Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-12 / 2. szám

1915. január 12. NAGYBANYA! HÍRLAP 5. aminőket mi a históriás könyvekben láttunk, olyan megfordított nagy L betűk. Másnap reggel volt az első turnus akasztása. Nem csináltak nagy parádét, minőt a ren­des polgári élet apró gazembereinek szokott ren­dezni a nyilvánosság, hanem sommásan végeztek velük, a bíróság egész éjjel tárgyalt, reggel 7 óra­kor kihirdették az Ítéletet és 8 órakor már lógott is az első öt atyafi. Mi hivatalból vettünk részt a kivégzésen, ami amúgy is nyilvános volt, sőt a ruthén népet a piacra hívták, hogy a példa elret- ! tentse őket és elvegye a kedvüket az árulástól és rablástól a jövőre. Az első a falu legtekintélyesebb embere, a gazdagságáról hires, 62 éves B. M. volt, akinek a neve vagy öt kápolnán és tiz kereszten ott ra- gyogott arany betűkkel, mint aki ezeket a kegy­helyeket emeltette. Ez az ájtajos gazember telefon összeköttetést csinált a házába az orosz hadveze­tőséggel és ezzel értesítette az oroszokat minden hadmozdulatunkról, úgy hogy a mi csapataink még át sem mentek Galíciába, a muszkák már tudták, hogy mennyi ■ íegy, hány ágyúval, hány gépfegyverrel. A második felgyújtotta az ütközet alatt a kőrösmezői gyönyörű vasúti állomást, hogy csapataink állását megvilágítsa. A harmadik egy 11 tagból álló tábori őrsünket játszotta a muszkák kezére, akiket egy szálig megöltek. A negyedik rejtett utakon vezette el a csapataink ál­tal bekerített oroszokat, az ötödik ... De minek meséljem én sorra a hazaárulások megannyi esetét. Az Ítélet végrehajtására két ceglédi népföl­kelő vállalkozott önkéntesen. Megkérdeztem az egyiket aki szakaszvezető volt: — Hát aztán nem borzad ettől a mesterség­től, földi? — Nem én ! Felkötném én az efajta haza­árulót, ha tekintetes ur is. Nem is bántak velük olyan körülményesen, mint Báli Mihály uram szokta. Megkötötték kezü­ket, lábukat, egy székre állították, az egyik a nya- j kába akasztotta a delikvensnek a hurkot, a má- i sik kihúzta a lába alól a széket. A halál beállása 10—15 percig eltartott. Érdekes és jellemző a ka­tonák elkeseredésére, hogy mindegyiket hidegen hagyta a rettenetes aktus, sőt némelyik még élce- lődött is. Az egyik kivégezettnek nyitva maradt a szeme, a nyelve pedig egy kissé kijött a száján. Meglátja ezt az egyik baka és oda szól a másik­nak : — No nézd — komám — a teremtésit an­nak a rusznyáknak, még most is csufolódik. ❖ A háromnapi menetelés alatt csak a legszük­ségesebbet pihentünk. Hajnalban indultunk és ké­ső estig meneteltünk, igy főzésre idő nem igen volt. Az utón a magunkkal vitt készletet ettük meg. Rettentően elfáradva érkeztünk meg Kőrös­mezőre és az éhség már kezdett kiabálni belőlünk. A legénység alig tette le a szerelvényét, már a csajkájával a konyhát kereste, pedig még húsúnk se volt. Az éhség kiabált már belőlünk, amikor a tábor szélén éktelen sivalkodásra lettünk figyel­messé. Odasiettünk és látjuk, hogy a zászlóalj fő­konyhamestere: Junger, aki béke idején a petro- zsétlyiek gyomráról gondoskodik mint mészáros­mester, egy tehenet vezet, utána pedig egy csinos ruthénmenyecske halad éktelen siránkozás közepeit. — Mi történik itt — kérdem én ? — Alázatosan jelentem, ezt a tehenet rekvi- váltarn, amiatt siránkozik ez az asszony. — Ne sírjon lelkem, mondom a magyarul tudó asszonynak, mi nem vagyunk muszkák, mi megfizetjük a tehenet, kárban nem marad. — De nekem nem kell a pénz, hagyják meg a tehenem, sirt az asszony tovább olyan sírással, hogy a kő is meglágyult volna tőle. De a szükség nem ér rá érzékenykedni. Az asszony is csendesedett, mikor 185 koronát nyo­mott a gazdasági tiszt a markába, csak akkor jajdult fel, amikor a mészáros megütötte főbeütötle a tehe­net. Ekkor meg könyörgőre fogta a dolgot, hogy legalább a bőrét adjuk neki ráadásul. Azt is meg­kapta, pedig annak az értéke is 30 korona. Másnap tudtuk meg, hogy a menyecske egész sírása színjáték volt. A havasalján az egyik leg­gazdagabb paraszt leánya, apjával együtt magyar- gyűlölő. Azért sajnálta tőlünk a tehenet, mert ma­gyarok vagyunk, hisz 26 darab marhája még fent legelt az erdőben. Mikor az oroszok jöttek, nyolc darab ökröt adott nekik ajándékba. A morál : nem szabad sajnálni senkit ellenséges földön. Mert ez a vidék az volt a szó szőrös értel­mében. A hány vörösnadrágos ruthén paraszt, annyi áruló, annyi kém. Azzá nevelte ezeket az embere­ket, akiknek ősei Rákóczi legjobb katonái voltak, — az orosz kémrendszer ügyessége, a kabalyuk- akciói és — a mi vakságunk. Még jóformán el sem helyezkedtünk, mire alkonyodni kezdett. És mire besötétedett, a hegy­csúcsokon már megjelentek a jelzőtüzek, amelyek­kel tudtul adták a hegyeken túl levő muszkáknak hogy jövünk. Erre azután az lett a válasz, hogy a község három leggazdagabb ruthénjét összefog­tuk és kezesekként magunknál tartottuk. Hogy az orvosság használt, azt legjobban bizonyította az, hogy nemsokára kialudt valamennyi jelzőtüz. Lám­pát egy házban sem volt szabad gyújtani, igy ráborult a táborra a sötétség és vele együtt a jó­tékony álom. Végre levethettük magunkról a sá­ros, piszkos ruhát és az ígért két napos pihenő reményében átadtuk magunkat az alvásnak. Ko­romsötétség mindenütt, mélységes csend, csak né­ha hallatszott a felállított tábori őrsök kiáltása : — Állj! Ki vagy ? Jelszó ? Tovább ! Étvágy és gyomorjavitó a Misztmogyorósi gyógyforrás víz. Óvszer fertőző betegségek ellen. Hadbavonultak figyelmébe! Szükséges katonai meleg ruha előny-árjegyzék. 1 drb. Patent Tricot Hasmelegitő . 110 K 1 drb. Himalaja Hasmelegitő . . P30 K 1 drb. Gyapjú kötött Hósapka . . D80 K Kötött gyapjú érmelegitő 50, 60 és 80 fillér 1 darab Brassói gyapjú posztó kesztyű (jó vastag) ................................1 50 K 1 drb. Gyapjú Tricot Kesztyű 110 130 K 1 pár Valódi Brasói Gyapjú vastag Posztó harisnya......................................150 K Ugyanez egész dupla.....................1'80 K 1 magas szárú Brasói Posztó Vadász Harisnya.....................................2 70 K 1 pár kötött Lábszárvédő . P80, 2’40 K 1 pár fegyházban kötött férfi harisnya 48 f 1 drb. vastag Simléderes loden Posztó fülre­huzható sapka...........................180 K 1 drb. Dűl Flanel dupla nyakú férfi ing 2'60-tól 3 koronáig. 1 drb. férfi Trikó nadrág 2 50-től 280 K 1 drb. férfi Trikó ing . 2 50-től 2'80 K. Fiú és férfi Sveterek gyerek Trikók és minden szakmámba vágó czikkek. Dús választék olcsó ár! Számos látogatást kér Szappanyos Jenő Főtér Minorita ház. Sekunda V. József cs. és kár. udvari hangszergyáros A m. kir. Operaház, a m. kir. Orsz. Zeneakadémia, a Nemzeti Zenede, az összes budapesti színházak szállítója a pedálcimbalom és a rekonstruált tárogató egyedüli feltalálója. Magyarország legnagyobb és villamüzemre berendezett hangszergyára. Ajánlja: Pedálcimbalom, tárogató, vonós, réz és fa-fuvó és ütőhangszereit, valamint azok alkatrészeit. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents