való, kg.-jáért 70 fill. jó állapotban levő azaz sértetlen tüzérségi lö­vedék hüvelyekért a háromszoros ár fizetendő, azaz kg.-kéni 2 K. 10 f.-b.^éles gyalogsági lősze­rért íoltényenkint 1 fill. c) vasért, más . hozzáfor­rasztott fémekkel (pl. tüzérségi robbantékok kg.- kint 6 fill. d.) vasért, más hozzáforrasztotP tárgyak nélkg! kg-kint 1 fill. — e) minden egyes még tel­jesen használható saját puskáért 3 K, mindén egyes még teljesen használható ellenséges puskáéit 4 K. nem egész, vagy használhatatlan puskáért továbbá j ruhákért, kardokért és pisztolyokért, ínindennemü felszerelési cikkekért,' lía^kiflönös jutalmak meg­állapítva nincsenek, kg.-ként 25 fül. —“g.) egy i gépfegyverért 50 K. — h.) pénzért vagy értéktár- 1 gyakért tekintet nélkül airra, hogy mennyit tesz I ki, az összeg vagy becsérték műiden száz koro- I nája után 5 K: — i.) egyes különösen értékes I vagy nehezen megőrizhető' tárgyakért. mint tábori : távcsőnek, messzeláfónak, műszerek, kocsik j lovak, marhákért minden száz. korona utón 5 K I az általuk képviselt becsér lék otán számítva. — k) éles tüzérségi lövegfckhéz (fel nem robbant lö- ! vegek és fel nem robbant kézigránátokhoz balese- | tek kikerülése végett nem hivatásos egyéneknél i hozzányúlni nem szabad — A tálalási hely pon- :s tos megjelöléssel minden tüzérségi lövegné! 6í j fillér és minden kézigránátnál 30 fillér jutalom | jár. — Más, mint a fent megjelölt jutalmakat adni j nem szabad, — Leidig vagy őrzési díj csak azon i feltétel mellett adandó, ha elveszett tárgyaknak megtalálásáról, vagy olyan tárgyak megőrzéséről van szó, amelyek az illető egyén cselekménye nélkül nem kerültek volna a katonai hatóságok i birtokába. — Ellenséges államok lakosai, akik I akár dij mellett, akár a nélkül a harcterek átkufa- J fására alkalmaztatnak, megőrzési jutalmakat (lel- dijak ti) nem igényelhetnek. -— Olyan fémekért és egyéb anyagokért, amelyek az . azzal megbízott katonai parancsnokságok által lefoglalás utján sze­reztetnek, vagy olyan tárgyakért, melyek a csaták áltat mint zsákmány közvetlenül jutnak a hadsereg igazgatás háborítatlan birtokába, avagy magától szereztetnek meg, mint pl. elfoglalt vár lőszerkész- Lele, megőrzési jutalom nem jár. — Ezentúl is, mint eddig, a csendőrség fogja a jutalmakat fel­számítani. — Mindazon polgári egyének, akik lö- vegek (éles tüzérségi lőszerek és kézigránátok lei­helyét meg nem jelölik, vagy pedig kincstári ja­vak birtoklását eltitkolják, feljelentés esetén bün­tetve lesznek. — Valamennyi alárendelt községet utasítsa, hogy erről á polgári lakosságot értesít­sék, és hassanak oda, hogy' a lakosság még a havazás beállta előtt buzgón hozzá lásson a harc­téren visszahagyott tárgyak gyűjtéséhez. •— Nagy­károly, 1915. november 13. — Ilosvay s. k. al­ispán — embert,'hogy a megsárgult,, de le hullott-falevelek az első hóval,, érkezzenek a földre,' elébb versenyt karikázva arínagaSságok tájéka felé. Azt mondo- galják,~akfk> hozzá értenek, hogy nem jó jeű ha az ősíráTölm örömei" hoz az embereknek s hogy ilyenkor'százszor inkább jobb lenne aludni, amig csak ki nem tavaszodile S Jeííet, hogy igazuk van azoknak akik igy gondolkoZ.naic.éAÍert milyen boldog ember téliét, aki keresztül tudja ajutiűi teret 1 A „Blau és Náthán“ cég üzletei pompásat) jövedelmeztek egy alföldi nagyobb városban. Blaii volt a gazdagabb, kinek nagyobb főkéi, voltak az üzletbe fektetve; de Náthái? volt az eszesebb, aki­nek ftirfangjá kimerüllek*'“.'1 forrásokat nyitott meg az üzlet felvirágzása érdekében. Meg iieU Erf állapítanunk azt is, hogy Biaunak igen szép­ségé is voll nagy tőkéje mellett. Náthán azonban a nőtlenség enyhe tengerpartján élvezte a boldog­ságot. egyszer csak Blau úr azi vetle észre, hogy élete párja kezd kirándulásokat tenni ama bizo­nyos enyhe tengerpartra, hol Nűhán fürdő kosz­tümben- melegíti a talpát a í;no ho-.iokbau. Blau- né asszony gyakori vendége telt az üzlet irodájá­nak, holnyilalkozala szeiiní betekintést akart nyer­ni az iizletkünyvekbe. Ez sehogy sem volt ínyére Blau urnák, akit üzleti ügyek gyakran elszólitoííak hazulról. Végre is elhatározta magát, hogy megle­si ő nagyágat, meg kedves üzlettársát. Elutazást j színiéit s még ugyanabban az órában visszatért. | Gazdag tapasztalatoknak vált részesévé. Bláuné | asszonyt Náthán barátunkkal félre magyarázhatat­lan helyzetben találta az irodában. Mitcsináljőn már most ? Feleségét szerette, de még a tőkék is az ő tulajdonát képezték. Nát­hául nem nélkülözhette, mert ő volt az üzlet esze. Elment tehát a rabbinushoz, hogy bölcs tanácsát kikérje. Elmondta neki szomorú eseléí s azt is, ; hogy egyiket sem kergeti el, mert azok nélkül az üzlet fönn nem állhat. A rabbinus valóban bölcs ember volt. Benézett valami kö'i 'v'm s-o inan igye­kezett helyes megoldási meríteni. Egyszercsak szé­les mosolyra derül az arca s azt kérdi Blaulól : — Hallja csak Blau ur! Van-e díván abban íiz irodában, ahol ő nagysága találkozni szokott Náthán urrál ? •—' ■ —' Van ! — —Nű ! Akkor minden rendbe van ! Kedves neje is, Náthán úr is megmaradhatnak, csak a díván! dobassa ki az irodából ! — Blau ür tágra nyitotta a szemét s nagy öröm­mel homlokára ütött, — Hogy ez nem jutott nekem eszembe! — És Blau úr rohant az irodába s a divánt kidobatfta. Azóta rend, csend és békesség van a „Blau és Nádiéin“ cég üzletében . . . Egy rői-másról. Az idén valami furcsa változás eltüntette az őszi idők minden szépségeit. Más volt az ősz mint más esztendőkben. Még a hegyvidékeken is, — ahol pedig az ősz a legszebb minden évszakok között, — árnyékos felhőfoszlások borították el az eget, s a gyógyító őszi napfényből alig jutott va­lami erre az árva földre. Az alföldi ősz pedig ab­ból állott, hogy ugyancsak hüllőit az isten áldása különféle változatokban nap-nap után akkor is, amikor semmi szükség nem volt Tája. Az id.i ősz sok mindentől megfosztotta azokat, akik alig vár­ták, hogy egyszer már itt legyen a boröngós, le-, vélsárgiíó nyárutó után. Meg is érkezett, de a hű­vös, esős s homályos idő szikrát sem hozta ma­gával az igazi őszi hangulatot: a nyugvást. Pedig a/, ősz a megnyugvás s igy az'idén az emberek nem részesülhettek ebben a drága adományban. A vándormadarak megérezték a szomorú időnek a jövetelét s hatvan nappal hamarább indultak el Dél felé. De még ökörnyál se szállongott a le­vegőben, pedig máskor hosszú időn keresztül el­fogja az ember útjait. Az öreg emberek sem em­lékeznek ilyen furcsa őszre. S most őszutó utolsó vasárnapján egészen téli idő járja. Már nem uj a hó, amely idegenül hull alá, s az őszi csapó esők attól a látványosságtól is megfosztották az r ->* Istvanunssiurni is ninísíAest.usái.­Felelős szerkesztő : dr. Ajkai Nagy Gábor. Lapkiadó; „Hermes“ könyvnyomda . Kiadó ■k" «I eí i ’lr, «f fr'1 Magántelkes uj ház, mely áll 4 szobá, konyha, kamara, für­dőszobából stb. Villany is bevezetve. Értekezhetni : Rák-utcza 6. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents