Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-07 / 36. szám
NAGYBANYAI HÍRLAP 5. ját találta ki az érdeklődésnek Popper Sándor dr. aradi ügyvéd, aki a kárpáti harcok folyamán fogságba jutóit s jelenleg a nowo- nikolajewski tábor lakója. Popper drtól egyik aradi ismerőse a következő táviratot kapta : — Wie stellt mein Prozess gegen Firma L. N. Scliegek? Az aradi ügyvéd nagyot nézett, de aztán rájött, hogy a titokzatos cég: „ellenségek“. A választ rögtön el is küldte : „Cég csőd előtt, tagjai fizetésképtelenek, per rövidesen véget ér.“ Mozi. A csütörtöki mozi előadás elsőrangú volt. „A meztelen nő“ cimü film került bemutatásra, mely páratlan szépségével hatott s az e- lőadó művésznő remek alakításával tűnt ki. S csodálatos ! A közönségnek még sem nyerte meg tetszését. Igazán zavarban vagyunk, midőn fölvetjük a kérdést: hát mi tetszik a közönségnek ? A lehetetlen detektív históriák ? vagy a hülye humoros alakok? Mi megállapítjuk, hogy a „Meztelen nő“ dráma a jelen idők egyik legbecsesebb filmje, melyhez nem sok más hasonlítható. Csütörtökön nagy szenzációju kép lesz: „Lemberg bevétele.“ Jegyekről jó lesz gondoskodni. Hir orosz fogságból. Richter István j kapniki és K r i s z t Ödön nagybányai lakósok Oroszországból, Carerica községből tudatják hoz- zátartózóikkal, hogy orosz fogságban vannak és egészségesek. Beiratás. Állami el. iskolák közül a Kossuth iskolába 428, a Felsőbányái utcaiba 300 s a ve- resvizibe 224 tanuló Íratott be. Figyelmeztetjük a szülőket arra, hogy iskolaköteles korú gyermekeiket okvetlenül beírassák. Adakozás. Helyi hadsegélyezésünk, céljára s z e i' t. hóra Smaregla Mihály 5 Koronát s Mla- deovszky Lajos a u g—s z e p t.-re 20 Koronát adott. Francia beszéd Berlin utcáin. Egy berlini tanár egyik növendékével franciául oeszélge- tett Berlin utcáin. Hallotta ezt egy evangélikus lelkész és inzultálta a tanárt. Bíróság elé került az ügy s a bíróság a lelkészt elitélte. ítéletének megokolásában világosan kimondta, hogy franciául bárki beszélhet az utcán. Eddig helyes a német álláspont. De a francia lapok elferdítették ; a párisi közönségnek már úgy adták be, hogy a lelkészt, fölmentette a német bíróság, a tanárt pedig 100 márka pénzbüntetésre Ítélte, mert „franciául beszélni gyalázat.“ Egyről-másról. Elmúlt a fejünk fölül a nyár, a mely tele volt ősszel és eljött a valódi ősz, a mely mint valami rosszkedvű, öregedni kezdő asszony hol sirt, hol nevetett. Egyszer a zéró környékével kacérkodott a hőmérőben a higany, másszor meg felszökött a huszas szám felé. Éppen úgy, mint ma, a- mikor ugylátszik szerelmes lett az ősz a napsu- I gárba, melegbe. Délkelet felől nyargalva jött egy meleg szélfuvás, a mely elkergette az őszi párát, megtisztította a levegőt. Egyszerre tavaszt, májusf hazudott ez a város, megtelt fénnyel, lágy tavaszi | hangulattal. Mert semmi sem volt benne az őszből, semmi sem a hervadásból, csillogva járt a nap s arannyal hintette meg az utakat. Az emberek egyszerre csodálatos változáson mentek keresztül. Elvenebbek lettek a mozgásaik, frissekké, vidámakká, nevetőkedvüekké varázsolta őket a vénasszonyok mosolygó nyara. Az egész város élvezte a meleget, sugarat, tavaszt. A gazdák szorongva nézték az eget; jön-e még eső ? Még a I sarju után esdeklők is megelégelték az ég áldásait. Most a szőlőnek, gyümölcsnek, kell a napsugár. Talán a jó Isten megadja nekünk azt az örömet, hogy hőseinket jó borral, várjuk haza. Az lesz. ám csajt a kocintás ! Egy szeretetteljes hár- ; móniába foly össze majd az „éljen“ a „hoch“ és a „s e t r e a s k a“. * * * Reichenbach városa, a müveit nagy Németországban behozta a nőtlenségi-adót. Minden nőtlen férfi, akinek 1400 márkán felüli évi jövedelme van, fokozatosan növekvő adót kell fizessen. Minthogy ez a kivetett adó váratlanul jól sikerült, Reichenbach városa most a férjhez nem ment hajadonokra is kiterjesztette ezt az adónemet. Pompás gondolat volna, ha nem lenne a nőkre nézve kissé igazságtalan. Mert a nő nem mindig azért nem megy férjhez mert nem a- kar, hanem mert nem viszik. Annyiban azonban jó, hogy a férjhez nem ment hölgyek fünyüzését a kivetett adók kissé megnyirbálják. Mert- ne tagadjuk — a nagy háború dacára fényűzés vrn. Mig a lengyel mezőkön hőseink harcolnak halálmegvetéssel, éhezve, fázva, nyomorogva és mégis győzelmesen, igaz, hogy ezrek és százezrek élete feláldozásával, — addig itthon az asszonyok és leányok vígan folytatják addigi léha életüket, tisztelet, a legnagyobb tisztelet azoknak a kivételeknek, a kik méltóan élnek és viselkednek kint harcoló hőseinkhez. Én csak azokról beszélek, a kik az utcákon hemzsegnek botránkoztató toilettek- ben s flörtölnek. Sokan ellenvetésül azt mondják, hogy a fényűzés tulajdonképpen az ipar és ezzel az ország fejlesztése. Igen külföldön, de nem nálunk, hol fájdalom, a nők fényűzése az utolsó kis szalagcsokorig csak a külföldet, annak iparát gazdagítja. Már pedig járjunk inkább évekig darócban, mely itthon készült, mint hogy megmaradt pár garasunk továbbra is Francia- és Angolországba menjen hódolatjel gyanánt. * * * * Mire van idejük a párisiaknak! Egy színésznő iskolát nyitott a „mosolygás“ elsajátítása céljából. Ez a színésznő aki azonban még nem élte túl önmagát, nemrég iskolát nyitott az ifjú hölgyek részére, akik az ő útmutatása mellett megtanulhatják a „mosolygás“ művészetét. Ez a legújabb divatujdonság általános tetszésre talált a párisi hölgyek körében, akik a művésznő vezetése mellett éppen úgy elsajátíthatják arcvonásaiknak tudatosan graciőzős elhelyezkedését, mint a táncmestertől testmozdulataik gráciáját. Maga a mesternő a rendkívüli szépségek közé tartozik s különös tehetséggel bir arcvonásainak tetszésszerinti beállítására. A mosolygás tanárnőjének lakása telve van a legkitűnőbb régi és modern mesterek kezéből származó festményekkel, amelyek kivétel nélkül mosolygó hölgyeket ábrázolnak, amelyeken a növendékek Rafael borongós mosolyu hölgyeitől kezdve a huszadik század reális felfogással ecsetelt kihívó kacagásu Carmen-jéig a legváltozatosabb mosolygásu arcokat tanulmányozhatják és azokat a tanárnő útmutatása mellett elemezhetik. Minden festmény mellett egy-egy tükör van elhelyezve, hogy a növendék, akinek ilyenkor tanárnőjével egyedül kell lennie, saját magán kipróbálhassa az illető festményen ábrázolt mosolygást. A művésznő oktató-rendszere abban áll, hogy a növendékeket először végigvezeti a képtáron, a- melyben az ifjú hölgy kiválasztja azt a festményt, amelynek mosolyát legmegfelelőbbnek véli saját arcvonásaihoz. Ebben a tekintetben azonban kivétel nélkül bámulatos tévedésbe esnek a növendékek, mert a kiválasztott minták rendszerint csöppet sem illenek saját egyéniségükhöz s kedvesnek és kellemesnek vélt mosolyuk éppenséggel nem áll jól arcukon. Ezután a mesternő választ ki egy általa alkalmasnak tartott mintát, amelyet a növendéknek hosszasan kell tanulmányozni, majd addig utánozni, mig végül a növendék alapmosolya olyan biztos, hogy tetszése szerint bármikor az arcára tudja varázsolni. Az alapmosolygás után a mosolygás többi fajtáira kerül a sor. mig hónapokon keresztül tartó gyakorlás után a növendék teljes biztonsággal uralkodni tud arcvonásain s ekkor a legnagyobb öntudattal léphet a csábításnak a hölgyek előtt eddig sem ismeretlen területére.. Csak vigyázzanak a franciák, nehogy sor ke- rürüljön a sírásra is ! Arra a német profeszszorok fogják majd őket megtanítani. Felelős szerkesztő: dr Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. Kiadó Két jó udvari szoba, konyha és kamara. Kigyó-utca 16. szám alatt Nagybányán. Veszek Wolfram és Bismut tartalmú érczet. Dr. Farkas József gyárigazgató Újpest, Vasut-utca 58. Legjobb elleni gyógyszer. Kapható: minden gyógyszertárban.
