Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-05 / 1. szám
1915. január 5. NaGYBANYAIHIRLAP 3. zedék nő, mely annak dicsőségében megedzve: a tűz és vértől megkeresztelve és megtisztulva — ujult erővel, becsülettel folytatja azt a munkát, mit azok bevégezni nem tudtak, az ország, a haza javára, az Isten dicsőségére, mindnyájunk boldogságára. Adja a mindenható, hogy úgy legyen ! Az uj bélyegtörvény. Egy kissé későn, úgyszólván az utolsó pillanatban szánta rá magát a minisztérium arra, hogy az uj bélyegtörvényt életbe léptesse. Alig tiz nappal hamarább jelent meg a törvény a hivatalos lapban az érvénybe lépés előtt, tehát olyan i- dőben, amikor az ember a mostani viszonyok között alig gondolt reá. És ezalatt a rövid idő alatt meg kell tanulni ezt a törvényt és alkalmazni kell már január elsejétől kezdve úgy a folyamatba teendő, mint a már folyamatba tett peres ügyekre nézve. A törvény tervezője úgyszólván a polgári per- rendtartással a kezében dolgozhatott az uj bélyegtörvényen, mert ennek majdnem minden szakaszára van hivatkozás a bélyegtörvényben. El lehet mondani egész bátran, hogy a bélyegtörvény a ,Pp. ikertestvére. Az uj bélyegtörvény nagy külömbséget tesz a peres és perenkivüli eljárás között. Ariiig egyfelől eddig egyforma bélyegskálát használtunk úgy a keresetek, mint a végrehajtási kérvények felbélyegzésénél, az uj törvény szerint a keresetek egy, a végrehajtási kérvények pedig, kivéve a közjegyzői okirat alapján kért végrehajtást, továbbá a holttá nyilvánítási, okiratok megsemmisítése iránti keresetek, mint peren kivüli eljárás tárgyát képező ügyek beadványai, másforma bélyegilleték alá esnek. És persze a bélyegskála mindenütt magasabb a réginél. Fontos ujjitás, hogy az összes példányok, mellékletek és felzetek bélyegei, nem mint eddig, az egyes példányokra külön-külön, hanem mind a beadvány első példányára ragasztandók fel. A második újítás az, hogy a mellékleti és felzeti bélyegek az eddigi 20 és 30 fillér helyett, 30 és 40 filléresek lesznek és hogy a mellékleti bélyeg ezentúl a beadványok harmadik példányának mellékleteire is jár. Harmadik ujjitás az egyezségek és beismerés alapján hozott ítéletek bélyegilletékére vonatkozik. Ha az egyezség az első tárgyaláson köttetik meg, úgy az illeték csak negyedrésze az ítéleti illetéknek és ugyanennyi jár a beismerés alapján hozott Ítélet után is, ha pedig később jön létre az egyezség, úgy az Ítéleti illeték fele rovandó le. Fizetési meghagyásos ügyben a meghagyás után szintén az Ítéleti illeték negyedrésze ragasztandó fel. Vannak külön felebbezési és külön felfolya- modási béiyegilletékek. Ez utóbbiak összege jár nagyrészben a perenkivüli ügyekben hozott birói határozatok elleni felebbezések után is. A sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvi és végzés bélyege ezentúl nem készpénzben, illetőleg bélyegjegyekben rovatik le, hanem azt a bíróság mindenkor a kincstár javára sorozza és utalja ki a felosz- tásra kerülő tömegből. Jelekönyvi, kereskedelmi cégbejegyzési ü- gyekben megmarad a régi skála. Legfontosabb újítás az az intézkedés, hogy némely beadványokra a megállapított bélyegilleték kétszeresse ragasztandó fel, mint péld. az ismételt halasztási kérések után, továbbá a felebbezési eljárásban használt beadványokra és jegyzőkönyvekre. Külön vannak szabályozva az igényperek, melyeknek ítéleti illetéke félannyi, mint a peres eljárás ítéleti illetéke és külön szabályozás tárgyát képezik a sommás visszahelyezési és sommás határperek illetékei. A községi bíráskodásban az eddigi 24 f. tételek helyett 30 filléres tételek állapíttatnak meg. Az Ítéleti illeték az eddigi 56 K. helyett, 60 koronán felül esik csupán kiszabás alá, 60 koronán aluli összegeknél bélyegjegyekben kell leróni. A régi törvény szerint ha valakit megleletez- íek és a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 8 napon belül a leróni elmulasztott bélyegilleték kétszeresét kifizette, a felemelt illeték többi része töröltetett. Az uj törvény szerint a befizetés 15 napon belül kötelező csupán és a leróni elmulasztott illeték csak másfélszerese fizetendő be. Ne együnk fehér kenyeret! Minthogy külföldről élelmiszereket nem igen hozhatunk be az országba s hű szövetséges társunkkal együtt a magunkéból kell megélnünk: ellenségeink arra számítanak, bármilyen vitézül küzdenek is hős katonáink, még sem fogjuk a harcokat soká bírni, mert elfogy a kenyerünk s ők kiéheztetnek bennünket. Ellenségeinknek ez a reménysége nem fog beteljesedni, mert mindenünk van annyi, amennyire szükségünk van. Hogy a- zonban semmiféle körülmények között semmiféle baj ne érhessen hennünket: a józan előrelátás azt parancsolja, hogy a fogyasztásban mindenki mindenben takarékos legyen. Különösen okosan és takarékosan kell bánnunk a búzával, meg a rozs- zsal, mert az idén a búza- és a rozstermésünk nem volt olyan, mint a tavalyi. A kormány azon célból, hogy ez idei búza- és rozstermésünkkel az uj aratásig bizonyosan kijöhessünk s vitéz katonáinknak mindig és mindenből a legjobbat adhassuk, már elrendelte, hogy a malmoknak és kereskedőknek csak oiyan kenyérlisztet szabad a polgári közönségnek eladni, amely egyharmad- részben árpaliszttel, tengeriliszttei, vagy burgonyaliszttel, vagy más megengedett lisztpóílékkal van keverve. A kormány ezen rendelete folytán a fogyasztó közönségnek az a része, amely a lisztet vásárolja, vagy kész kenyeret vesz, ezután csak i- lyen kevert lisztből sütött kenyeret fog fogyasztani. Elrendelte továbbá a kormány azt is, hogy mindennemű búza- és rozsjárandóságot ^konvenció) csak kétharmadrészben szabad búzában és rozsban kiadni, egyharmadrész helyett pedig árpát, vagy tengerit kell mérni s az értékkülömbséget készpénzben kell megfizetni. Ennek folytán mindazok, akik járandóság fejében kapott gabonából készült kenyeret esznek, ezután szintén csak kevert lisztből sütött kenyeret fognak fogyasztani. Mivel azonban a búza- és rozskészletek arányos fogyasztása céljából szükséges, hogy necsak azok, akik a lisztet, vagy kenyeret veszik és ne csak azok, akik járandóság fejében kapják a búzát, vagy a rozsot, hanem az országban kivétel nélkül minden ember csak ilyen kevert lisztből sütött kenyeret fogyasszon, ezennel felkérem azokat, akik a maguk gabonájából őrölt lisztből otthonn sütik a kenyeret, hogy ők se fogyasszanak tiszta búza-, vagy rozskenyeret, hanem ők is keverjék a búza-, vagy rozslisztet egyharmadrészben árpa-, burgonya-, vagy tengeriliszttel, és azt a búzát, vagy rozsot pedig, amelyre, ha ők is kevert lisztből sütnek, a maguk házánál nem lesz okvetlenül szükség, adják el, hogy a búza és a rozs eljuthasson azokhoz, akiknek arra szükségük van. A tiszta búzából készült fehér kenyér és a gabonával teli magtár, padlás, kamra más időkben mint a főldmivelő ember fáradtságának Istentől való jutalma, öröme volt a gazdának, a büszkesége a gazdasszonynak. Ma, aki keveretlen tiszta búza-, vagy rozslisztből sütött kenyeret e- szik s aki rejtegeti a gabonát, amelyre a maga házában és gazdaságában nincsen okvetlenül szüksége, vétkezik a haza ellen és az ellenséget segíti, mert gyöngíti az ország gazdasági erejét. A kormánynak éppen ezért országos érdekből joga volna azt, amit most kér, rendeletben kiadni. Azt hiszem azonban, hogy nincsen és nem is lessz szükség ilyen rendeletre, mert ezután a felkérés után bizonyára nem lessz egyetlen ember sem az országban, aki, amikor az ország jóvoltáról van szó, ne hajtana a komoly kérésre s üres hiúságból, vagy alacsony önzésből előbbrevalónak tartaná magamagát a haza érdekénél. A kötelező rendelet kiadása helyett hát kinek-kinek lelkiismeretére bizzuk a dolgot s reméljük, hogy mindenki belátja, hogy ha most nem tiszta búza-, vagy rozslisztből sütött kenyeret eszik és nem tart vissza több búzát és több rozsot, mint amennyire takarékosan számítva, szüksége van, hazafias kötelességet teljesít és — akármilyen kis dolog is ez harcban álló vitéz katonáink hősi véráldozatához képest — ezzel mégis igazán mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy ellenségeinken diadalt arathassunk. Budapest, 1914. december 12.-én. Ghillány Imre br. m. kir. földmivelésügyi miniszter. HÍREK. Január 4. A Szilveszter éjszaka. Más esztendőben a legtöbb házban zajosan ülték meg a Szilveszter-éjszakát; az idén búnak engedtük fejünket a két esztendő határmesgyéjén. Szivünk eltelt ugyan a jobb idők várásának virágos kedvével, rászegeztük szemünket egy biztatóbb csillagzatra, mely a jövendőt vigasztalóbbnak festi a múltnál, ám hiába erőlködtünk! Tekintetünket csak nem fordíthattuk el a holttestektől betakart mezőkről és nem űzhettük el a haldoklók utolsó sóhajtásainak vízióit. Társadalmunk jóérzése azt súgta, hogy az elesettek emléke iránt való kegyeletünk nem engedheti meg a vigadozást, hogy a hitvesek, anyák, jegyesek fájdalmat nem sérthetjük meg cigányzenével, poharak csengésével Egyszóval tisztában volt a jóérzés azzal, hogy a máskor szokásos hangos dobzódás, féktelen jókedv és sok-sok kedves bohóság az idén nincs helyén. Az elmúlt esztendő megérdemelte volna, hogy sírján a leg- vigabb tort üljük, de viszont nem feledhettük, hogy ez a közös nagy sir sok ezer drága más ÁDI Árjegyzéket kívánatra küld o üszői pgyfiiíi igazgatósága. természetes ásványvíz gyógyhatású hurotos bántalmaknál páratlan ; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve # kitűnő italt szolgáltat. $ ▼ ▼ ▼▼ ▼ ▼ Kapható mindenhol
