Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-24 / 34. szám
kielégítésétől fosztaná meg. Az orvosi tudomány ugyanis már régen megállapította, hogy a húsétel az emberi szervezet erejének fenntartása és foko- i zása szempontjából egyáltalán nem nélkülözhetetlen tápszer, sőt ellenkezőleg éppen a hússal való tultáplálkozás az, ami határozottan káros elváltozásokat idéz elő az emberi szervezetben. Már pedig hazánkban a hússal való táplálkozás egészben véve nagy tultengést mutat. — Ha tehát a zöldség- és főzelékfélék s a gyümölcs, amelyekben különösen nyáron eléggé bővelkedünk, a húst köny- nyen nélkülözhetővé teszik : hazafias érzésünk feltétlenül megköveteli, hogy megszokott életmódunkon változtassunk, főleg amikor azzal egészségünknek is hasznára lehetünk. A háború sok más. irányban és mindnyájunktól áldozatot követel, a- melyek'et a magyar társadalom eddig mindig pá ratlan hazafias lelkesedéssel sietett minden téren meghozni. Ezek mellett igazán csekélységgé tör- pül a hússal való táplálkozás mérsékelése, amely lényegében csak némi életrendi kérdéssé zsugorodik, kihatásában ellenben kiszámíthatatlan hadviselési és közgazdasági eredményekkel jár. — Joggal remélhető tehát, hogy a közönség nemcsak a minisztérium rendeletében meghatározott napokon fog tartózkodni a húsételtől, hanem önszántából is még nagyobb mértékben fogja csökkenteni a húsfogyasztást, amely, önkéntes önmegtartóztatással maga is nagy mértékben elősegítheti azt, hogy a minisztériumnak az állatállomány védelmére i- rányuló törekvése minél üdvösebb eredményre vezessen. — Első sorban a törvényhatóságokra vár az a feladat, hogy a húsfogyasztás korlátozásának, eszméjét minél szélesebb körben népszerűsítsék. — A törvényhatóságoknak módjukban áll, hogy a közönséggel közvetlen érintkezésben álló tisztviselők utján erős közmeggyőződéssé érleljék azt, hogy a húsfogyasztás mérséklésével az állam minden polgára elsősorban hazafias áldozatot hoz, másodsorba pedig saját egészségének tesz Szolgálatot. — Meggyőződésem, hogy a törvényhatóságok, amelyek ezekben a nehéz időkben — ősi hagyományaikhoz híven — a társadalom erős oszlopainak bizonyulnak, lelkes szószólói lesznek a húsfogyasztás korlátozásához fűződő nagyfontosságu hadügyi, közgazdasági és közegészségügyi .érdekeknek és hogy működésűk ezen téren is olyan eredményt fog felmutatni, amely méltán erősbbiti az irántuk való osztatlan elismerést. — Bizalommal számitok a törvényhatósági városi és községi alkalmazottak közreműködésére is. A háborúval kapcsolatos feladatok megoldása körül pedig tapasztalt odaadó buzgalmuk ennek a fontos ügynek is nagy szolgálatára lehet. — Budapesten, 1915. évi julius 10-én. — Sándor János s. k. Fölvétel a budapesti Bírói Internátusba. A Bírói Internátusba fölvétetnek az 1915—16. iskolai évre egyetemi hallgatókon kívül IV—Vili. osztályú középiskolai tanulók is, akik tanulmányaikat a budai főgimnáziumban, főreáliskolában a- vagy felsőkereskedelmi iskolában akarják végezni. Ellátási dij egy iskolai évre 950 korona Ezért az összegért nemcsak teljes ellátást és lakást ad, hanem egyúttal a német, francia és angol nyelvtanítást is gyújtja. Fölvétetnek oly ifjak is, kiknek szülői az Országos Bírói ésÜgyé- szii Egyesület k ö t e I é k é b e n e m t a r t o z- nak. Egyről-másról. Érdekes figyelemmel kisérni a Romániába kiszökött néhány román testvérünk tevékenységét. Egy esztendő óta izgatnak hazájuk ellen, még eddig eredménytelenül. Már ők is kezdik bevallani, hogy izgatásaik kudarcot vallottak. Az „Epo- ca“ cimü bukaresti újságban Goga Oktávián a jeles költő, ki szintén a hazaárulók számát szapo...................... ! ritj a, elkeseredett cikket ir felsüléséről. Goga ur világosan és minden kerülés nél- ! kül kijelenti, hogy a menekült erdélyi románoknak oly irányú tevékenysége, amely a romániai j közvéleményt az osztrák-magyar- monarchia elleni i háborúra felizgassa, célt tévesztett és hogy az erdélyi románok oly helyzetbe kerültek, hogy maholnap egyszerűen kitessékelik őket Romániából. Van valami tragikus Goga és társainak ezen fájdalmas csalódásában. Van valami ebben Cori- olanus tragikumából, aki hazájának ellenségeivel szövetkezve és Róma ellen indulva, -— a határozó pillanatban édesanyjának furdaló pillanataitól áthatva kénytelen volt visszafordulni és saját katonái által szétmarcangoltatott. Ha Rómánia megmarad a loyális semlegesség utján mi fog akkor történni ? Mitévők lesznek akkor menekültjeink ? Romániából, a hol martirkoszorujok idő előtt elhervadt, kitessékelik őket. Mi hozzánk, a hűtlenül elhagyott testvéreik és szülök utáni vágyból talán visszajönnének még. De kérdés, lesz-e még megbocsátás a hazaárulók részére? Mi marad hátra akkor a szegény bujdosók számára, francia és ‘orosz-barát érzelmeiknek ellenértékeképen ? — Páris vagy Szibéria ? Szibéria, azt hisszük, nem ! csábítja őket, Páris meg nagy költséget követe! — a martiromság pedig oly professzió és áru, a melyből megélhet az ember egy darabig, de nem örök időkig. * * * Háládatlanok az emberek. Mikor — 10 hónapon át, — romlott, dohos lisztbőr gyúrt tésztát, kenyeret kellett nagy pénzzel megfizetni, akkor szónélkül tűrték; most pedig, amikor van első minőségű, hófehér, omlós- bélü kenyér: panaszkodnak, lármáznak s szidják, hogy drága. Hát nem volt drágább a sárból készült kenyér ? Valóságos forradalmat idézett elő az a hír, hogy a lisztek 2-3 fillérrel emelkedtek. Bizony érdemeí- lenek vagyunk arra, hogy jó kenyeret kapjunk 1 A gyönyörű hófehér liszt volt 66 fillér; most pedig 69 fillér tehát csak 3- fillér a külőmbség ki lónként s már is lázong a közönség. Vigyázzunk ■ nehogy megint fekete sártapaszra szoruljunk. * * * A városban egyébről sem hallani most beszélgetést, mint a fernezelyi fiatal plébánosnak Szent lstvánnapi ünnepi szónoklatáról mely mélységes hatást gyakorolt a közönségre. V á r y Lajos lelkész Beregszászról jött Fer- nezelyre s ott — mint halljuk, — egy csapásra meghódította a közönséget. Nagybányán ez volt első bemutatkozása s rendkívül megnyerte a hívők tetszésé* magasan szárnyaló hazafias beszédével. Olyan szónoklat volt — egyik kálvinista i barátunk nyilatkozata szerint, — hogy elmondhat- j ta volna a kálvinista templomban is. Volt is hall- í gatója minden vallás felekezetből; különösen zsidók voltak sokan, kik szintén az elismerés legmelegebb hangján nyilatkoztak a szónoklatról. A fernezelyiek büszkék lehetnek papjukra ! Rossz májú emberek mindjárt hozzá is tették, hogy kár a fernezelyiek neki Felelős szerkesztő: dr Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. ŰruBrÉsí hirdetmény. Alsófernezely község volt úrbéres birtokossága ezennel közhírré teszi, hogy a tulajdonát képező erdőben 1908—1914 évi vágásokban 5‘6 holdon levő 315 drb tölgy külömböző vastagságú, 289’5 m3, valamint ezen tölgyfának és az 1911 —1914 évi 4‘8 k. h.-nyi vágásokban levő bükkfának 1938 in3 hasáb és 108 m3 dorong tűzifának becsült fa tömeg, szóbeli és zárt ajánlatokkal egybe kötött nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek azonnali készpénz fizetés mellett elfog adatni 1915 évi szeptember hó 15-én de. 10 órakor Alsó- fernezely község házánál. — Kikiáltási ár 12.000 korona. Árverelni szándékozók kikiáltási árnak megfelelő 10% bánat pénzt tartoznak letenni, mely összeggel a beadott zárt ajánlatok is ellátandók. — Árverési feltételek a község házánál a mai naptól hivatalos órák alatt mindenkor meg tekinthetők. — Kelt Alsófernezelyen, 1915. augusztus 18. Pap Zsigmond Marosán László bírt. jegyző. bírt. elnök. Tanulók a Hermes kdflfvnyoiMá&an felvétetnek. Leghafasosalb elleni gyógyszer. Kapható: minden gyógyszertárban.
