Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-20 / 29. szám

.1915 julius 20. NAGYBANYAI HÍRLAP 3. turérzék lassanként kiküszöböl. De hiába gúnyoló­dunk, oknélkül szidjuk a mozit, annak kulturális nagy hivatását eltagadni nem lehet, Nálunk Nagy­bányán különösen teljes jóakarattal kell kísérnünk a mozi felvirágzását, mert elsősorban is a város­nak anyagi érdeke fűződik hozzá. Ki nem kívánja a város anyagi elöhaladását ? ■» ' ~ Védekezés a téli araszolok ellen. — A gazdasági Egyesület felhívása — — Laptársainkat fölkéri az egyesület, hogy gyümölcsé- | szelünk a jövőre kiható megvédése céljából e cikket át­venni szíveskedjenek. — A folyó év tavaszán gyümölcskertjeink fái a téli araszolok kártételei következtében lombja­iktól hol egészen, i.ol részben megfosztva állottak. A hernyók, mint ilyenek, befejezvén életműködé- 1 süket, a kártétel is megszűnt és a lombjuktól megfosztott fák ismét kileveleztek. Azonban ne gondoljuk, hogy ezzel most már a további veszély megszűnt s a jövő tavasz beköszöntését összetett kézzel várhatjuk. Meri ha kellő időben és módon az araszolok ellen nem védekezünk, nemcsak jö­vő évi termésünk megy veszendőbe, hanem a fa is áldozatul eshetik. Tehát feltétlenül védekeznünk kell. Téli araszoló kétféle van. Az egyik nagyobb sárgásbarna, néha már szeptember második felé­ben kezd rajzani. A tavasszal rágó hernyója bar­na hátú, sárga hasú. A másik kisebb, szürke és későbben, októbertől kezdve rajzik. Hernyója zöld és olyan színű, mint a lerágolt levélnek zöld le- véinyele. A rajzás este indul meg. Ezért ritkán látjuk. A Iliinek repkednek. Szárnyuk száraz leve­lekhez, vagy a faderék szürke sziliéhez hasonlíta­nak, igy kevésbbé tűnnek föl. A nőstények min­dig szárnyatlanok és alig láthatók. Az ősz elején másznak föl a fára és ősszel tojják le és ezáltal fertőzik meg tojásukkal a gyümölcsfát. Kora ta­vasszal néha fakadás előtt kibúvó kis hernyó e- löbb a fakadó rügyet, fesledező lombot és virá­got, későbben a kötődött gyümölcsöt, — amint ezt gyakran a cseresznyénél látjuk — rágja. A téli araszolok bábjai jelenleg a megtáma­dott gyümölcsfák alatt a földben nehány cm.-nyi mélységben vannak. Ismerve az araszolok életműködését, önként adva van a mód az ellenük való védekezésre. Ez először abból áll, hogy a fa alját legalább egy ásónyira felforgatjuk, a talajt lehetőleg ledöngöljük vagy letapossuk. Ezáltal a hosszúlábú, gyengetes- tü nőstények jórésze a talaj felszínére felvergődni nem bir és a földben elpusztul. Ez a pusztulás azonban nem biztos, hanem csak kiegészítő része az alábbi védekezési módnak, mely szerint meg keil akadályozni a fának őszi megfertőzését. Te­hát a legjobb és legbiztosabb védekezés: meg kell akadályozni a nőstényeknek őszi vándorlását a gyümölcsfára. Hogy azt elérhessük, a gyümölcs­fákat szeptember második felében hernyófogó enyvgyűrüvel látjuk el. Vigyázni kell an a, hogy a fa dereka tiszta, sima legyen. Ha a fa öreg, kérge repedéses, a hézagokat marhaganajas anyagpéppel kenjük be. Magasdereku fáknál embernyi magasságban, ala­csonyabb fáknál pedig a korona elágazása alatt alkalmazzuk, kötjük a fára a papirövet, amely le­het cukor-vagy más vastagabb csomagoló papír­ból legalább két rétegben és legalább 15 cm. szélességben elkészítve e papirosövet, azután kis falapáttal 10 cm. szélességben elsőrendű hernyó- enyvböl 2—3 mm. vastagságban köröskörül be­kenjük. A jó minőségű hernyóenyv drága ugyan, kilogrammja 300—360 fillér, de soká, kedvező időjárás esetén, 3—4 hónapig is megtartja raga- dósságát. A kikent hernyóövet folyton figylemmel kí­sérjük, Ha látjuk, hogy poros, légy vagy másrovar van rajta, az araszolok egymáson áttörtek, az enyvet ki kell cserélni vagy kis falapáttal felfrisiteni. Az enyvgyürü alsó szélei alatt összegyűlt araszlókat meg kell ölni és az ott található zöldszinii tojás­csomóit zuzzuk össze. Nagyon természetes, hogyha a megvédendő fa koronája más fára, kerítés vagy háztetőre hajlik, ez ágakat fel kell peckelni vagy azokat is hernyó­fogó enyvgyürüvel ellátni, mert ellenesetben azo­kon keresztül inficjálhatók a fák. A peckeléshez - használt karót is enyvesövvel látjuk el. A téli araszoló hímje, — lepkéje — ellen rajzáskor, — ha idejét meglehet állapítani, — éj­jeli tüzek gyújtásával is lehetne a védekezést meg­kísérelni. Mert tudvelevő dolog, hogy az éjjeli lep­kén szeretik a világosságot, ezt felkeresik és bele­potyognak a tűzbe. Röviden összefoglalva, a téli araszolok ellen most ősszel védekezhetünk : 1. kísérletképpen szeptemberben a fa aljának legalább egy ásónyomnyira felforgatása. íedöngölé- se vagy letaposása által ; 2. kísérletképpen rajzáskor éjjeli tüzek gyúj­tása által ; 3. mint legmegbízhatóbb védekezési mód szept. második felében hernyófogó enyvövek al­kalmazása által ; As araszoló elleni tavaszi védekezésről ké­sőbb. Azonban előre jelezzük, hogy a tavaszi vé­dekezés eredménye kétes. A Gazdasági Egyesület szívesen ad utbaiga- zitást a teendőkre nézve. Süt egy gazdákból álló érdekeltség összehozásán fáradozik, amely érde- I kéltség az araszolók ellen egyöntetű védekezési eljárást volna hivatva követni, hogy ezáltal a töb­bi kisebb birtokos társakkal a védekezési módo­kat megismertesse és azok keresztülvitelére őket buzdítsa. < Felhívja és felkéri tehát azon gazdákat, kik e közös célban együtt működni hajlandók, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb folyó hó 26. napjá­ig Molnár Antal egyesületi pénztárnoknál bejelente­ni szíveskedjenek. A bejelentés után az illető gaz­dákat a további teendők megbeszélése végeit kü­lön értékeztetre fogja össze hívni a Gazdasági Egyesület. HÍREK. Mementó. Julius 19. Csókold, öleld, akit szeretsz, mert Ki tudja, meddig lesz tied. Oh, mert a sors, a zord, kegyetlen, Meg nem kegyelmez senkinek. Nem válogatja, kire sújtson, A vén kaszás, a rüt halál S észre alig veszed, hogy eltűnt, Akit előbb még csókolál. Csókold, öleld, akit szeretsz, mig Szelíd mosollyal rád nevet; Csókold, öleld, óh, mert ki tudja, Ki tudja, meddig lesz tied ? Csókold, öleld, akit szeretsz, mind, A boldogot s a szenvedőt 1 Ki tudja, holnap nem hagy-é el Örökre téged, — vagy te őt. Krüzselyi Erzsiké. Személyi hirek: Neubauer Ferenc mi­niszteri tanácsos, kerületi bányaigazgató hivatalos ügyekben Budapestre utazott. Távolléte alatt az i- gazgatói teendőket M a r t i n y István főbányata­nácsos látja el. Fábián Péter szamosujvári ka- nanok múlt héten városunkban időzött sBrebán Sándor esperes vendége volt. Katonai előléptetések. Király Ö Felsége, Baker György főgimnáziumi tanár hadnagyot Dr. N y i s z t ó r Aurél ügyvéd hadnagyot és Dr. Varga Sándor fögimnáziumi tanár hadnagyot, fő­hadnaggyá léptette elő. C s ü d ö r Gyula honvéd huszár zászlós és M o I d o v á n László cs. és kir. huszárzászlós hadnagyokká neveztettek ki, Uj pénz. Néhány nap óta kezdi forgalom­ba hozni az Osdrák-Magyar Bank az uj két ko­ronásokat, amelyek sokkal jobb papirosra vannak nyomva, mint az eddigiek, tehát rajzuk és felírá­suk tisztább. A rajz, a felírás és a számozás vál­tozatlan, mert az uj bankjegyek a régi metszetek alapján készültek. Az elrongyolódott két koroná­sokat a jegybank kezdi bevonni. Jutalom a szökött hadifoglyok kézre- keritéseért. A belügyminiszter valamennyi tör­vényhatóságelső tisztviselőjét, valamennyi csendőr­kerületi parancsnokságot és valamennyi határszé­li rendőrkapitányságot a legszélesebb körben leen­dő közhirrététel végett értesítette, hogy mindazok, akik szökevény hadifoglyokat közvetlenül elfognak, valamint azok, akik oly adatokat juttatnak közbiz­tonsági közegek vagy a katonai hatóságok tudo­mására, amelyek megszökött hadifoglyok kézreke- ritését teszik lehetővé a hadügyminiszter részéről 10—25 korona jutalomban részesülnek. A kitűzött jutalomnak az erre igénnyel bírók részére legjobb belátás szerint és minden további jogorvoslat ki­zárása mellett leendő kiutalására az a katonai pa­rancsnokság illetékes, amelynek területén fekszik az a hadifogolyállomás, amelyből a szökés történt. A gyanús személyek kezelése. A hivata­los lap közli a belügyminiszternek az igazságügy­miniszterrel egyetértve kiadott rendeletét, a mely a hadviselés nézőpontjából az államérdekeire, vagy a közrendre és a közbiztonságra veszedelmes sze­mélyek rendőri felügyelet alá helyezését vagy ő- rizet alá vételét szabályozza. A r. kaíh nagytemplom két százados visz- szonlagságos korát 5 év múlva lesz szerencsénk meg­ünnepelni. Ünnepelni díszben szoktak. A templom is méltó díszt akar ölteni, hogy ízléses szép legyen. Mert hiszen Isten háza is bizonyos mértékben belső alakjával a szépet szolgálja. A szépet szol­gálja a gőr. katli. és evangélikus templom és a szépet kell szogálniok a többi templomoknak is előbb utóbb, mert ezta'kor haladása igy hozza magával. De ezen külső istenitisztelettel nemcsak a hinduk­nál, mohamedánoknál, hanem általában minden vallásuaknál találkozunk, az illető egyház tehetsége szerint. A templomok külső és belső szépsége hoz­ta létre a lélekben az összhangzatos hatást. —En­nélfogva megemlítem, Szentháromság templomunk stilszerü, lassú átalakulásban részesül, Lassú azért, mert nem rendelkezik nagy pátronussal és nem bocsát ki sorsjegyeket, hanem más módon igyek szik a célt elérni. — A munkát a város támoga­tásával kezdték, mert a templom hajója beroskadt. Itt is volt névtelen adakozó, ki a szegényes tervet teljessé tette és a padok nem maradtak lesüllyeszt­ve _ A betonlépcsözet, az ajtók s egyéb apró berendezések az egyház készpénzét felemésztik. Az ablakok átalakításánál már 5 adakozó szerepel. Ezek közt a Miksa bánya társulat. 8 ablak­ból egy 800 koronás és két darab. 655 k-ás marad. Ezt remélem, a kereszthegyi, veresvizi bá­nyamű és a társláda biztosítja. — Végső munka, a falak festése, renoválása és új orgona állítás a hívekre marad. Itt- aho.1 párbér nincs, oltár egye­sület címén szeretné ezt évi 1 K. tagsági díjjal lét­re hozni az igen tisztelt agilis plébános úr. Az a- láirási ívet szét is küldte. De igy nem remél­hetjük, hogy az összes költség kijöjjön. A temp­I lomépitési munkálatok költségéhez való hozzá­I

Next

/
Thumbnails
Contents