Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-03 / 31. szám
1915 augusztus 3. __ NaGYBANYAI HÍRLAP 3. álta lában azt konstatálhatjuk, hogy a tiszta szerelem nagyon sokat veszített abból az értékéből, amely eddig különbséget tett az árlallan és profán szerelem közölt. A férfi és nő viszonya lazább lelt és egyre jobban, egyre sűrűbben burjánzik a bűnre való hajlandóság. A családi élelet keresztezi a halál és sülét sejtelmek kisértése, amely a lelkivilág egyik legtragikusabb mozzanata. Röviden vázolva, ezek a háború és a tömeg- lélek legfeltűnőbb kapcsolatai, amelyeknek figyelemmel kisérése és megismerése a legérdekesebb és legértékesebb témák egyike. hírek. Augusztus 2. Petőfi halálának évfordulóján. — Irta: Révai Károly. — Az égi palotában Kinyílt egy csillagablak, Az ablakon kihajlik Árnyéka egy alaknak. Kihajlik, néz a földre, A szeme tűzben lángol, Mert a szél ágyuszót hoz A varsói határról. De túlharsogja azt is Egy győzedelmi ének S hallja, hogy csodanyelven, Ott magyarul beszélnek. Honvédfiuk, huszárok Egy csatadalt dalolnak. . . . Segesvárt énekelték Ezt egykor Béni apónak. Fejét lassan lehajtja Az égi könyöklőre S zokogva igy kiált fel : „Előre ! csak előre ! Személyi hirek: Jörg Endre temesvári kir. ügyész családi ügyekben városunkban időzött. Dr. Bohatiel Kornél ügyvéd, lattalékos hadnagy a harctérről pár napra hazatért. Kinevezés. A kiiály Ö felsége dr. Mart i ny Kálmán trencséni kórházigazgatót — Marti ny István m. kir. bányafőtanácsos öccsét — a háború tartamára törzsorvossá kinevezte, továbbá a vallás- és közoktatási miniszter Husovszky Janka okleveles taniónőt a kapnikbányai állami iskolához | tanítónővé nevezte ki. Kitüntetés. A király Ő felsége megparancsolta, hogy marosvasárhelyi T o r d a y István huszárszázadosnak, az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő szolgálatáért a legfelső dicsérő elismerés, tudtul adassék. Katonai előléptetés. Ő felsége a király, Öttömössy Zoltán dr. tartalékos hadnagyot a 37-ik gyalogezredben főhadnaggyá nevezte ki. Közéletünk egy ismert alakja, Km. Pap Sándor táblabiró, Budapesten hirtelen elhunyt. Még alig pár nap előtt itthon volt s habár a betegség nagyon meglátszott rajta, jókedvűen mókázott barátaival. Innen Budapestre rándult, hogy a Császár- fürdőben keressen enyhülést szaggató fájdalmaira. Barátai, — köztük orvosok is, — figyelmeztették az öreg urat, hogy a Császárfürdő nem neki való s könnyen katasztrófára vezethet. De ő a figyelmeztetéseket nem vette komolyan s fölutazott. Ott érte aztán állítólag fürdés közben a szivszélhüdés, mely életét egy pillanat alatt kioltotta. A holttestet rokonai hazahozatták s Kápolnokmonostoron temették el a családi sirbodba. Km. Pap Sándor Kápolnokmonostoron született 1840-ben. Kezdetben a közigazgatásnál működött s a monostori járás főszoigabirája volt. Később a nagysomkuti kerület orszgy. képviselőjévé választották meg, majd Magyarláposra járásbirónak nevezték ki. Innen került a nagybányai járásbíróság élére, hol a -kir. táblabirói rangig ! emelkedett s mint táblabiró vonult nyugalomba. Nyugdíjazása után a magyarláposi kerületet képviselte egy czikluson át. Az utóbbi éveket teljes nyugalomban töltötte; a nyári hónapok alatt a kápolnokmonostoii gazdaságát vezette, mig a telet városunkban töltötte, élénk részt véve társadalmi életünkben. Halálának hírére a városházára, a já- rásbirósági épületre s a Kaszinóra kitűzték a gyászlobogókat. A családi jelentés igy szól : Alulírottak fájdalommal tudatják szeretett nagybátyjuk illetve rokonuk Kápolnok-Monostori Pap Sándor ú r n a k nyug. táblabiró, egyházi főgondnok földbirtokos és többizben országgyűlési képviselő stb. folyó évi julius hó 27-én, életének 77-ilc évében történt hirtelen elhunytét. A megboldogult hült tetemei folyó évi julius hó 30-án d. u. 2 órakor Budapesten beszenteltelvén Kápol- nok-Monos*orra szállittalnak. ahol folyó évi augusztus hó 2-án d. e. 10 órakor a családi sírboltban fognak örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1915. julius 30. Az örök világosság fé- nyeskedjék felette ! K. dr. Boér Géza és neje K. Boér József dr. K. Kulcsár Victor öccsei. Kápol- . nok-Monostoi i özv. Pap Lászlóné sógornője. Kulcsár Helén férj. Nyisztor Pálné Km. Pap Vilma férj. Utdea György né húgai. K. Pap Ágoston N. Nyisztor Pál dr. G. Urdea Gyöigy sógorai, dr. Pap Aurél Pap Sándor Nyisztor Alexandrina Nyisztor Matild Kulcsár Dórika Urdea László Urdea Mara unokái. Gyászhir. Hütter János bányamüvezefő, Hüt- tér Vincze helybeli lakosnak derék fia az északi 1 harctéren hősi halált halt. A család az esetről a következő gyászlapot adta ki: Alólirottak mély fájdalommal tudatjuk, hogy felejthetetlen szerető gyermekünk Hütter János gyalári m. kir bányamű- vezető élete 28 évében az északi harciéren Pinikny és Kooiszky-i között 1915. évi május hó 16-án a hazájáért hősi halált halt. Az engesztelő szent mise áldozatot f. hó 31-én reggel 7 órakor fogjuk a helybeli plébániai templomban az Egek Urának bemutatni. Nyugalma legyen csendes. Emléke áldott! Nagybánya, 1915. julius 30-án. Hütter Vince és neje, bánatos szülei. Aulai, Vince Sándor testvérei. — Újabb hamis kétkoronások. Az Osztrák Magyar Bank 1914 kibocsátású kétkoronás bankjegyeinek újabb, kevésbbé sikerült hamisítványa került forgalomba. A hamisít,ványon a kék jegykép kivitele homályos, a fejen az arc- és hajrészletek üres világos helyei, azonkívül a merevebb arckifejezés, a szövegben pedig a betűknek határozatlan alakjai tűnnek fel. A szövegoldalon a zöld alap guilloche-rajzának vonalai sok helyütt szakadozottak. Különösen szakadozott a jegy alsó szélének egyenes záróvonala. A hullámalaku barna alapon levő vonalaknak közei egyenlőtlenek, ami az alsó részen az aláírásoktól jobbra és balra különösen feltűnik. A magyar szövegben a következő hibák fordulnak elő : A „bárki“ szóban „A“ betűn hiányzik az ékezet, a „főtanácsos“ szóban az „0“ betűn két vonás. A hátlapon a keresztszegélynek vastagabb fejér vonalai ötlenek szembe. Ez a hamisítvány az. A sorozatú jegyeknek sorozat és számmegjelölését viseli. Conrádbánya. A napokban bányatelek a- dományozás volt az itteni m. kir. bányakapitányságnál. A telek tulajdonosa a bányát hötzendorfi Conrád vezérkari főnök nevéről Conrád bányának nevezte el s iktatta be a bányatelek könyvbe. Remélhető hogy a bánya is meg fog felelni a hozzá fűzött várakozásnak ép úgy mint a vezérkari főnök megfelelt a harctéren. A segesvári csata 66-ik évfordulója. Szombaton julius hó 31 én volt 66-ik évfordulója a segesvári csatának, hol a világirodalom legnagyobb költőjének, Petőfi Sándornak kózákdárdá- val verték át szivét. A kózákdárda most is működik ! De — hála a Mindenhatónak, — nem magyar földön, amit hős fiainknak köszönhetünk, kik ércfalként állottak őrt határainkon. Harcban állunk most is a muszkával, mint 66 év előtt. Védjük most is szabadságunkat, nyelvünket, vallásunkat a világhódító barbárok ellen, kik már annyi nemes nemzetet letiporlak s rabszolgaságba sülyezteltek. Diadalról-diadalra haladunk nagy szövetségesünkkel, a német nemzettel folyton e- lőre s már csak rövid idő kérdése, hogy végleg letörjük az északi kolosszust, őseink, kik 66 év előtt elvéi zettele, örömkönyekkel szemükben tekintenek alá a magasságból s a mi halhatatlan Petőfink a lant felajzolt húrjaival veri a csatadalt győzelmünkhöz. A gyiijtőládikák. A főtéren fölállított 3 gyüjtőláda eredményesen működik. A szegény sebesültek kapnak sok napilapot, képes újságot, olvasókönyvet, szivart, cigarettát és pénzt. Kérjük is a tisztelt közönséget, ne feledkezzék meg a sebesültekről. Minden csekélységnek hasznát veszik a Vörös kereszt kórházban. Csak arra figyelmeztetjük a közönséget, hogy azok nem p ó s faládák, azokba nem kell leveleket dobni. A pós- taszekrények könyen felismerhetők arról, hogy a- zokon a kiürítés órája mindig jelezve van. Majenszky Károly. Az itteni bányakapitányság vezetője M a I e n s z k y Károly bányakapitány pénteken hagyta el városunkat, s uj állomás helyére Zalatnára költözködött. A vasúthoz ki- kisérték tisztviselő társai és barátai s érzékenyen vettek búcsút tőle, kit meleg szeretet, őszinteség, i- gazi barátság csatolt társaihoz. Rövid itt tartózkodása alatt — aki őt ismerni tanulta, — mindenkinek nagyrabecsülését és tiszteletét vívta ki magának s ezért eltávozását őszintén sajnáljuk. Lapunk részéről is egy szívélyes búcsúszóval köszöntjük őt, a talpig férfiul! Levél orosz fogságból.P e 11 i o n Árpád erdő segédmérnők Krasznovodszkból a kas, i tenger partjáról levelet irt Révai Károlynak melyben tudatja, hogy egészséges. A levél junius hó 12-én kelt és augusztus hó 1 - én érkezeit ide. A drágaság. Mennyit sírnak, jajgatnak különösen az asszonyok a folyton növekvő drágaság miatt. Ezt nem lehet kibírni, az ember belepusztul, tönkremegy, ez már elviselhetetlen, okvetlenül segíteni kell a bajon, ez már rablás, gyalázat, pimaszság és még nem tudom mit nem szónokolnak a háztartás vezetői, a szapora, de üres beszédű női generálisok. És e mellett, hogy fest az igazság: Már kora reggel minden irányban lesik a kalapos sopánkodók, hogy hol bukkan föl egy- egy falusi asszony kosara. Mit ad el lelkem? Jöjjön csak ide ! Ne menjen tovább, megveszem én! És nem is engedi a vásártérig menni, elfogja útközben és mindjárt tuligér a hatóságilag megállapított áron. Hiába védekezik a jó falusi asszony, hogy van neki egy helye, ahová vinni kell a csirkét, tojást, vagy vajat, a drágaság elleni küzdelem előharcosa azonban még többet igér és erőszakkal kiveszi a kezéből az „árut.“ így aztán hiába való -minden hatósági ármegállapítás, hiába büntetik a szegény árusító asszonyokat, ha maga a közönség szándékosan veri fel az árakat. Egyik napilapban olvassuk, hogy a hatóság figyelmezteti az igy eljáró hölgyeket, hogy szigorú büntetéssel fogja őket sújtani. Ilyen figyelmeztetés nálunk is elkelne. És nem ártana a szigorú büntetést alkalmazni. Figyelmeztető rendelet. A közegészség és közlisztaságügyi követelmények szigorú betartására. Tekintettel a ragályos betegségek fenyegető Km. Pap Sándor.
