Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-20 / 42. szám

2

NAGYBANYAI HÍRLAP

1914. október 20.

tőt pontosan betartják, ott a járványok közül e- gyik sem üt tanyát. Leközöljük a tudnivalókat a járványok legveszedelmesebbjéről: a koleráról s figyelmébe ajánljuk minden olvasóinknak.

1. hasmenéssel, hányással, görcscsel és gyors elgyengüléssel jár.

2 A kolera nagyon ragadós betegség; csirája (ragálya) a beteg bélürülékében és hányadékjá- ban van.

3. Átragadhat az egészségesre mindarról, ami a kolerás bélürülékével vagy hányadé- kával bepiszkolódott és pedig különösen:

a betegről, ápolójáról, ruha-, fehér- s ágyneműjéről,- ivó- eszközeiről s edényeiről, ételéről, italáról.

Veszedelmes az a holmi is, amelyet a kolerás beteg nem használt ugyan, de a lakásból, házból való; veszedelmes az is, ami sok ember kezén fordul meg, pl, piaci, korcsmái, kávéházi evő s ivó eszközök, továbbá bepiszkolódott pénz stb.

4. A kolera leginkább arra ragad át, aki a beteggel vagy holmijával bánik és mosaflan kézzel eszik, iszik vagy mosatlan kézbe fogott tárgygyal (dohányzó-, iró- vagy egyéb eszközzel) nyúl a szájához.

5. Igen sokan betegedhetnek meg akkor, ha a kolerásbeteg ürüléke, hányadéka vagy szennyes mozsdóvize kútba, forrásba, folyóvízbe vagy egyéb ivóvízbe jut, amelyet sokan használnak.

6. Leginkább az betegszik meg kolerában aki gyomrát romlott (soká állott) eledellel, nyers zödséggel (pl. ugorkával, salátával, hagymával), gyümölccsel, szeszes itallal elrontotta, aki magát és lakását tisztátlanul tartja és zsúfoltan azaz szűkén lakik.

7. A kolerától megóvhatja magát az ember:

ha nem látott korelás beteget;

ha nem jár összejövetelre (halottitorra, vásárra stb.;

ha gondosan mosakodik s különösen kezét minden étkezés előtt tiszta vízzel, szappannal mossa 1

Ha csupán frissen főzött vagy sütött eledellel él és evő- s ivóeszközeit forró lugos- vizben mossa, a kolera-fertőzésre gyanús vizből származó halat pedig forróvizben bontja és mossa meg;

ha ivásra olyan vizet használ, amelyet felforraltak, aztán lehűtöttek és ha az eltett eledelt s az ivóvizet gondosan fedve tartja;

ha evésben ivásban mértékletes és gyomorrontó eledeltől és gyomorrontó italtól tartózkodik;

ha önmagát, ruházatát, úgyszintén lakását (házát) és udvarát tisztán tartja. Gondoskodni kell arról, hogy a ház udvarán gödör legyen ülőkével s hogy ott végezze szükségét az egész háznép, mert abból is veszedelem támadhat, ha a bélürülék szanaszét szivárog (kútba, folyóvízbe) vagy ha kutya, tyuk, vagy egyéb háziállat széthordja8. A kolerás, úgyszintén a gyanús beteget az elöljáróságnál mennél előbb be kell jelenteni.

9. Az egészségesektől azonnal el kell külö- niteni és gondosan ápolni, orvossal gyógyit- tatni. Mindezt leghelyesebben a kórházban tehetjük.

10 a kolerás beteg —■ ha csak teheti — e- dényben ürítsen. Bélürülékét, hányadékát, mosdó s mosó vizet ártalmatlanná kell tenni (fertőtteniteni) úgy, hogy ugyanannyi oltott meszet öntsenek hozzá vagy más szert, amelyet az orvos fertőtlenítésre rendel.

11. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakodjék, kezét szappannal s vízzel s aztán ecettel mossa, száját (naponta többször) ecetes vízzel öblítse és ne egyék, és ne igyék a beteg szobájában.

Tanácsos a kolerás szobája küszöbe elé ecetbe mártott rongyot teríteni s arra lépni.

illapszabályok a

VBrOshBFESZt diszjelvÉnyM.

— Szatmár vármegye alispánjától. —

21477 — 1914. sz. A „Vöröskereszt díszjelvényéről szóló alapszabályok“ ismertetése. Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnák. Ő cs és apostoli királyi felsége 1914. aug. 17-éö kelj legfelsőbb kéziratával a vöröskereszt körül szerzett érdemek elismerésére díszjelvényt, méltóztatott legkegyesebben alapítani. E diszjelvényről illetőleg diszéreniről szóló és 0 császári és apostoli királyi felsége által ugyancsak 1914 aug. 17-én kelt legfelsőbb elhatározással legkegyesebben jóváhagyott

gyelmi és szolgálati szabályzata volt. Azonban az őrsereg tagjait testi fenyítékkel nem lehetett büntetni.

A törvényt április hónapban szentesítették- Miután az őrsereg a belügyminiszter fenhatósága alá tartozott, gróf Batthány vette kezébe a szervezését és igazgatását. Megalakította a „Nemzetőrségi tanács“-ot, amelynek elnöke egy nagyobb rangú törzstiszt volt. Későb ezt a szervet „Hadi tanácsinak nevezték, mely a hadügyminisztérium-, mai párhuzamos tevékenységet fejtett ki. Majd a nemzetőrség tanácsát feloszlatták. Ezután az intézmény a hadügyminiszter fenhatósága alá került. A nemzetőrség szervezése, felállítása igen lassan haladt előre.

Maga a társadalom még a rendiség befolyása alatt állott. Nehezen tudott megbarátkozni a márciusi ideák gyakorlati keresztülvitelével, hogy a gazdag kereskedő egy csapatban legyen az ő — boltoslegényével. Ép ez okból a vagyonos budai polgárok külön lövészcsapatot alkottak. Pulszky Ferenc vezetésével egy, nagyobbrészt írókból és művészekből álló „Blous-os csapat alakult. A juratusok és ügyvédek a „Halálfejes,,-ek légióját létesítették. Végül Táncsics a nemzetőrségből kirekesztett zsidók seregét alakította meg.

így a fővárosi nemzetőrség tulajdonkép a szegényebb polgárokból és munkás elemekből került ki.

A nemzetőrség tanács elnöke Baldacci Manó ezredes volt, fegyverfelügyelője lovag Marcini György ezredes, elnöki titkára Pászthory Károly elnöki hadsegéde Sztenkó főhadnagy. A tanácsnak gyalogsági, lovas, tüzér, politikai, igazságügyi és gazdasági osztályai voltak, melyeknek élén külön- külön vezetők állottak.

Nagy gondot okozott az akkori kormánynak a lőfegyverek beszerzése. Ötezer darab fegyvert rendeltek meg. Szerződést kötöttek belga gyárakkal a fegyverek szállítására. Elhatározták, hogy megvizsgálják a budai raktárban levő fegyvereket. E célra egy bizottságot küldöttek ki. Azonban működése elé akadályt gördített báró Lederer, az okból, hogy a bécsi hadügyminisztériumból nem kapott utasítást. Ezután rendezte a pesti fiatalság a véres Lederer-féle macskazenét, amelybe egy század gránátos szólt bele.

A nemzetőrség — sajnos — nem tudott egységes lenni. Az akkori társadalom nem tudott megbarátkozni az igazi polgárság eszméjével és a régi szétkülönböző szellem minduntalan felütötte fejét.

Reméljük, a mai „Budapesti és vidéki őrsereg“ okul a a múltak tapasztalatain és egységes, szervezetétében erős polgári intézmény lesz, a- mely azonban, mint a katonaság önkéntes segédcsapata, fontos hivatást tölt be.

Dr Bognár Mátyás.

alapszabályok egy példányát azzal adom ki, hogy hatósága területén a legszélesebb körben és a leghatékonyabban közzététetve hasson oda, hogy e díszjelvény minél gyorsabban és minél elterjedtebb mértékben népszerűséget nyerve, átmenjen a köztudatba és igy biztosittassék annak lehetősége, hogy a díszjelvény elnyerésére minél számosabban törekedjenek. — Felhívom a t. Cimet, hogy a szó- banforgó díszjelvény, illetőleg diszérem népszerűsítése tekintetében a nemes cél érdekében teljes buzgalommal társadalmi utón is járjon el. — Egyben értesítem t. Cimet, hogy mindazok, akik díszjelvényért folyamodni kívánnak, a folyamodványokhoz szükséges nyomtatványokat bármely vidéki Vöröskereszt fiókegyletnél megkaphatják. Nagykároly, 1914. szept. 23. llosvay, alispán.

Alapszabályok a Vöröskereszt Diszjelvénj ékről. Az Ő császári és apostoli királyi Felsége által az 1914. aug. 17-én kelt legfelső kézirattal a Vöröskereszt körül szerzett érdemek elismerésére alapított díszjelvényre vonatkozó, s az ugyanazon a napon kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyott alapszabályok. Ő császári és apostoli királyi Felsége az emberiségre oly áldásos Genfi Konvenció létrejöttének ötvenedik évfordulója napján legkegyesebben díszjelvényt méltóztatott alapítani a monarchiában működő Vöröskereszt körül szervezett érdemek elismerésére. E díszjelvényt illetőleg a következő alapszabályok érvényesek:

1. §. A Vöröskereszt körül szerzett érdemek elismerésére szánt díszjelvénynek három fokozata van. E díszjelvényhez további kitüntetéskép diszérem is csatlakozik, mely „Diszérem a Vöröskereszt körül szerzett érdemekért“ nevet visel s két fokozattal bir. A díszjelvény fokozatai a következők: 1. A Vöröskereszt érderacsillaga. 2 A Vöröskereszt I. oszt. díszjelvénye. 3. A Vöröskereszt II. oszt. díszjelvénye. A díszjelvényhez csatlakozó diszérem fokozatai a következők: 1. A Vöröskereszt ezüst- diszérme. A Vöröskereszt bronz-diszérme. — 2. §. A díszjelvény legfőbb tulajdonosa Ő cs. és apostoli királyi Felsége. — 3. §. A díszjelvény adományozható mindazoknak, akik a monarchiában működő Vöröskereszt önkéntes segélyszolgáltatásának a terén békében vagy háborúban érdemeket szereztek maguknak. Háborúban szerzett érdemek elismeréséül a díszjelvény hadi ékitmény- nyel is adományozható. — 4. §. A díszjelvény első és második fokozatát Ő cs. és apostoli királyi Felsége a Vöröskereszt védnökhelyettesének előterjesztésére adományozza; a díszjelvény harmadik fokának, valamint a diszéremnek Ő cs. és apostoli királyi Felsége nevében való adományozására a védnökhelyettes van felhatalmazva. A védnökhelyettes a legalázatosabb előterjesztés, illetve adományozás előtt meghallgatja a kitünte- tendőkre nézve illetékes állami hatóságok véleményét. — 5. §. Az érdemcsillag zománcozott ezüstkereszt, melynek szárai közt, a találkozás alkotta négy sarokból sugárzó ezüst kévék törnek elő. A kereszten melynek külső szárszélei kifelé hajlanak, fehér alapon hasonló alakú kisebb vöröskereszt látható. A kereszt fehér és kerek középpajzsában a genfi kereszt mintájára zománcos vöröskereszt ékesedik. A középpajzs alsó szélén „Patriae ac Humanitati“ felírás olvasható. A kereszt szárai hátul, mint elől: a hátlap középpajzsán fehér alapon az „1864 — 1914“ évszámok fényeskednek. Az érdemcsillag 69 mm. széles s ugyancsak 56 mm. a kévék átmérője. Az érdemcsillag a jobb mellre tűzve viselendő. Az I. és II. osztályú díszjelvény a sugárkévék hiján úgy alakban, mint kivitelben teljesen olyan, mint az érdemcsillag. Az I. oszt. díszjelvény 50 mm. széles, kettős keskeny sötétvörös vonallal szélezett fehér szallagon nyakban viselendő; a másodosztályú díszjelvény ugyanilyen, de csak 37. mm. széles szallagon a bal mellre tűzendő. A diszér- mek tojásdad alakúak, 44 mm. magasak és 36