Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-02 / 44. szám
1915. november 2. nagybanyai hírlap 3. az előbb említett fontos világpolitikai éidek miatt de azért is, mert szimpátiánk ás szeretetünk csorbítatlanul fennmaradt a lengyelek iránt. így érvényesül az emberiség váltakozó életében a népek szerelme. Világosan mulatja az idő, hogy kedvezően érvényesül, előbb-níóbb diadalmaskodik. Hiszen még a iegszorosabo családi kötelékben is előfordulhatnak válságos nézeteltérések, a szeielem pedig mennyiszer gyölöletté változik, nem csodálható hát, ha az egymást szerető népek is szembekerültek a történelem során. De végül mégis diadalmaskodnia kell a szerelemnek. Mert nincs fenségesebb érzés a földön és az emberekben, mint a népek szerelme ! Halottak napján. — Irta : ttévai Károly. — Kárpátok lejtője, lengyel föld mezője ! Nincsen e világnak nagyobb temetője ! Rengeteg erdőnek nem maradna fája, Ha sírkereszteket faragnának rája. Annyi könyet sírtak özvegyek és árvák Hogy egy csöppnek néznéd Tisza-Duna árját; Hát a vér, mi elfolyt a zivatar óla ? Visztula medrébe Ián be se’ fért volna. Nincs mezőnek, kertnek annyi szál virága, Hogy minden vitéznek jusson a sírjára ; Talán csillag sincsen annyi fent az égen, Ahány mécses kéne, hogy sírjukon égjen. Ámde van imádság, hogyha nincsen pompa : Ezer áldás röppen minden sirhalomba ; Kárpátok lejtője, lengyel föld mezője : Te vagy e világnak legszebb temetője ! A mozi. — Kőrmendy Ékes Lajos könyve. — A mozi a szellemi szórakozást kereső tömeg életében körülbelül azt a szerepet tölti be, a melyet a materiális élvezetek terén a dohányzás : mérhetetlenül általános, rendkívüli módon hozzáférhető, nem nevezhető drágának sem és akárcsak a dohányzásnak, a mozinak is akadnak rajongó hívei és meggyőzödéses ellenségei. Az igazságot, — mint az élei bármely egyéb ütköző kérdésében — a mozival kapcsolatban is fölötte nehéz megállapi- ani és föltétlenül nevezetes szolgálatot tesz a köznek, a ki a mozi problémáját megvilágítja, vagy a megvilágositásához legalább is hozzájárul. Ezen a téré í nálunk az elsőség érdeme Körmén ly-Ékes Lajos dr.-t, Kassa város kulíurtanácsosát illeti, a ki — noha mint tartalékos százados-hadbiró katonai szolgálatot teljesít — most bocsátotta közre A mozi cimii igen tartalmas és érdekes könyvét. Kőrmendy-Ekés dr. munkája a német filmirodalom java termékeire támaszkodik, a mennyiben tudni kell, hogy a kinematográfia ugyan francia fölfedezés, de német tudomány s a német tudósok ezt a szórakozás mezében jelentkező nagy társadalmi kérdést csodás türelemmel és alapossággal részleteire bontották s a ragyogó külső színek mögött az eléggé komoly veszedelmekre reámutattak. A szerző maga is említést tesz egy sereg német könyvről, amelyből merített s ha e könyvek egy részének csupán a címeit emlőjük, máris sikerűi reámutatnunk a mozi problémájának számos ágazatára és igen nagy súlyára is, Az egyik német szerző a mozi szociológiai vonatkozásairól irt könyvet, a másik iudós müvének Mozi és templom a címe, a harmadik a mozi erkölcséről és a sajtóról irt, más könyv a Mözi és müveit emberek kapcsolatáról beszél, van azután könyv a szenny filmről, a mozi és az iskola viszonyáról, a mozi és a színház helyzetéről s még igen-igen sok hasonló nagyfontosságu kérdéséről. Ezen az egész könyvtárt kitevő munkán azonban Kőrmendy Ékes dr. csupán azért hatolt kérésziül, hogy saját mondanivalóit kellő keretbe helyezhesse. Mert természetesen a mozi fejlődése nálunk más jelenségeket termett, mint Németországban, a német statisztika és ezer kiilömböző megfigyelés, a mi merőben más, sőt olykor ellentétes viszonyaink közölt nem hal az igazság erejével, nálunk a német igazság nem is igazság. A mi különleges nézőpontjainkra tereli reá a figyelmei Körmendi Ékes dr. s még a vidéki városokban működő mozik helyzetéi is pontosan ismerteti. Az egész könyv. — a mint az tárgyánál fogva természetes is — fölötte érdekes, a mit csak növel a munka megírásának színes, eleven, lebilincselő j módja. A könyv hét főbb fejezetre oszlik, a maga | elhatárolísá 'ában mindegyik fejezet teljes egész és ! az érintett kérdésnek tökéletes magyarázatát adja. Az egyes fejezetek címei : Moziipar és filmgyártás, A szennyfilm, Hatósági beavatkozás, A mozi közönsége, A színház és a mozi művészi föladatai, A mozi és a népnevelés, Katonai filmoktatás és végűi Közigazgatási föladatok. A mint mondottuk, mindegyik rész nagyon érdekes és tanulságos és csupán a kérdés magva teszi, hogy a magunk részéről A mozi és a népnevelés cimii fejezetet tartjuk és mondjuk a könyv legnevezetesebb részének. Mert a Helyzet csakugyan az, hogy a mozi egyetlen igazi gyöngéje éppen ott van, a hol a filmek hatását kutatják s még pedig elsősorban a gyermek leikével kapcsolatosan. A mozi számos helyen j már az iskolai, sőt az egyetemi oktatásnak a segítőeszköze, de ennek ellenére veszedelmet is jelenthet túlzottan izgalmas és bűnügyig vagy erkölcstelen elemekkel teiitetlt filmdrámák formájában. Megnyugtató jelenség azonban, hogy az ilyen veszedelmes filmnek a száma csökkenő irányzatot mutat, valamint az is, hogy maguk a mozi érdekeltjei igyekeznek elsősorban az ilyen filmek kiküszöbölésére. HÍREK. November 1. Halottak ünnepe. Az esztendő minden istenáldotta napja az | élőké, csupán csak egy nap a halottaké. Pedig [ sokkal többen vannak azok. akik már csak „voltak.“ Szakadatlan, végeláthatatlan temető ez a föld s nincs lépésünk, melyet ne elporlott embereken tennénk, akik ma már nem egyebek, mint „por és hamu.“ A rohanó élet csak egy emberöltőre kíméli meg a temetőt. Azután a szántóvető ember veszi j munkába, vagy gyárak emelkednek a régi sírok 1 helyén. Hiába, az élet követelő; a halott pedig olyan csöndes, olyan mindennel megbékülő. Pe- dig, úgy lehet, inig az utolsó sóhaj meg nem fagyott ajkán micsoda türelmetlen, micsoda érvényesülni akaró ember volt! A halál mindent kiegyenlít, mert annak mindnyájan részesei vagyunk. Ha mondjuk, fia érezzük is, hogy „féljük“, rettegjük a halált ahogy az élet küzdelmei nehezebbek lesznek, ahogy az élet kelyhéből már eleget hörpintettünk, eljutunk arra a melánkólikus gondolatra, hogy „oda lenn már nem fáj semmi!“ És mégis ! Most az ő napjukon a halottak napján, valami lelki megigazulással lépjük át a múlandóság kapuját. A sírokon kigyult fény a feltámadást, a hulló köny pedig azt szimbólizálja, hogy a kegyelet virága nem fogy el sohasem. Érzi-e ezt a halott? Halottak napján, a temető borongó hangulatában, melyet még az ősz hervadó melánkóliája is növel és táplál úgy érezzük, hogy a halott is tud erről. Tud, legalább ezt hisszük, ezt akarjuk hinni. Mut olyan vigasztalhatatlan volna az a tudat, hogy ha a hat láb mély sírba helyeztük annak porhüvelyét, akit szerettünk, aki mig élt a miénk volt, — örökre elváltunk attól ! Csak testi szemünk elő! zárta el a sir; emléke fennmarad s ha eltávozott is, gyászolni és siratni meg nem szűnünk soha. Személyi hírek. Dr. Makray Mihály polgármester hivatalos ügyekben pár napot a fővárosban töltött. Veress József főbányatanácsos budapesti útjáról visszaérkezett. Kirendelés. Az igazságügyminiszter a szatmári kir. törvényszék területére központi vizsgáló bíróul Leitner Emil törvényszéki bírót rendelte ki. Gyászeset. Dergács Sándor főgimnáziumi tanárt mélységes gyász érte; jogász fia, Sándor a jeles képzettségű ifjú október hó 29-én Budapesten, egy szanatóriumban hosszas betegség után elhunyt. Az élete virágjában elhunyt ifjút volt tanárai és tanuló társai általánosan kedvelték s halálával mindnyájokat megdöbbentette. Édes atyja iránt mindenfelé a legőszintébb részvét nyilatkozott meg. Ezüstmise. Dr. C z á i c h Gilbert Árpád kolozsvári minoritarendi házfőnök, ki pár év előtt társadalmunk egyik igen tiszteletreméltó és közkedvelt alakja volt, november hó 1-éu tartotta Kolozsvárt a minoritarend templomában, pappá szen- teltetésének 25-ik évfordulóján szentmise-áldozatát. Lapunk — mely kiváló tisztelője volt a közkedvelt főpapnaK, — táviratilag üdvözölte a ház főnököt. Sorozás. Nagybánya városában a sorozás november hó 8-án, a járásban pedig 9—13-án lesz. Polgári elnök *T h o r d a y Imre, katonai elnök Balogh Ferencz honvéd alezredes: polgári orvos dr. Herczinger Ferencz és Dr. Gondos Mór, katonai orvos Dr. Szántó Elemér főorvos. Országos vásár. November hó 15-én országos baromvásár tartatik városunkban, minden fajta állatfelhajtással, 16 és 17-én kirakó vásár. Nagyszabású hangverseny. Falragaszok hirdetik, hogy B e n d i n e r Nándor november hó 6-án városunkban, a Lend- vay-szinházban, jótékonycélu hangversenyt rendez. Felhívjuk olvasóink figyelmét a megtartandó hangversenyre mely válogatott műsorával első rangú élvezetnek Ígérkezik. Jegyek előre válthatók Kováts Gyula ur üzletében. Értesítés. Az evangélikus templomban f. hó 7-én Dr. C s i k y Lajos nyug theologiai tanár fog szónokolni. Felhívjuk az érdeklődők szives figyelmét erre. A csalók és élelmiszer uzsorásokról. Szatmári Mór jeles publicista ezt írja : „Nem á- tallom kifejezni azt a fölfogásomat, hogy az, aki idehaza a bürókban csinálja meg körmönfont gazsággal a katonai szállítások körül űzhető visszaélések számvetéseit és idehaza plajbásszal a kezében kalkulálja ki, hogyan csalhatja meg a harcoló hadsereget, hogyan fokozhatja az életüket áldozó fiaink szenvedéseit: az gonoszabb, mint a konűtácsi, aki ott a harctéren vértől, tüztől megvaditott rettenetes indulattal szemét szúrja ki az elfogott ellenséges katonának.“ Az élelmiszer uzsorásokról Így ir: • „A termelő, a kereskedő, a köz
