Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-10 / 6. szám
2. NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. február 10. A veszélyeztetett Erdélynek sok nagy embere van, kikben a hazafias érzés és a nemzeti gondolat ápolása ragyogó tisztaságban él. Amig ilyen hazafiak vannak ott, addig nem féltem Erdélyt! A harangkon- gatás nem' azt jelenti, hogy baj van, — hanem csak azt, hogy vigyázzunk ! Lelkünk minden érzésével, szivünk minden dobbanásával vigyázzunk a Bethlenek ,.és Rákócziak hazájára ! A törpe gyümölcsfa. — Irta: Csérer Gyula. — Minél jobban előtérbe lép a gyümölcstermelésnek fontossága, annál inkább van rá szükség keresni azon módokat és eszközöket, amelyek segélyével;'fokozatosan emelhető lenne úgy mennyiség, mint minőség tekintetében a gyümölcstermelés hozama. Ma, amikor a gyümölcstermelés közgazda- sági szempontból hazánkban is egy bizonyos szerepkört tölt be, nem lehet közömbös az, hogy a jelenlegi állapot elég biztató-e a jövőre nézve is? A gondolkodó, a számitó s gyakorlati gyümölcstermelő mezőgazda is tudja igen jól, hogy ezen a téren is. haladni kell a korral, alkalmazkodni kell az adott viszonyokhoz s megállás nélkül törekedni kell a tökéletesség célja felé, annál is inkább, mert csak igy lehet a jövedelmezőség tekintetében az óhajtott célt elérni. Nincs itt e helyen terünk s nincs is szándékunk a hazai gyümölcstermelésnek régi múltját tárgyalni, csak a közel harminc éves múltra visz- szatekintve látjuk, hogy eme rövid idő alatt hazai gyümölcstermelésünk gyökeres előnyös változáson ment .keresztül. Azonban téves volna azt hinni, hogy a hazai gyümölcstermelés mai állapotánál, fokánál meg lehet állni, sőt, ellenkezőleg; amint a mezőgazdaság más ágazatainál napról-napra tapasztalhatjuk, hogy milyen átalakulások vannak folyamatban, azonképpen a gyümölcstermelésnél is kívánatos, hogy az illető faktorok irányítása mellett tovább fejlesztessék, az ósdi felfogás kiküszöböltessék, hibák, bajok kiigazittassanak s orvosoltassanak. És amint- látjuk azt, hogy a mezőgazdaság más ágazatinál mint válnak be az újabb termelési irányzatok, azonképpen a gyümölcstermelésnél is ellehet fogadni azon gyakorlati alapokat, amelyek a jövedelmezőség fokozásának a kiindulási pontját képezik. Régi s bizony még mindig erősen meggyökeresedett hit az, hogy csakis a magastörzsü gyümölcsfa termi a jó és sok gyümölcsöt, pedig hát ennek az ellenkezője is be van már bizonyítva, hogy t. i., a törpe, az alacsonytörzsü, a bokor gyümölcsfa is meghozza ugyanúgy, de igen sokszor még jobban a termést s igy jövedelmezőség tekintetében felette áll a magastörzsü gyümölcsfának. A magastörzsü gyümölcsfának ültetése utak mentén, legelőkön stb. indokolt, mert ott alacsony, törpe fa el nem fér, akadályt képez ; de kertekben, főleg gyümölcsösben, szóval: olyan helyeken, ahol jövedelmezőség szempontjából termelik a gyümölcsöt, előnyösebb, célirányosabb a törpe fa ültetése. Ma, amikor a gyümölcsfának annyi sok baja s ellensége van, indokolt az alacsony, a törpefa alak, mert a védelmi eljárásokat, továbbá a szükséges tisztogatásokat és metszéseket hathatósabban, tökéletesebben lehet végrehajtani. A törpefa hamarább fordul termőre, rendszeres metszés által nagyobb termőképességre serkenthető, kevesebb helyet igényel, gyümölcseit a szélvihar sem károsítja olyannyira, mint a magas- törzsüét s a tapasztalás azt is bizonyítja, hogy a törpefán termelt gyümölcs tökéletesebb, formásabb, egészségesebb, ami az értékesítés szempontjából igen fontos körülmény. Egy két kivétellel minden gyümölcsfát lehet törpére nevelni s az az aggodalom, hogy a törpefa metszése nagyon körülményes, nem állhat meg egészen ; hiszen például : a szőlő mivelése harminc évvel ezelőtt más volt mint ma és mégis ma már érti minden szőlősgazda az újabb mive- lési módot; kellő irányítás mellett a törpefa nevelésével és ápolásával is meg fog barátkozni a köznép, különösen akkor, ha látja, hogy a jövedelmezőség tekintetében előnyei vannak. < • »- wm HÍREK. Február 9. A nap. A nap 146 millió kilométer távolságban van földünktől és 10 ezer hő-mérsékleten izzik. Tömegvonzása olyan nagy, hogy egy ember súlya ott nyolcszázszor akkora lenne. Egy 25 kilós bájos hölgy tehát azon az égi testen 200 métermázsát nyomna. A napból felcsapódó lángok hosszúsága a 100 ezer kilómétert is meghaladja; a belőle áradó sugár 8 és fél perc alatt ér szemeinkbe, inig vannak égi testek, melyeknek fénye 3 sőt 70 év alatt érkezik míhozzánk. A sugár — épp úgy mint a hang — sok rezgésnek az összetételéből áll. Az „á“ hang kiejtését pl. másodpercenkir.t 444 rezgés idézi elő: épp ennyit rezdül a szúnyog szárnya is másodpercenkint, ugyancsak az „á“ hangot adván ki. Ez azonban csak csigalassúságnak mondható a fénysugáréhoz képest, mely egy másodperc alatt több száz millió rezgést tesz ki. A hangot a levegő közvetíti, a fényt a tér, mely nem anyag, de nem is üresség. Hogy mi tulajdonképen a tér, azt még nem [ehet tudni, csak mintegy kisegitésképen éternek nevezzük. E- zen a téren hatol át s ér hozzánk a napsugár, magával hozván az összes életjelenségeket: menydörgést, szelet, vihart stb. A vizet a napsugár termeli tulajdonképpen ezáltal, hogy felszívja a fo- lyókból s az felhővé alakul át, hogy aztán újra e- ső alakjában megduzzassza a patakot. A növény is a napsugár remeke, mely az elhullott magot kihajtja. Éjszakon már gyengébb a napsugár ereje, mig a pólusokra már csak hálni jár. A napsugártól kaptunk mindent, nélküle élnünk nem lehetne. Télen fával pótoljuk hiányzó melegét, de hiszen ezt is ő termelte nékünk; a kőszén szintén növény volt valamikor s nem más, mint elraktározott napsugár, de a viz is, melynek energiájával villanyfényt produkálunk, ő tőle nyeri erejét. Egyedül a földrengés és vulkánkitörés nem az ő munkája, mert azt földalatti erők hozzák létre, valamint a tenger apálya és dagálya, amelyet pedig a hold okoz. A napsugár a legnagyobb áldás s lehet mondani: minden ő tőle függ. A holdra ráfogják, hogy elfagyasztja a termést, pedig ea yijágban. Ez a szabadság okozta külömbség hozta létre aztán azt, amit férfiasságnak és nőiességnek nevezünk. A nő azáltal, hogy ilyen magasztos feladatot teljesít, különbözik tehát testben és lélekben is a férfitől, mert hisz hivatása is más s épen mert ilyen nagyobb szabású funkciót teljesít, sokkal nagyobb szabásuak, gazdagabbak a közérzetei a nőnek, mint a férfinak. Ebből fejlődvén ■-pedig a magasabbrendü érzelmek, természetes, hogy az érzelmek világában is a nők a gazdagabbak. Ebből igen sok haszon háramlik a nőre* de még több az anyára. A nő élete szubjektív, mig a férfi objektiv érzésekben gazdagabb. A nő ösztönösen érzi, hogy egy férfi rossz-e vagy jó, mert hiszen akaratlanul is a magzatát védi, a férfi folyton kutat, hogy a nőt megismerhesse s a végén mégis csalódik. A nőnél a közérzet e gazdaságának hátrányai is vannak, igy pl. a szerelem terén való erő- teljésebb fellépése (kacérság, pletyka stb.), ám ez nem szállíthatja le értékét. Túlzással mindenből baj lehet; ilyen túlzások a férfinél is vannak. Épen a férfi és nő közt való különbség okozza, hogy a ársadalomban más pozíciót foglal el a férfi, mint a nő: az utóbbi rabszolga, inig az előbbi visszaél a hatalmával. A hatalommal való visszaélés ép oly viszonyban van a hatalommal, mint az ok az okozattal; akinek hatalma van, az visszaél vele. A régi tőmaiaknál is kisebb volt a nő a férfinél, a mohamedánok és kínaiak szerint lelke sincs a nőnek, mig a régi magyarok némbernek (— nem embernek) nevezték el. Manapság már kemény harcokat vív a nő az egyenjogúsításért, de épen mert más az ő feladata, soha se lehet egyenlő a férfival. E külömbségeket ismerve, az a kérdés már most, hogy érvényesiil-c ez a kriminálitás és el- züllés terén ? Igen. A statisztikai adatok szerint 84 büntevő férfire 16 nő esik. Az ok, amiből e különbség megmagyarázható, abban keresendő, hogy ép kötöttsége óvja meg a nőt a bűn elkövetésétől. A férfi küzd a családjáéit s ezáltal megvédve a nőt, igen sokszor ő maga esik bűnbe. A nő egyedül csak a prostitúcióban vesz részt ugyanolyan arányban, mint a férfi, mint egy biztositó szelep lévén ez nála. Hogy a férfi oltalma visszatartja a nőt a bűnözéstől, azt bizonyítja az a tény, hogy a hajadon és elvált asszony többször esik bűnbe, mint a férjes nő. Gyermekölés, gyermekkitétel, magzatelhajtás és kerítés azok a bűnök, melyek leginkább hatalmukba kerítik a nőt. Az elsőnél 3 férfire 97 nő esik, a magzatelhajtásnál 4 férfire 96 nő, mig a kerítésnél 64 százalék a bűnöző nők száma. Önként felvetődik ezek után a kérdés, hogy miért oly nagy számban szerepelnek a bűnöző nők a prostitúcióban ? Hogy erre megfelelhessünk, a testi és lelki állapotra kell visszatérnünk. Ép testű és lelkű férfi nem követ el bűnt, igy van ez tehát a nőknél is. Mindazon nők, akik a prostitúció áldozatai lesznek, elfajultak, degeneráltak s legalább lelkileg eltorzultak. Nem kell okvetlen elmebajosnak lenniök, ám ennek küszöbén állanak. Hogy mi az oka az elfajulásnak, arra nézve nagyon körülményes a válaszadás. Röviden mégis azt mondhatjuk, hogy már a csírasejtben kezdetét veszi ez, de valószínű, hogy sokszor az ősök csírasejtjei sem épek, igy aztán tökéletlenül fejlődik az individium. Az alkohol, szifilisz és tuberkulózis azok a bajok, melyek az elfajulás fő okozói, ezek ellen kell tehát felvenni a harcot. A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75*/o árammegtakaritáa. Kapható villanyszerelési üzletekben, víllanytelepeken és a MAGYAR SiEMEHS-SCHUCKERT-MÜVEK-nél, Budapest, VL, Teréz-Wrut 36. 6yár-utcz» 13,
