Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-05 / 1. szám

1915. január 5. NaGYBANYAIHIRLAP 3. zedék nő, mely annak dicsőségében megedzve: a tűz és vértől megkeresztelve és megtisztulva — ujult erővel, becsülettel folytatja azt a munkát, mit azok bevégezni nem tudtak, az ország, a ha­za javára, az Isten dicsőségére, mindnyájunk bol­dogságára. Adja a mindenható, hogy úgy legyen ! Az uj bélyegtörvény. Egy kissé későn, úgyszólván az utolsó pil­lanatban szánta rá magát a minisztérium arra, hogy az uj bélyegtörvényt életbe léptesse. Alig tiz nappal hamarább jelent meg a törvény a hivata­los lapban az érvénybe lépés előtt, tehát olyan i- dőben, amikor az ember a mostani viszonyok kö­zött alig gondolt reá. És ezalatt a rövid idő alatt meg kell tanulni ezt a törvényt és alkalmazni kell már január elsejétől kezdve úgy a folyamatba te­endő, mint a már folyamatba tett peres ügyekre nézve. A törvény tervezője úgyszólván a polgári per- rendtartással a kezében dolgozhatott az uj bélyeg­törvényen, mert ennek majdnem minden szakaszá­ra van hivatkozás a bélyegtörvényben. El lehet mondani egész bátran, hogy a bélyegtörvény a ,Pp. ikertestvére. Az uj bélyegtörvény nagy külömbséget tesz a peres és perenkivüli eljárás között. Ariiig egyfelől eddig egyforma bélyegskálát használtunk úgy a keresetek, mint a végrehajtási kérvények felbélyegzésénél, az uj törvény szerint a keresetek egy, a végrehajtási kérvények pedig, kivéve a közjegyzői okirat alapján kért végrehaj­tást, továbbá a holttá nyilvánítási, okiratok meg­semmisítése iránti keresetek, mint peren kivüli el­járás tárgyát képező ügyek beadványai, másforma bélyegilleték alá esnek. És persze a bélyegskála mindenütt magasabb a réginél. Fontos ujjitás, hogy az összes példányok, mellékletek és felzetek bélyegei, nem mint eddig, az egyes példányokra külön-külön, hanem mind a beadvány első példányára ragasztandók fel. A második újítás az, hogy a mellékleti és felzeti bélyegek az eddigi 20 és 30 fillér helyett, 30 és 40 filléresek lesznek és hogy a mellékleti bélyeg ezentúl a beadványok harmadik példányá­nak mellékleteire is jár. Harmadik ujjitás az egyezségek és beismerés alapján hozott ítéletek bélyegilletékére vonatkozik. Ha az egyezség az első tárgyaláson köttetik meg, úgy az illeték csak negyedrésze az ítéleti illeték­nek és ugyanennyi jár a beismerés alapján hozott Ítélet után is, ha pedig később jön létre az egyez­ség, úgy az Ítéleti illeték fele rovandó le. Fizetési meghagyásos ügyben a meghagyás után szintén az Ítéleti illeték negyedrésze ragasz­tandó fel. Vannak külön felebbezési és külön felfolya- modási béiyegilletékek. Ez utóbbiak összege jár nagyrészben a perenkivüli ügyekben hozott birói határozatok elleni felebbezések után is. A sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvi és végzés bélyege ezentúl nem készpénzben, illetőleg bélyeg­jegyekben rovatik le, hanem azt a bíróság minden­kor a kincstár javára sorozza és utalja ki a felosz- tásra kerülő tömegből. Jelekönyvi, kereskedelmi cégbejegyzési ü- gyekben megmarad a régi skála. Legfontosabb újítás az az intézkedés, hogy némely beadványokra a megállapított bélyegilleték kétszeresse ragasztandó fel, mint péld. az ismé­telt halasztási kérések után, továbbá a felebbezési eljárásban használt beadványokra és jegyzőköny­vekre. Külön vannak szabályozva az igényperek, melyeknek ítéleti illetéke félannyi, mint a peres eljárás ítéleti illetéke és külön szabályozás tárgyát képezik a sommás visszahelyezési és sommás ha­tárperek illetékei. A községi bíráskodásban az eddigi 24 f. té­telek helyett 30 filléres tételek állapíttatnak meg. Az Ítéleti illeték az eddigi 56 K. helyett, 60 koronán felül esik csupán kiszabás alá, 60 koro­nán aluli összegeknél bélyegjegyekben kell leró­ni. A régi törvény szerint ha valakit megleletez- íek és a fizetési meghagyás kézbesítésétől számí­tott 8 napon belül a leróni elmulasztott bélyegil­leték kétszeresét kifizette, a felemelt illeték többi része töröltetett. Az uj törvény szerint a befizetés 15 napon belül kötelező csupán és a leróni elmu­lasztott illeték csak másfélszerese fizetendő be. Ne együnk fehér kenyeret! Minthogy külföldről élelmiszereket nem igen hozhatunk be az országba s hű szövetséges tár­sunkkal együtt a magunkéból kell megélnünk: ellenségeink arra számítanak, bármilyen vitézül küzdenek is hős katonáink, még sem fogjuk a harcokat soká bírni, mert elfogy a kenyerünk s ők kiéheztetnek bennünket. Ellenségeinknek ez a re­ménysége nem fog beteljesedni, mert mindenünk van annyi, amennyire szükségünk van. Hogy a- zonban semmiféle körülmények között semmiféle baj ne érhessen hennünket: a józan előrelátás azt parancsolja, hogy a fogyasztásban mindenki min­denben takarékos legyen. Különösen okosan és ta­karékosan kell bánnunk a búzával, meg a rozs- zsal, mert az idén a búza- és a rozstermésünk nem volt olyan, mint a tavalyi. A kormány azon célból, hogy ez idei búza- és rozstermésünkkel az uj aratásig bizonyosan kijöhessünk s vitéz katonáinknak mindig és mindenből a legjobbat adhassuk, már elrendelte, hogy a malmoknak és kereskedőknek csak oiyan kenyérlisztet szabad a polgári közönségnek eladni, amely egyharmad- részben árpaliszttel, tengeriliszttei, vagy burgonya­liszttel, vagy más megengedett lisztpóílékkal van keverve. A kormány ezen rendelete folytán a fo­gyasztó közönségnek az a része, amely a lisztet vásárolja, vagy kész kenyeret vesz, ezután csak i- lyen kevert lisztből sütött kenyeret fog fogyasztani. Elrendelte továbbá a kormány azt is, hogy min­dennemű búza- és rozsjárandóságot ^konvenció) csak kétharmadrészben szabad búzában és rozs­ban kiadni, egyharmadrész helyett pedig árpát, vagy tengerit kell mérni s az értékkülömbséget készpénzben kell megfizetni. Ennek folytán mind­azok, akik járandóság fejében kapott gabonából készült kenyeret esznek, ezután szintén csak ke­vert lisztből sütött kenyeret fognak fogyasztani. Mivel azonban a búza- és rozskészletek arányos fogyasztása céljából szükséges, hogy necsak azok, akik a lisztet, vagy kenyeret veszik és ne csak azok, akik járandóság fejében kapják a búzát, vagy a rozsot, hanem az országban kivétel nélkül min­den ember csak ilyen kevert lisztből sütött kenye­ret fogyasszon, ezennel felkérem azokat, akik a maguk gabonájából őrölt lisztből otthonn sütik a kenyeret, hogy ők se fogyasszanak tiszta búza-, vagy rozskenyeret, hanem ők is keverjék a búza-, vagy rozslisztet egyharmadrészben árpa-, burgo­nya-, vagy tengeriliszttel, és azt a búzát, vagy ro­zsot pedig, amelyre, ha ők is kevert lisztből süt­nek, a maguk házánál nem lesz okvetlenül szük­ség, adják el, hogy a búza és a rozs eljuthasson azokhoz, akiknek arra szükségük van. A tiszta búzából készült fehér kenyér és a gabonával teli magtár, padlás, kamra más idők­ben mint a főldmivelő ember fáradtságának Isten­től való jutalma, öröme volt a gazdának, a büsz­kesége a gazdasszonynak. Ma, aki keveretlen tiszta búza-, vagy rozslisztből sütött kenyeret e- szik s aki rejtegeti a gabonát, amelyre a maga há­zában és gazdaságában nincsen okvetlenül szük­sége, vétkezik a haza ellen és az ellenséget segíti, mert gyöngíti az ország gazdasági erejét. A kor­mánynak éppen ezért országos érdekből joga vol­na azt, amit most kér, rendeletben kiadni. Azt hi­szem azonban, hogy nincsen és nem is lessz szükség ilyen rendeletre, mert ezután a felkérés után bizonyára nem lessz egyetlen ember sem az országban, aki, amikor az ország jóvoltáról van szó, ne hajtana a komoly kérésre s üres hiúság­ból, vagy alacsony önzésből előbbrevalónak tar­taná magamagát a haza érdekénél. A kötelező rendelet kiadása helyett hát kinek-kinek lelkiis­meretére bizzuk a dolgot s reméljük, hogy min­denki belátja, hogy ha most nem tiszta búza-, vagy rozslisztből sütött kenyeret eszik és nem tart vissza több búzát és több rozsot, mint amennyire takarékosan számítva, szüksége van, hazafias kö­telességet teljesít és — akármilyen kis dolog is ez harcban álló vitéz katonáink hősi véráldozatához képest — ezzel mégis igazán mindenki hozzájá­rulhat ahhoz, hogy ellenségeinken diadalt arathas­sunk. Budapest, 1914. december 12.-én. Ghillány Imre br. m. kir. földmivelésügyi miniszter. HÍREK. Január 4. A Szilveszter éjszaka. Más esztendőben a legtöbb házban zajosan ülték meg a Szilveszter-éjszakát; az idén búnak engedtük fejünket a két esztendő határmesgyéjén. Szivünk eltelt ugyan a jobb idők várásának virá­gos kedvével, rászegeztük szemünket egy bizta­tóbb csillagzatra, mely a jövendőt vigasztalóbbnak festi a múltnál, ám hiába erőlködtünk! Tekinte­tünket csak nem fordíthattuk el a holttestektől be­takart mezőkről és nem űzhettük el a haldoklók utolsó sóhajtásainak vízióit. Társadalmunk jóérzése azt súgta, hogy az elesettek emléke iránt való kegyeletünk nem en­gedheti meg a vigadozást, hogy a hitvesek, anyák, jegyesek fájdalmat nem sérthetjük meg cigányze­nével, poharak csengésével Egyszóval tisztában volt a jóérzés azzal, hogy a máskor szokásos hangos dobzódás, féktelen jókedv és sok-sok ked­ves bohóság az idén nincs helyén. Az elmúlt esztendő megérdemelte volna, hogy sírján a leg- vigabb tort üljük, de viszont nem feledhettük, hogy ez a közös nagy sir sok ezer drága más ÁDI Árjegyzéket kívánatra küld o üszői pgyfiiíi igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy­hatású hurotos bántalmaknál páratlan ; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve # kitűnő italt szolgáltat. $ ▼ ▼ ▼▼ ▼ ▼ Kapható mindenhol

Next

/
Thumbnails
Contents