Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-20 / 42. szám

2 NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. október 20. tőt pontosan betartják, ott a járványok közül e- gyik sem üt tanyát. Leközöljük a tudnivalókat a járványok legveszedelmesebbjéről: a koleráról s fi­gyelmébe ajánljuk minden olvasóinknak. 1. hasmenéssel, hányással, görcscsel és gyors elgyengüléssel jár. 2 A kolera nagyon ragadós betegség; csirá­ja (ragálya) a beteg bélürülékében és hányadékjá- ban van. 3. Átragadhat az egészségesre mindarról, ami a kolerás bélürülékével vagy hányadé- kával bepiszkolódott és pedig különösen: a betegről, ápolójáról, ruha-, fehér- s ágyne­műjéről,- ivó- eszközeiről s edényeiről, ételéről, italáról. Veszedelmes az a holmi is, amelyet a kole­rás beteg nem használt ugyan, de a lakásból, házból való; veszedelmes az is, ami sok ember kezén fordul meg, pl, piaci, korcsmái, kávéházi evő s ivó eszközök, továbbá bepiszkolódott pénz stb. 4. A kolera leginkább arra ragad át, aki a beteggel vagy holmijával bánik és mosaflan kézzel eszik, iszik vagy mosatlan kézbe fogott tárgygyal (dohányzó-, iró- vagy egyéb eszközzel) nyúl a szájához. 5. Igen sokan betegedhetnek meg akkor, ha a kolerásbeteg ürüléke, hányadéka vagy szennyes mozsdóvize kútba, forrásba, folyóvízbe vagy egyéb ivóvízbe jut, amelyet sokan használnak. 6. Leginkább az betegszik meg kolerában aki gyomrát romlott (soká állott) eledellel, nyers zödséggel (pl. ugorkával, salátával, hagymával), gyümölccsel, szeszes itallal elrontotta, aki magát és lakását tisztátlanul tartja és zsúfoltan azaz szű­kén lakik. 7. A kolerától megóvhatja magát az ember: ha nem látott korelás beteget; ha nem jár összejövetelre (halottitorra, vásár­ra stb.; ha gondosan mosakodik s különösen kezét min­den étkezés előtt tiszta vízzel, szappannal mos­sa 1 Ha csupán frissen főzött vagy sütött ele­dellel él és evő- s ivóeszközeit forró lugos- vizben mossa, a kolera-fertőzésre gyanús vizből származó halat pedig forróvizben bontja és mos­sa meg; ha ivásra olyan vizet használ, amelyet felfor­raltak, aztán lehűtöttek és ha az eltett eledelt s az ivóvizet gondosan fedve tartja; ha evésben ivásban mértékletes és gyo­morrontó eledeltől és gyomorrontó italtól tartóz­kodik; ha önmagát, ruházatát, úgyszintén lakását (házát) és udvarát tisztán tartja. Gondoskodni kell arról, hogy a ház udvarán gödör legyen ülőké­vel s hogy ott végezze szükségét az egész ház­nép, mert abból is veszedelem támadhat, ha a bél­ürülék szanaszét szivárog (kútba, folyóvízbe) vagy ha kutya, tyuk, vagy egyéb háziállat széthord­ja­8. A kolerás, úgyszintén a gyanús be­teget az elöljáróságnál mennél előbb be kell jelen­teni. 9. Az egészségesektől azonnal el kell külö- niteni és gondosan ápolni, orvossal gyógyit- tatni. Mindezt leghelyesebben a kórházban te­hetjük. 10 a kolerás beteg —■ ha csak teheti — e- dényben ürítsen. Bélürülékét, hányadékát, mosdó s mosó vizet ártalmatlanná kell tenni (fertőtteniteni) úgy, hogy ugyanannyi oltott meszet öntsenek hoz­zá vagy más szert, amelyet az orvos fertőtlenítésre rendel. 11. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakod­jék, kezét szappannal s vízzel s aztán ecettel mos­sa, száját (naponta többször) ecetes vízzel öblítse és ne egyék, és ne igyék a beteg szobájában. Tanácsos a kolerás szobája küszöbe elé ecetbe mártott rongyot teríteni s arra lépni. illapszabályok a VBrOshBFESZt diszjelvÉnyM. — Szatmár vármegye alispánjától. — 21477 — 1914. sz. A „Vöröskereszt díszjel­vényéről szóló alapszabályok“ ismertetése. Vala­mennyi főszolgabíró és polgármester urnák. Ő cs és apostoli királyi felsége 1914. aug. 17-éö kelj legfelsőbb kéziratával a vöröskereszt körül szerzett érdemek elismerésére díszjelvényt, méltóztatott leg­kegyesebben alapítani. E diszjelvényről illetőleg diszéreniről szóló és 0 császári és apostoli királyi felsége által ugyancsak 1914 aug. 17-én kelt leg­felsőbb elhatározással legkegyesebben jóváhagyott gyelmi és szolgálati szabályzata volt. Azonban az őrsereg tagjait testi fenyítékkel nem lehetett bün­tetni. A törvényt április hónapban szentesítették- Miután az őrsereg a belügyminiszter fenhatósága alá tartozott, gróf Batthány vette kezébe a szer­vezését és igazgatását. Megalakította a „Nemzet­őrségi tanács“-ot, amelynek elnöke egy nagyobb rangú törzstiszt volt. Későb ezt a szervet „Hadi tanácsinak nevezték, mely a hadügyminisztérium-, mai párhuzamos tevékenységet fejtett ki. Majd a nemzetőrség tanácsát feloszlatták. Ezután az intéz­mény a hadügyminiszter fenhatósága alá került. A nemzetőrség szervezése, felállítása igen lassan haladt előre. Maga a társadalom még a rendiség befolyá­sa alatt állott. Nehezen tudott megbarátkozni a márciusi ideák gyakorlati keresztülvitelével, hogy a gazdag kereskedő egy csapatban legyen az ő — boltoslegényével. Ép ez okból a vagyonos budai polgárok külön lövészcsapatot alkottak. Pulszky Ferenc vezetésével egy, nagyobbrészt írókból és mű­vészekből álló „Blous-os csapat alakult. A juratu­sok és ügyvédek a „Halálfejes,,-ek légióját létesí­tették. Végül Táncsics a nemzetőrségből kirekesz­tett zsidók seregét alakította meg. így a fővárosi nemzetőrség tulajdonkép a szegényebb polgárokból és munkás elemekből ke­rült ki. A nemzetőrség tanács elnöke Baldacci Ma­nó ezredes volt, fegyverfelügyelője lovag Marcini György ezredes, elnöki titkára Pászthory Károly elnöki hadsegéde Sztenkó főhadnagy. A tanácsnak gyalogsági, lovas, tüzér, politikai, igazságügyi és gazdasági osztályai voltak, melyeknek élén külön- külön vezetők állottak. Nagy gondot okozott az akkori kormánynak a lőfegyverek beszerzése. Ötezer darab fegyvert rendeltek meg. Szerződést kötöttek belga gyá­rakkal a fegyverek szállítására. Elhatározták, hogy megvizsgálják a budai raktárban levő fegyvereket. E célra egy bizottságot küldöttek ki. Azonban mű­ködése elé akadályt gördített báró Lederer, az ok­ból, hogy a bécsi hadügyminisztériumból nem ka­pott utasítást. Ezután rendezte a pesti fiatalság a véres Lederer-féle macskazenét, amelybe egy szá­zad gránátos szólt bele. A nemzetőrség — sajnos — nem tudott egy­séges lenni. Az akkori társadalom nem tudott megbarátkozni az igazi polgárság eszméjével és a régi szétkülönböző szellem minduntalan felütöt­te fejét. Reméljük, a mai „Budapesti és vidéki őrse­reg“ okul a a múltak tapasztalatain és egységes, szervezetétében erős polgári intézmény lesz, a- mely azonban, mint a katonaság önkéntes segéd­csapata, fontos hivatást tölt be. Dr Bognár Mátyás. alapszabályok egy példányát azzal adom ki, hogy hatósága területén a legszélesebb körben és a leg­hatékonyabban közzététetve hasson oda, hogy e díszjelvény minél gyorsabban és minél elterjedtebb mértékben népszerűséget nyerve, átmenjen a köz­tudatba és igy biztosittassék annak lehetősége, hogy a díszjelvény elnyerésére minél számosabban törekedjenek. — Felhívom a t. Cimet, hogy a szó- banforgó díszjelvény, illetőleg diszérem népszerű­sítése tekintetében a nemes cél érdekében teljes buzgalommal társadalmi utón is járjon el. — Egyben értesítem t. Cimet, hogy mindazok, akik dísz­jelvényért folyamodni kívánnak, a folyamodvá­nyokhoz szükséges nyomtatványokat bármely vi­déki Vöröskereszt fiókegyletnél megkaphatják. Nagy­károly, 1914. szept. 23. llosvay, alispán. Alapszabályok a Vöröskereszt Diszjelvénj ék­ről. Az Ő császári és apostoli királyi Felsége ál­tal az 1914. aug. 17-én kelt legfelső kézirattal a Vöröskereszt körül szerzett érdemek elismerésére alapított díszjelvényre vonatkozó, s az ugyanazon a napon kelt legfelsőbb elhatározásával jóváha­gyott alapszabályok. Ő császári és apostoli királyi Felsége az emberiségre oly áldásos Genfi Konvenció létrejöttének ötvenedik évfordulója nap­ján legkegyesebben díszjelvényt méltóztatott alapí­tani a monarchiában működő Vöröskereszt körül szervezett érdemek elismerésére. E díszjelvényt illetőleg a következő alapszabályok érvényesek: 1. §. A Vöröskereszt körül szerzett érdemek elis­merésére szánt díszjelvénynek három fokozata van. E díszjelvényhez további kitüntetéskép diszérem is csatlakozik, mely „Diszérem a Vöröskereszt kö­rül szerzett érdemekért“ nevet visel s két fokozat­tal bir. A díszjelvény fokozatai a következők: 1. A Vöröskereszt érderacsillaga. 2 A Vöröskereszt I. oszt. díszjelvénye. 3. A Vöröskereszt II. oszt. dísz­jelvénye. A díszjelvényhez csatlakozó diszérem fo­kozatai a következők: 1. A Vöröskereszt ezüst- diszérme. A Vöröskereszt bronz-diszérme. — 2. §. A díszjelvény legfőbb tulajdonosa Ő cs. és apos­toli királyi Felsége. — 3. §. A díszjelvény ado­mányozható mindazoknak, akik a monarchiában működő Vöröskereszt önkéntes segélyszolgáltatá­sának a terén békében vagy háborúban érdeme­ket szereztek maguknak. Háborúban szerzett ér­demek elismeréséül a díszjelvény hadi ékitmény- nyel is adományozható. — 4. §. A díszjelvény első és második fokozatát Ő cs. és apostoli királyi Felsége a Vöröskereszt védnökhelyettesének elő­terjesztésére adományozza; a díszjelvény harma­dik fokának, valamint a diszéremnek Ő cs. és apostoli királyi Felsége nevében való adományo­zására a védnökhelyettes van felhatalmazva. A védnökhelyettes a legalázatosabb előterjesztés, il­letve adományozás előtt meghallgatja a kitünte- tendőkre nézve illetékes állami hatóságok véle­ményét. — 5. §. Az érdemcsillag zománcozott ezüstkereszt, melynek szárai közt, a találkozás al­kotta négy sarokból sugárzó ezüst kévék törnek elő. A kereszten melynek külső szárszélei kifelé hajlanak, fehér alapon hasonló alakú kisebb vö­röskereszt látható. A kereszt fehér és kerek kö­zéppajzsában a genfi kereszt mintájára zománcos vöröskereszt ékesedik. A középpajzs alsó szélén „Patriae ac Humanitati“ felírás olvasható. A ke­reszt szárai hátul, mint elől: a hátlap középpaj­zsán fehér alapon az „1864 — 1914“ évszámok fényeskednek. Az érdemcsillag 69 mm. széles s ugyancsak 56 mm. a kévék átmérője. Az érdem­csillag a jobb mellre tűzve viselendő. Az I. és II. osztályú díszjelvény a sugárkévék hiján úgy alakban, mint kivitelben teljesen olyan, mint az érdemcsillag. Az I. oszt. díszjelvény 50 mm. szé­les, kettős keskeny sötétvörös vonallal szélezett fehér szallagon nyakban viselendő; a másodosz­tályú díszjelvény ugyanilyen, de csak 37. mm. széles szallagon a bal mellre tűzendő. A diszér- mek tojásdad alakúak, 44 mm. magasak és 36

Next

/
Thumbnails
Contents