Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-04 / 18. szám

Bármily lelkes és lelkiismeretes legyen is az a tanító, — ő is csak ember és hazafi, kit hazája sorsa érdekel s kötelesség érzetét súlyosan befolyásolja a harctéri események minden hite.

Nem tűd, nem képes nyugod- tan hahitani!

De van egy más fontos ok is ami az iskolai tanév berekesztése mellett szól: az egészségügy.

Itt a tavasz; beállanak a melegebb napok s a légy- és szunyogfélék diadalmasan özönlik el az'emberi környezetet.

Már pedig tudjuk jól, hogy a légy és szúnyog óriási módon terjeszti az epidémiákat. Nem kell 'egyéb; csak az, hogy e veszedelmes állatkák, meglepjék a tanuló ifjúságot! Hamarosan megtöltjük az uj temetőt kis. sirhantokkal. Meg aztán azt is tudjuk, hogy a vasúti kocsik — bármint is fertőtlenittessenek, — sok bacillust rejtegetnek magokban. Már pedig, ha junius végén rekesztik be az iskolákat s a gyermekeket akkor szállítják haza a vidékiek, mindnyájan ki lesznek téve a legnagyobb fertőzésnek s elviszik a falukba szüleik, testvéreik közé a betegségek csiráit.

Harmadik indok, amit a miniszter is mond : a mezei munkában való segítés. Sokat nem várunk a gyermeki kezek munkájától ; de mégis használhatnak valamit a veteményes kertekben s a házi munkálatokban.

Mindezen felhozott indokok elégségeseknek látszanak arra, hogy a miniszter rendeletét a hatóságok feltétlenül végrehajtsák s az iskolák évzáró vizsgálatait rövidesen megtartsák.

A jövő nemzedéknek, épségben való megtartása van olyan fontos, mint az a kis tudomány, amit még magokba szednének júniusig.

Névtelen levelek.

Névleien levélírás és árulás, erkölcsi és etikai tartalom szempontjából egyértékü fogalmak. A ki tudását, véletlen értesülését vagy illetéktelenül tett megfigyelését annak tudatában, hogy ezzel az egyik félnek esetleg pótolhatatlan kárt okoz, pénzért áruba bocsátja, épp oly hitvány teremtése az Úristennek, mint a sötétben bujkáló gyáva feladó a névtelen levélíró. A ki a névtelenség homályában meglapulva célozza meg ellenfelét, s bocsátja rá halálthozó nyilát, nem sokkal különb az orvul támadó rablógyilkosnál: mindkettőnél a gyávaság a tett lelki rugója. A bátor ember szembe támad, készen arra, hogy tettének következményeit elviselje, ha tévedett.

A háború kitörése óta különösen felburján- zott a névtelen levélírás mestersége. Névtelen levelek hívják föl a hadvezetöség figyelmét a különböző szállítási panamákra, névtelen levélben öntik ki dühüket azok a kik másokkal szemben — már igazságosan, vagy igazságtalanul — egy vagy más tekintetben rövidséget szenvedtek, névtelen untauglich levélíró botránkozik meg azon, hogy egyes tisztek még mindig otthon időznek, vagy hogy a sebesültek nem sántítanak kellően, tehát okvetlenül szimulánsok, s névtelen panasz jelenti

föl azokat, ’ a kik itt vannak, békés nyugalmas helyiszolgálatban, holott fizikai erőállapotuk szerint a fronton völna helyük. ;

Elismerjük/hogy nincs olyan emberi intézmény ezen a földön, mely tökéletes lenne. A mostani háború különösen nagymértékben vetette fölszinre az emberi lélekben lappangó salakot, mert a kapzsi haszonlesésnek ezrek bőrén való spekulálásnak, csalásnak, gyávaságnak undorító példáival találkozhatunk, hogy szinte meginog az igazság és erkölcs győzelmébe vetett hitünk. És ezt látva, a sötétség ellen való harcban szinte természetesnek tartjuk a legalacsonyabb fegyvernemmel való védekezést, tehát megadnók első indulatunkban a szankciót, a névtelen levélírásnak is.

De higgadt ésszel vizsgálva a kérdést, mégis megvetéssel kell elfordulnunk e sötétben buj- kálóktól. Napoleon úgy formulázta ezt a gondolatot: szerétéin az árulást,' de gyűlölöm az árulót. Bármekkora hasznot jelent iS téháb-a'kellő időben érkezett föladás, a céh szentsége nem menti azt, a ki e méltatlan fegyvernemhez fordult. És megbotránkozással kell fogadnunk a legkisebb intést is mely bárminő szofizmától támogatva, a névtelen levélírásra felbátorít. vagy éppen biztat.

Végezze el mindenki lelkiismeretesen a vállalt, föladatot. Kit a sors hová állított, teljesítse kötelességét legjobb tudása, ereje, szerint becsületesen, s nem lesz szükség névtelen levélírókra. Mi az erkölcsi purifikációra sajnos, megértünk. A háborút követő idők első föladata lesz elsöpörni a- zQkat, a kik a véreink százezrei és milliói által kivívott uj életre méltatlannak bizonyultak. Mert ha ez nem következik el, ha a világháború tiszti- tó tüzéből nem kerül ki győzedelmesen a nemesebb, jobb világnézet föltétien uralma, a hozott mérhetetlen áldozat kárba vész s gyümölcsét élvezni fogja — más.

B. H.

Hosszú Vazul dr. püspök

körlevele a gazdasági tevékenység fokozásáról.

A Nagyin, m kir. földművelésügyi miniszter f. évi január hó 22-én 2800—1915 élsz. rendeleté^ vei fölszólította az ország összes alispánjait, hogy gondoskodjanak a mezei munka elvégzésének biz- tositásitásáról. A megfelelő eredmény biztosítása végett vármegyénk alispánja haladéktalanul utasította közegeit, hogy minden községben alakítsanak bizottságokat, melyek az itthonmaradt férfiakat és nőket támogassák a mezei munka elvégezésében.

E bizottságok összeköttetésbe fognak állani a főszolgabírói hivatallal és hivatva lesznek a szükségben lévőket vetőmag mellett még tanáccsal is ellátni. Ugyané bizottságok rendelkeznék, hogy azok, kik igásbarmok nélkül maradtak: támogatásban

részesüljenek a föld megművelésénél. Ez ügyben máskülönben a szükséges utasításokat megadják a főszolgabírói hivatalok. A rendeletet nem is közöljük itt is egész terjedelmében, hanem utasítjuk a lelkész tanító urakat, hogy a haza és híveink ér- í deliében a közigazgatási hatóságoknak adjanak meg

minden lehető támogatást, hogy. fáradalmuk ered- j ményesí legyen.

Kedves testvéreim! mindnyájunk megélhetésének biztosításáról van szó; a haderő élelmének biztosításáról — mely haderő az ellenséggel szembe mindanuyiunkat megvédelmez és hisszük, hogy senki közülünk, nem vonja ki magát a munkának ráeső részéből.

Jogosan várjuk el tehát, hogy lelkész testvéreink, tanítóink, kántoraink az egvházi és iskolai gondnokságok tagjai, valamint az összes egyházi e- löljárók versenyezve fogják támogatni a haza megmentése munkájában a közigazgatási hatóságokat.

. ' ' • f......' í }• , ;V

Föltétlenül el kell érnünk azt, hogy nem csak any- nyi föld müveltessék meg, mint amultban, hanem még több is, úgy hogy sem azok, kik vérüket ontják a harcmezön, sem mink, akik idehaza vagyunk, szükséget az élelmi cikkekben ne szenvedjünk. ,

Ha igy cselekszünk, éppen úgy fogunk közreműködni igazságos ügyünk győzelmében, mint vitézeink és szorgalmunkkal .és áldozatainkkal jobb sorsra tesszük magúnkat érdemesekké.

Számosújvár, 1915. évi febr. hó 2-án tartott Szentszéki ülésből,

Hosszú Vazul cfr. püspök.

HÍRE k

■ Május 3.

Személyi hírek: Veress József m. kir. főbányatanácsos hivatalos ügyekben Budapestre utazott. Marti ny István kir. főbányatanácsos pár napi tartózkodásra ,a fővárosba rándult.

Előléptetés. Vasúti állomásunk derék főnökét, Csordás Józsefet a kereskedelmi miniszter a VII. ik fizetési osztályba léptette elő. Gratulálunk a jól‘megérdemelt előléptetéshez.

Bányászataié kinevezések. A király ő Felsége, Csermely (Vodicska) István, Veress József és zárándi K n ö p f l e r Gyula bányatanácsosokat főbányatanácsosokká nevezte ki. Ür- mössy Kálmán körmöczi pénzverdéi igazgatónak a főbányatanácsosi címet és, jellegét adományozta.

Áthelyezés. A m. kir. igazságügyi miniszter

1. Be i ksz Lajos nagysomkuti kir. járásbírósági albirót a debreceni kir. törvényszékhez helyezte át.

Ideg gyengeséget meggyógyítja \

A Fokhagymás nagybányai gyógy für- bő csodálatos gyógy vize. A fürdő ünnepélyes megnyitása, e hó- 9 én vasárnap lesz. Ellátás a mai viszonyok dacára is jutányos árban történik.

Fürdőhérlőség.

Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Kovács Lajos szatmári ügyvédet a vármegye törvény- hatóságához tiszteletbeli aliigyésszé kinevezte.

‘Katonai kitüntetés. A Király Szirty Vil- ! mos főhadnagynak, az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért, a hadiékiíményes III osztályú , katonai érdemkeresztet adományozta.

Haláleset. Kuszkó Endre főhadnagy ifjú | felesége Heigl i 1 yis, ki mint irónő is nem egy munkájával keltett feltűnést, — pár nap előtt ! Nagyváradon elhunyt, Férjét a harctérről táviraíi- j lag hívták haza, ki már csak a temetésre érkezett meg.

Marosffy Lajos. A kitűnő operett-láncos, a Népopera tagja Budapesten elhunyt. Benne a fővárosi varieté színházak egyik leghivatottabb tagját gyászolják, ki mint kupié- énekes is a legkitűnőbbek közé tartozott, mint tánczművész pedig utolérhetetlen volt. Szép sikereket aratott a budapesti Népoperában is, hol mint operett-énekes brillírozott. A fiatal, örökké vidám színművész is 1 a harcztér halottja. Fegyvert kellett fognia a haza védelmére s a harcztéren szerezte a rettentő betegséget, a kiütéses tífuszt s a leggondosabb ápolás sem tudta megmenteni. A fővárosi müvészvi-