Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-29 / 26. szám
1915. junius 29. NAGYBÁNYA! HÍRLAP 5. liát nem minden esik, hanem sok minden van a világon, ami az egyik érzékünket sem éri : az ilyen dolgokról aztán az egész emberiségnek sincs több fogalma, mint a süketnek a hangról. Az i- lyen dolgot csak akkor ismerheti meg az ember, ha véletlenül valami olyan dolog származik belő-' le, amit megérez valamelyik érzékünk. Ilyen dolog például a villamosság, amiről csak azt tudjuk, hogy világosságot, hangot, mozgást és más egyebet tud előidézni, amit az érzékszerveink megéreznek. De hogy mi maga a villamoság, azt nem tudjuk és hogyha se hangot, se fényi, se más olyan hatást nem idéz elő, amit a mi érzékszerveink meg tudnak érezni, akkor nem is tudjuk, hogy vau-e. Tudjuk is, hogy az emberek már i- dőílen idők óta ismerik a hangot, a színeket, szagokat és a többit, de a villamosságról nem volt semmi fogalmuk a legutóbbi száz esztendőig, a- mikor tudósok fedezték fel, — a színeket és a többit nem kellett a tudósoknak felfedezni. Most tudjuk, hogy a villámlást a villamosság okozza, de az emberek már ezer esztendők óta látták a villámlást, féltek is tőle, az egyik-másik nép még Istennek is imádta, de azt nem tudták, hogy mi s tulajdonképen, mert magának a villamosságnak a megérzésére nincs az embernek érzéke. Ezért csak azt vették belőle észre, ami fény és hang, vagyis aminek a megérzésére volt érzékük. A4eg lehet énből érteni, hogy az öt érzékünk munkája minden elmebeli munkánk alapja, hogy tehát a gondolkodásunk mindenekelőtt abból áll, amit az érzékeink utján megismertünk. Mi. történik most már azzal, amit megismertünk, a gondolkodásunkban tovább ? Mindenki tudja, hogy amit egyszer észrevettünk, az nem vész el belőlünk, hanem arra a- zontúl is emlékszünk. Amit az érzékszerveink a tudtunkra adtak, amit gondoltunk, éreztünk annak marad bennünk valami nyoma. Mi ez a nyom ? azt még egész bizonysággal nem tudjuk, de az bizonyos, hogy valami nyom marad, mert amikor megint arra kell gondolnunk, akkor valahonnan csak előkerül és amint mondani szoktuk : emlékezünk rá. Úgy is mondjuk ezt, hogy „az e- szünkbe jut“, vagyis hogy valahonnan, ahol, nem tudtunk róla, odakerült az „eszünkbe“, ahol gondolkodunk mindenről. Ez a tulajdonsága, hogy tudniillik emlékezni tud, ez is megvan minden e- gézséges embernek, sőt még a csecsemőnek és még állatoknak is. Abból látni is ezt, hogy a csecsemő: ct és az állatokat is meg lehet tanítani, pedig nem lehetne, ha nem emlékeznének arra- a- mit egyszer már megtudtak. Az állat is emlékszik arra, hogy egyszer valamiért pórul járt, mert igen sokszor látni, hogy olyant többet nem mer cselekedni. Emlékszik arra is. hogy hol talál eleségef, menedéket és kell is neki erre emlékezni, mert máskülömben minduntalan olyan baj érné, hogy belepusztulhatna. Az ember, amint megszületett és táplálkozni kezd, ezzel egyszerre megkezdi a tapasztalatok gyűjtését is, vagyis az érzékszervei utján kezdi megismerni a világot és amit tapasztal, azt meg is jegyzi, hogy máskor hasznát vehesse. Az a tehetség, hogy igy megérezze a dolgokat és hogy meg is jegyezze, amit érzett, az minden egészséges emberrel veleszületik. De tudást nem hozunk magunkkal a világra semmit, azt mind magunknak kell megszereznünk, a legegyszerűbb tudnivalót éppen úgv, mint a legnagyobb tudományt. Nemcsak azokat az ismereteket szerezzük magunk, amiket az iskolában tanulunk, hanem még azt is, hogy például a tűz éget: azt is kell vagy magunknak tapasztalnunk» vagy pedig hallanunk, akinek elhisszük, mert különben még ezt se tudnánk. Az ismeretei« felfogását, a tudás felhasználását már az érzékszervek jó működése segíti elő. Nincsen az ember cselekedetei között egy sem, a- mely a gondolkodó-gépezetünkön át nem haladna, de gyakran és kárunkra ez a feleszmélés csak a tett után jelentkezik. Felelős szerkesztő: dr Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda Adakozzunk a háborúban megvakult katonák javára. Arc-szeplftkréme. A tavasz meghozta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“. melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 150. próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. RÁKÓCZY FERENCZ DROGÉRIÁBÓL NAGYBÁNYÁN. A ligeti út 2. szám alatt egy j szoba, konyha és kamarából álló lakás felette olcsón azonnal kiadó. Értekezhetni: Dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvédi irodájában. a Hermes könyvnyomdában felvétetnek. Ajánlh ő A hí E rovatban közölt hirdetés csakis egész évre adható -c=7 föl. '—-----ía tó Beszerzési Források: rdetések szövege időközönként tetszés szerint megváltoztatható. AA'.T AT AT AT AT AT A I t rovatban közölt hirdetés minden egyes megjelenése 20 fillér. Mihálcseh Lajos épület és műlakatos, vezeték-szerelő. vizMÄGfBÄMYÄ, Kossuth Lajos-uíczo 15 szóm ólait. Elvállal minden e szakba vágó munkát, továbbá készít és állandóan raktáron tart jó kivitelű takarék tűzhelyeket. 1! Hörcsög Mihály kőműves mester, építési vállalkozó Értesítés. Virág-utca 7. sz. Telefon: 59. Szíupár Károly Elsőminőségü, különféle átmérőjű BETONCSÖVEK Oltvány eladás! cipész. Lakik: a legjutányosabb árak mellett kaphatók az Aki kifogástalan fajtiszta gyümölcsfa oltványt akar ültetni, az siessen Szász János faiskolájából venni alma, körte és ízdva- fát mig a készlet tart. NAGYBÁNYÁN. (a Kaíholikus Legényegyletnél.) „Első nagybányai cement- csőgyáránál Harácsek Vilmos utódai, ahol a megrendelés eszközölhető. (Gyártelep: Nagybánya Rákóczi Ferenc-lér 14. sz. alatt.) Tessék árjegyzéket kérni. 1
