Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-12 / 41. szám
1915. október 12. NAGYBANYAI HÍRLAP 5 "Kiadás: Eredmény : Előirányzat c 1914. 1915. Nyomtatvány postaköltség .... 8 K 89 f. 30 K — f. Munkadij-segély . . 220 „ - „ 150 „ >> Kisebb kiadás . . 19 „ - „ 20 „ ) y Előre nem látható . 60 „ — „ 50 „ yy Osztálygyiilési költség 53 „ 44 „ 60 „ y • Pénzmaradvány mint egyenleg . . . 793 „ 17 „ 813 „ yy Összesen : 1154 K 45 f. 1123 K 17 f. Nagyhánya, 1915. szep'ember hó 22-én. Gellért s. k. Az osztályülés a költség előirányzatot változatlanul elfogadja. A titkár jelenti, hogy a központi választmány megbízásából a titkár folyó évi 599 sz. átirattal Andreics János központi alelnök alábbi indítványait hozzá szólás vegett beküldte. 1. ) Közgazdasági mozaik. 2. ) A magyarbányászat és kohászat az 1914. 1915. évi világháború előtt és a világháború után. 3. ) Az országos Magyar Bányászati és Kohászati egyesület budapesti otthona, — czimü beadványairól. A közgazdasági mozaik — czimü füzetben Hazánk közgazdasági kérdéseit, a lakosság foglalkozását, ennek műveltségi fokát Magyarország gazdasági múltját, gazdasági életünk jövőjét, valamint a gazdasági adatok ismertetése mellett a munka nélküliséget, inunkásbiztositást, a tőke és pénz értékét tárgyalja, külön fejezetben, lehető röviden, a felvett adatoknak nem éppen szeréncsés beállításával. A magy. hány. és Koh. az 1014—1915. évi világháború előtt és után — czimü füzetben a Magy. Bány. és Koh történelme fejezetben : a magy. bányászat a mély fúrás, a földgáz, a bányahatóság, a földtani intézet működésének is- ! mertetése melleit, a vaskohászat rohamos fejlődését mint a fémkohászat hanyatlását tárgyalja röviden, — inig a magy, bánya és koh. feladata az 1914—15. évi világháború után —fejezetben azon módokat, a melyekkel különösen a bányászat, fémkohászat fejlődését, a tőke, szaktudásunk, szakbizottságok, mint egyesületünk hathatós igénybe vételével elérhetjük, tárgyalja elég érdekesen, több helyt figyelemre méltóan. Az orsz. Magy. Bány. és Koh. Egyesület budapesti otthona — czimü füzetben : A budapesti otthon szükségességének tárgyalása mellett kimutatja, hogy az egyesület jelen vagyona mint évi bevételei oly csekélyek, hogy pusztán ezen összegekkel a kívánatos otthont létesítenünk úgy szólva soha sem fog sikerülhetni. — Egyben útmutatást nyújt mint lehetne minden különösebb rizikó nélkül, hirdetési számoló lapokkal és levélragasztó bélyegek darusításával, nagyobb vagyonra szert tennünk s ez állal budapesti otthonunk s igy székházunk mielőbb való létrehozását biztositanunk. A választmány beható eszme csere után egyhangúlag a titkár azon javaslatát ajánlja, az osz- táíyülésnek elfogadásra, - mely szerint miután egyrészt a jelen időt a legkevésbé sem tartja alkalmasnak, ily fontos, a szakunkba vágó kérdések mint egyesületi otthonunk létesítése tárgyában teendő határozat hozatalra, már azért is, mivel a felvetett kérdések egyike sem kíván nézetünk szerint momentán elintézést, de másrészt már azon szempontból is, mivel osztályunk tagjainak egy ötödrésze városunktól távol, hazánk dicső harczai- ban teljesít szolgálatot, sem tartja illendőnek, hogy ő nélkülük, ily fontos kérdésekben állást foglaljunk, hanem ajánlja, hogy az anya egyesület által beküldött Andieics-féle javaslatok tárgyalása felett jelenben napi rendre térjünk át. — Egyhangúlag elfogadtatik. A választmány György Gusztáv titkárnak azon indítványát, mely szerint osztályunk készpénz vagyonának feleslegét a III.-ik hadikölcsönre jegyezhesse, elfogadásra ajánlja. Az osztályülés az indítványt egyhangúlag elfogadja s utasítja a pénztárost, hogy 200 K ösz- szegig a III,-ik hadi köítsönre jegyezhessen. Több tárgy nem lévén elnök a tagok szives megjelenését megköszöni s az ülést bezárja. K. ni. f. György Gusztáv s. k. Mauer Ferencz s. ki titkár. elnök, a jegyzőkönyv hiteléül : Martiny István s. k. b. Kováts Géza s. k. Arc-szeplőkr érne. A tavasz meghoztá a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“. melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 150. próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. RÁKÓCZY FERENCZ DROGÉRIÁBÓL NAGYBÁNYÁN. legyezzünk Felelős szerkesztő : dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. y ikölGsönökt! 9 harmadik magyar hadi kölcsön. A hosszan elhuzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása czéljából új hadi kölcsön bocs'ttassék ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminister ezúttal kizárólag az első hadi kölcsön címleteinek megfelelő. 6%- kal kamatozó adómentes járadékkölcsön- kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminister tehát a harmadik hadi kölcsön kibocsátásánál is közvetlenül fordul a közönséghez, amint ez a legutóbb a Német Birodalomban is történt. A kibocsátás összege a nyilvános aláirás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláirás egyhét leforgása után veszi kezdetét és 1915. október 18-tól november 17-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6°/o-kal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért; 1. ha az aláíráskor az aláirt öszszeg egész ellenértéke befizettetik : a) 1915. évi október 30-ig bezárólag történő aláirás esetén: 97 K. iO fillér. b) 1915. évi október 30-át követő időben 1915. évi november 17-ig bezárólag történő aláirás esetén : 97 K. 40 fillér. 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, úgy az 1915. évi október hó 18-tól november 17-ig bezárólag terjedő egész aláírási határidőben történő aláírásnál változatlanul 98 korona. A harmadik hadi kölcsönnél is a legkissebb jegyezhető összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. A harmadik hadi kölcsön kötvényei 1915 november 1 -töl kezdődőleg évi 6°/o- kai, minden év május 1-én és november 1 -én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1916. május 1-én esedékes. Az aláirás illetve befizetés napjától a folyó évi november 1-ig terjedő időre eső ka:; átok akként téríttetnek meg, hogy a folyó évi október hó 31-e előtt eszközölt jegyzéseknél, illetve befizetéseknél a kötvények aláírási ára 30 fillérrel kissebb összegben van megállapítva, mint az ezen időpont után történő jegyzéseknél. Az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, 'sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával mindenkor az aláirt öszszeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés is meg van engedve, de ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg 10%-a biztosi- tékképen leteendő és pedig a kir. állam- pénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, mig a többi aláiiási helynél vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláírási
