Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-27 / 43. szám
4 NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. október 27. az ellenségnek nagy előnyt nyujtatott. A három nevezett ezen bűn cselekményük miatt kötéláltali halállal büntettettnek. Nagybocskó 1914. október hó 12 én. Helyben hagyatik és végrehajtandó! Máramarossziget, 1914 október hó 12-én, vgf. Atems táborszernagy. Kihirdettetett és végrehajtatott Nagybocs- kón 1914 évi október 12 én. Ezen hadbirósági Ítélet falragaszok utján a város közönségének tudomásul adatni rendeltetik. Ibrányi György, rendőrkapitány. Miniszteri elismerés a póstának. A keíeskedelmi m. kir. miniszter a helybeli m. kir. posta- és távirda hivatal főnökének, Stella Sándor nak, valamint a hivatal egész személyzetének .elismerését nyilvánította azon rendkívüli szolgálatokért, melyet az utóbbi időben a mármarosi orosz betörés alkalmával tanúsított. Városunk közönsége örömmel veszi tudomásul Stella és munkatársainak kitüntetését, mert jól tudja, hogy minő óriási munkát végeztek, mióta a hadjárat megkezdődött. Főispáni rendelet. Másolat: Szatmár vármegye és Szatmár-Németi sz. kir. város főispánja. 110 ein. sz. A vármegyei központi segélyző bizottságnak, valamennyi főszolgabíró és polgár- mester urnák. Hivatkozással október hó 8-án 402. sz. alatt kelt körirataimra, felkérem szíveskedjék a helyi bizottságok utján a közönséget ismételten és nyomatékosan figyelmeztetni, hogy minden tekintetben, de különösen az élelmi szerekben, és ezek között első sorban a gabonafélékkel a lehető legtakarékosabban bánjék. Búza és rozs volna a leginkább kímélendő, hogy a kenyeret ne tisztán búza és rozslisztből készítse, hanem abba más lisztfélét is keverjen. Sok helyen amúgy is szokásba van kukoricalisztnek belekeverése, burgonya is igen jól vegyíthető hozzá, újabban pedig kísérletek tétettek árpalisztnek e célra való felhasználásával, mely kisérletek minden tekintetben igen jól sikerültek. — Felkérem, miszerint ezen figyelmeztetést oly alakban és módon szíveskedjék a közönség elé juttatni, hogy ebből a búza és rozskészletre vonatkozólag a valóságnál kedvezőtlenebb hírek ne kerüljenek forgalomba. Mindkét gabonanemből annyi van ma az országban, hogy import nélkül is a jövő termésig a szükséglet fedezése biztosítottnak látszik, ha a közönség vele takarékosan bánik, és éppen ezért kell fektetni erre oly nagy súlyt, ellenben semmmi sem áll távolabb tőlünk, minthogy akciókkal a gabona és liszt árának még nagyobb emelkedését előidézzük, sőt az országos népjóléti albizottság azon álláspontra helyezkedett, hogy szükségesnek tartja a gabonaárak maximumának hatósági megállapítását, melyre már előterjesztést is tett. Hasonlóképpen újból figyelmeztetendőnek tartom a közönséget, hogy ne engedje magát félrevezettetni lelkiismeretlen üzérek által, akik mint hallom, az ország több vidékén rémhírek terjesztésével a magánvagyon biztosságába vetett hitet megingatni és ezáltal különösen a kisgazdák állatállományát értéken alul öszevásárolni igyekezzenek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mekkora érdek fűződik állat- állományunk csonkitatlan fentartásához, nem is szólva arról, mekkora kárt szenved a gazdaközönség az ár leszorítása által. Végül minthogy úgy látszik a Népjóléti bizottságnak a fővárosi napilapokban közzétett hirdetése nem igen jutott a nagy- közönség tudomására, ez utón is közli, hogy a Budapesti Szegénysorsu Tüdőbeteg Sanatorium egyesület a hadbavonultak családtagjai részére egyelőre 20 tüdőbetegnek három havi ingyenes ápolást ajánlott fel oly módon, hogy a jelentkezők kijelölésével az Országos Népjóléti albizottságot bízta meg. Aki tehát ezen kedvezményre igényt tart, kérvényét ezen bizottsághoz adja be, melyhez csatolandó az illetékes községi elöljáróság bizonyítványa arról, hogy az illető tüdőbeteg eltartója hadbavonult, csiholandó továbbá orvosi bizonyítvány és az eltartónak, eltartottnak vagyoni bizonylata. Nagykároly, 1914. október 12, Csaba s. k. főispán. A sötét ruha. A háború a divatot is befolyásolja. A fővárosban az utcákról eltűnt minden szinbeli élénkség, letűntek a ritkitótoalettek. Az öltözet sötét tónusba hanyatlód s bizony a legdivatosabb szin ma a fekete. Fekete ruhában járnak a hölgyek. Nem csak az, a ki gyászol, hanem az is, akit nem ért semmi csapás. Az idők komolyságának legjobb kifejezésre juttatója ez a szin. Helyesnek találnók, ha városunk komoly hölgyei is utánoznák a fővárost s a rikító szinü ruhákat eltennék jobb időkre. Mutassuk meg ezzel is, hogy együtt érzünk vitéz seregünkkel, mely élet halál küzdelmét vívja a határokon. Bojkottáljuk a francia ipart. Sok, sok millió koronával adóztunk éveken át Franciaországnak divatholmikért, illatszerekért, pezsgőért és más mindenféle fényüzési cikkért. Szeszélyből, előítéletből, divatból pártoltuk a francia ipart a magunkéval szemben, s gazdagítottuk azt a nemzetet, mely most a leggyalázatosabb módon viselkedik künn maradt honfitársaink ellenében. Arra a müveit nemzethez nem méltó brutális bánásmódra, melyben a franciák a magyar, osztrák és a szövetséges német állam polgárokat részesítik, nem lehet más válasz, mint a francia áruk bojkottja. Már megmozdult a magyar társadalom, s hatalmas mozgalom van készülőben a francia iparcikkek ellen. A bojkott mozgalom élén a főváros legelőkelőbb kereskedői állanak, kik VI. kér., Gyárutca 1 szám alatt központi irodát is állítottak, a hová a csatlakozásokat be lehet jelenteni. A bojkottra vonatkozólag a mozgalom vezetői legközelebb felhívást intéznek az egész ország társadalmához. Jó lesz e mozgalomról tudomást venni a mi kereskedőinknek, iparosainknak és közönségünknek is. Ellenségeinket ne hizlaljuk. Felhívás a kerékpárosokhoz. A hadügyminisztérium a m. kir. honvédelmi miniszter hozzájárulásával Magyarországon önkéntes kerékpározó alakulások felállításához hozzájárult. A hadsereg kiegészítését képező ez az intézmény hasznos szolgálatot lesz hivatva teljesíteni a háborúban, mint jelentő és összekötő szerv. Beléphetnek mindazok a fedhetlen előéletű magyar, vagy osztrák állampolgárok, akik legalábo 17-ik életévüket betöltötték, nem védkötelesek vagy mint népfelkelők fegyveres szolgálatra képteleneknek találtatnak. Kiskorúaknál az atya, vagy gyám beleegyezése szükséges. A fővezetés e katonai fegyelem és büntető hatalom alatt álló csapatnál egy magasabb rangú katonai parancsnok kezébe van letéve. Lesznek szakaszok, századok, zászlóaljak az alakulók számereje szerint. A rendfokozat, mint a gyalogságnál előbb közlegény, kiképzés és legalább három havi kielégítő szolgálat után tizedes, stb. Katona sapka, zubbony, zöld hajtókával, nadrág, kamásni, lábszárvédő, esőgallér, hátizsák, öv, igazolásukra pedig réztok. A törzstiszt zubbonya ujján széles arany paszományt, század parancsnok három keskeny, félszázad parancsnok két keskeny, szakaszparancsnok, orvos, számvevő, egy keskeny arany, őrmester három ezüst, szakaszvezetó három, tizedes két, őrvezető egy keskeny sárga selyem paszománt visel. Fegyverzet revolver és ismétlő pisztoly, lehetőleg a Steyer fegyvergyátból 9 mm.-es nagyságban, 50 drb. tölténnyel. A kerékpárért 200—220, a ruházati felszerelésért 200 K-át kapnak. Az illetmény ugyan olyan mint a hadsereg törzs,- fő-altisztjeinél és legénységénél. A végleges felvételt nyolc napi próbaszolgálat előzi meg. A véglegesen felvett kerékpárost később rövid kézi, majd rendes katonai lőfegyverrel is kiképezik. Az osztagok felállítása megfelelő jelentkezés mellett Nagyszebenben, esetleg a katonai parancsnokság keretén kívül fog megtörténni. A jelentkezéseknek lehető mielőbb meg kell történnie. Jelentkezéshez hatósági erkölcsi bizonyítványt kell vinni. A tiszti rangfokozatra alkamas önként jelentkező egyének polgári foglalkozásuk megjelölésével a vármegyei alispánhoz bejelentendők. Állások fenntartása felgyógyuló sebesültjeinknek. Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter, mint értesülünk, legutóbb egy olyan humánus és hazafias rendeletet bocsátott ki, amely szerint a vasutak azokat az állásokat, amelyeket a törvény az igazolványos altisztek számára rendel fönntartandóknak, — csak föltétien szükség eseteiben és akkor is csak ideiglenesen tölthetik be a- zért, hogy a háború végeztével, a leszerelés megtörténte után ez állásokat olyan altisztekkel tölthessék be, akik a háborúban olyan módón sebesültek meg, hogy további szolgálatra képtelenekké váltak, de polgári szolgálatra még alkalmasak lesznek. Mennyi olyan sebesültünk lessz — különösen családos! — a háború végeztével, akikről a nemzet gondoskodni tartozik egyelőre elképzelni sem lehet, de hogy nagyon sok lessz, az nem kétséges. Sok fog közülök bizonnyal alamizsnára is szorulni ; de akik iránt a nemzet — és ebben az említett hatóságok és vállalatok — igazán le a- karja róni háláját: azokat állásba, kenyérhez juttatja amire a miniszter rendelete mutatta meg a legalkalmasabb módok egyikét. Ki és mi volt a világháború előidézője ? Nem a szerb gyilkos banda, nem a francia re- váns eszme, nem Oroszország hóditó politikája, hanem kizárólag és egyedül Angolország féltékenykedése a mindinkább hatalmassá váló német ipar- és kereskedelem ellen. Anglia gazdasági háborúja Németország ellen a nagy cél, melyért E- urópa népeinek millióit vágóhídra kellett küldeni. Ha e világháborúban valakinek bűnhődnie kell, úgy az csak Anglia lehet, mely magával rántotta Francia és Oroszországot is. ' Téli takarókat a sebesülteknek. Másolat: Szatmárvm. alispánjától. 22671/1914. sz.Valameny- nyi főszolgabíró és polgámester ur! A hadseregvezetőség a kassai parancsnokság területén felhalmozott pokróc stb. készletek legnagyobb részét a hadiakéit sereghez szállította el. Mivel ezen készlet hiányát a parancsnokság területén ápólt sebesültek és betegek érzik meg, a kiknek a beállott hideg folytán pokrócokra, takarókra, fejvánkosokra kendők lepedőkre stb. sürgős szükségük van, felhívom, hogy hatósága területén a lakosságot ily természetű cikkek jótékony adományozására felkérni szíveskedjék. — A községenként összegyűjtött adományok szekeren vagy vasúton (díjmentesen) a kassai anyaggyüjtő helyre, a kassai cs. és kit. katonai élelmezőraktár konzerv raktárába lesznek beszálli- tandók. A gyűjtés eredményéről jelentést várok. — Nagykároly 1914. október 12 .Ilosvay ?. k. alispán. Egyről-másról. • Háborús képeket gyűjtök össze. A mai világháborúban a magyar baka és a huszár egy fogalom lett. Az ő csodás tetteik megérdemlik, hogy krónikába vétessenek és átadassanak az utókornak tanulságul, példányképül. Nincs nap, hogy ne olvassunk valamelyik huszárunk vagy bakánk rendkívüli tettéről. S hogy e tettek nem a hiriapirói fántázia szüleményei, hanem megtörtént valóságok arról tanúskodik az ország legkomolyabb lapja a „Budapesti Közlöny“, a hivatalos lap, melynek lapjain özönével jelennek meg a királyi kéziratok, vitézségi érmek adományozásáról szóló királyi parancsok mindig az „ellenség előtt tanúsított kiváló szolgálatok elis méréséül.“ Most is két vitéz honvédhuszárról olvastam, kik abban vetélkedtek, hogy melyikök vág le több
