Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-11 / 19. szám
1915. Május 11 nagybanyái hírlap Marhahús leves: takarékosan. Mivel minden gazdasszony tud húslevest főzni, nem honi le részletesen a készítés módját. Csak arra mutatok rá, hogy ha azt a zöldséget, mit főzéskor szoktunk a húshoz tenni, nem tesz- szük a húshoz, hanem — a hagyma kivételével — j vékony metéltre vágva, külön főzzük meg egy ke- ; vés sós vízben s a leszűrt huslébe azt teszszűk bele,- tevével együtt: megtakarítjuk vele a tésztát, vagy más levesbevalót. Ezen zöldséglevesí — rendes körülmények között — elhabart tojássárgájára és tejfölre szoktuk tálalni, De az ebben a szűk világban el is maradhat. Tojáskimélés. 1. ) Leggyakrabban tavasszal fordul elő a rántott hús készítése, (Most a borjú és bárány, pár hét múlva a csirke.) Némelyek egy nagyobbacska csirkéhez 2 tojást is felmártanak, pedig ahoz fél tojás is bőségesen elegendő. Takarékoskodásból a tojást vízzel hígítani nemjó, mert úgy, sülés közben, lehull a húsról a morzsa. Hogy tehát a húsról a morzsa se hulljék le és tojást mégis takarítsunk meg, a már besózott és liSzt- bemártott húst tegyük mély tálba s egy nagy csirkének megfelelő húsra üssünk fél tojást p. o. a fehérjét s fedővel beborítva rázzuk össze nagyon jól. Az összerázás á tál egyik darab a másiktól egyforma tojásos lesz. Ezután niorzsázzuk be és süssük ki mint rendesen. A megmaradt tojássárgáját más ételhez használhatjuk. Vagy ha másnapra akarjuk félre tenni, hagyjuk az összeboritott tojáshéjban. 2. ) Különösen kelt tésztáknál takarékoskodhatunk a tojással. Amennyi tojás sárgáját rendes körülmények között szoktunk venni a kelt tésztákhoz, vegyünk most azokhoz csak felériyi egész tojást. A sárgáját mint rendesen, a fehérjét pedig habnak verve adjuk a tésztához. És hogy a tésztának mégis szép sárgás színe legyen, sötétsárga megtisztított és reszelt mu- rok levéből facsarjunk bele annyit, amennyi a tésztának sárgás szint ad. A niurok semmi mellék izf vagy szagot nem ad a tésztának, nem úgy mint a sáfrány, mely azonkívül még egészségtelen is. Ily módon kevesebb tojással is készíthetünk elég szép és jó aranygaluskát, pántlikás fánkot (ha niuktó), a boldogságuktól ? Megszentségtelenitsem a halottak emlékét? Nincs jogom a sors küllőibe kapaszkodni! A gyermek engem eltaszitott, őt pedig magához öleli . . . nincs tehát jogom tőle elszakítani 1 Ezek a gondolatok olyan hirtelen támadtak agyában, mint a villám és szinte fellélegzett, mikor a tan'r jóságos hangon megszólította: — Isten hozta asszonyom ! Kapott-e már valami hirt Adalbertról ? — Elesett a háborúban . . . magamra hagyott mélységes bánatén.mai! — zokogta Beata aki fájdalmában megtántorodott és kénytelen volt egy közelálló szék karjába kapaszkodni. Ekkor a gyermek, a nő könnyeitől megindítva, lassan közelébe sompolygott, átkarolta kezeivel térdét és siránkozva hebegte: — No ne sírjon nénike . . . inkább magával is játszom! Ezt már nem bírta elviselni. Kibontakozott és szó nélkül rohant ki az ajtón . . . Lefelé a lépcsőkön. A fájdalom lezárta ajkait és megfogadta, hogy sohasem árulja el a gyermek származásának titkát. Nem az ő gyermeke volt. Idegen embert ismert el apjának. Most érezte csak, hogy egészen egyedül; elhagyottan áll a világon és sokkal többet vesztett Adalbert halálával, mint a férjét . . . egyébként is úgy járunk el vele mint a rendes készítésű pántlikás fánkkal) kuglófot és minden más élesztős tésztát. 3.) Gyúrásnál tejjel pótolhatjuk a tojás egy részét (lehet a tej fölözött is) de minden esetre nagyon keményre gyúrandó a tészta. Lísztkimélés. Az alantabb leírt 3 féle tésztaétel nem sokkal kerül többe mint a héjában főtt burgonya és mégis hasonlíthatatlanul jobb. 1. ) Fél liter forrásban levő gyengén sós vízbe 4 dkg. zsírt teszünk s folytonos kavarás mellett bele főzünk 20 dkg. kukorica lisztet. Mikor a tömeg az edénytől s kanáltól elválik, tálba borítjuk, Főtt és szitán áttört 35 dkg. burgonyát gyűrűnk közé. Ezután zsírral kikent tepsibe ’/s centiméter vastagra lapítjuk és erős tűznél pirosra | sütjük. Kockára darabolva, melegen tálaljuk. 2. ) Ugyanezen tömegből, 6—7 dkg. cukor hozzágyurásával, édes tésztát is készíthetünk. Szintén 72 cm. vastag lepénynek süljük ki. Sütés után a lapot ketté vágjuk. Az egyik lap tetejét valamilyen lekvárral bekenjük. A másik lapot ráborítjuk. Kockára darabolván, megcukrozzuk és melegen tálaljuk. 3. ) Készíthetünk ugyanezen tömegből főtt tésztát is, csakhogy akkor 1 tojást is gyűrűnk belé (cukrot nem,) Nagyon belisztezett táblán 1 cm. vastagra nyújtjuk. Egész tetejét vékonyan bekenjük szilvalekvárra! (finomabo lekvár kifolynék belőle) összegöngyöljük, mint a rétest. Azután, ke- nyérszakasztó ruhába göngyölve, annyi forrásban levő sós vízbe tesszük, amennyi ellepi. Tiz percig főzzük, de nem tovább, mert akkor ellágyul. Főzés után a ruhával együtt táblára tesszük. 8—10 percig a ruhában hagyjuk, hogy álltában keményedjék. Azután óvatosan kigöngyöljük, szeletekre vágjuk és zsírban pirított morzsával behintve, vagy csak zsírral lelocsolva tálaljuk. Tojás és főzőliszt kímélés. Gyúráshoz való lisztet most nagyon szűkén lehet kapni. Pótolhatjuk a hiányt, ha a mostani, gyúrásra nem alkalmas kényéi lisztből készítünk tésztaételt, akár kenyérsütés alkalmával, akár más időben. De ha nem kenyérsütéskor készítjük is, akkor is olyan tésztát kell készítenünk mint a kenyérnek való. Ha a tészta megkelt, vékony — ujjnyi rudacskákat sodrunk belőle és késsel eldaraboljuk mo- gyorónagyságu darabokra úgy, hogy minden vágás után félig megfordítjuk a tésztarudacskát. így nem lesznek a levágott darabok laposak. Azután meglisztezett vagy niegzsirozott tepsire szórjuk és sütőbe tesszük. 5—6 perc múlva már összetolhatjuk a tésztamogyorókat és ismét tehetünk a tepsibe az esetleg kimaradt nyers tésztából. Ha megsült, szellős helyen egy hétig is eltarthatjuk. Amikor főzni akarunk belőle, forrásban levő vízbe rakjuk s addig főzzük mig jól át nem puhult (20—25 perc.) Akkor leszűrjük, kevés zsírral megöntözzük s épugy. mint más kifőtt tésztát, készíthetjük : dióval, mákkal, sajttal, túróval stb. Ezen tészta elkészítése semmivel sem kerül több munkába, mint a közönséges gyűrött tészta készítése. Elismerés a nagybányai IMskereszt Egylet működéséért. Mindnyájunk előtt tudva van, kik szemtanúi voltunk az itteni Vöröskereszt működésének, hogy különösen a háború kezdete óta minő óriási és megbecsülhetetlen szolgálatokat végzett az itteni Egylet a humanizmus szolgálatában. A budapesti köz önti Igazgatóság maga is méltányolta e hazafias éj j áratlan lelkesedéssel teljesített munkát s a napokban a következő elismerő levelet intézte Neubauer Ferenc miniszteri tanácsoshoz, mint az itteni egyesület elnökéhez: Méltóságos Elnök úr ! F. hó 13-án 91. szám alatt kelt nagybecsű iratához csatoltan kézhez vettük a nagybányai vöröskereszt fiókegylet 1912, 1913, 1914 évi számadásait és 1914 évi jelentését. A fiókegylet 1912-1914 évi számadásait i- gazgatósági segédhivatalunk felvizsgálása alapján helyesnek találtuk és nyilvántartásunkban előjegyeztettük, hogy a fiókegylet a műit év végén 1356 korona 06 fillér törzsvagyon felett rendelkezett, melyből a központot hányad címén 255. korona illeti meg. — Az évi jelentésből készségesen megállapítjuk, hogy a t. fiókegyleti választmány a Méltóságod fáradhatatlan vezetése mellett az elmúlt évben sikeres tevékenységet fejtett ki. A háború kitörése után a t. Választmány önkéntes ápolónői tanfolyamot létesített, melyben 84 ápolónő nyert kiképzést, továbbá hadsegítö bizottságot szervezett, mely a hadbavonultak hátramara- dottainak segélyezéséről gondoskodott. Ezenkívül a t. Választmány ifjak részére mentő tanfolyamot tartott, ezen kiviil 100 ágyas kisegítő kórházat létesített, mely műit év szeptember 9-ike óta állandóan működésben van. Az ott ápolt sebesültek részére a t. Választmány karácsonykor ünnepélyt rendezett, melynek keretében a sebesültek megajándékoztattak. A felmerült költségek fedezésére a t. Választmány gyűjtést indított, mely úgy pénzbeli, mint természetbeni adományban egyaránt nagy sikerrel' járt. " Az előadottaknál fogva készséggel ragadjuk meg az alkalmat, hogy úgy Méltóságodnak, mint a fiókegylet tisztikarának és Választmányának múlt évi odaadó és sikeres munkásságukért teljes elismerésünket és legmelegebb köszönetünket nyilvánítsuk, kérve ennek szives tolmácsolását. Budapesten 1915 évi április hó 30. Kiváló tisztelettel: Az i- gazgatóság. Josipovich Géza s. k, elnökhelyettes. Tichtl János s. k. igazgatósági előadd: HÍREK. Május Í0. Német csatadal. Fegyvert á kézbe honfiak! Acélkardok csattogjanak. Mikor az ellen erre tart S a Rajna partra támad: Rohanjatok előre ! A Rajna éltetője Az ős Germániának ! Nem érdemel egy korty.italt, Egy aszonyajkat, egy sóhajt, Ki önként fegyvert nem ragad S az ellenre nem támad! . Rohanjatok előre ! A Rajna éltetője Az ős Germániának! Fordította: Révai Károly. Személyi hírek. B o i t n e r Károly kir. já- rásbiró végleges tartózkodásra ide érkezett. Dr. Barna Jenő ügyvéd, tüzérhadnagy a harctérről pár napi szabadságra haza érkezett, ifj. G e |1 é rt Béla huszár főhadnagy a harctérről szülői látogatására ide érkezett. Előléptetés. Király ő Felsége W e.í s z Lajos és Malen szky Károly bányakapitányokat a VI ik fizetési osztályba léptette elő. Katonai kittüntetés. Dr. Barna Jenő tüzérhadnagyot Ő. Felsége a Signum laudissal tüntette ki az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért.
