Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-15 / 37. szám

1914. szeptember 15. NAGYBANYAI HÍRLAP Halálozás. Súlyos veszteség érte dr. Wagner Józsefnét: eg/etle i testvére, Kolozsvári Kiss Fc- Feiencné, született Pázsit Irén. f, lió 4-én Kiskun­halason elliu íyt. A boldogult ürnőt sokan ismer­ték városunkban is, hol több ízben megfordult s szépsége s b íjossága általános fölliinést keltett. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alul­írottak a magunk és a kiterjedt rokonság nevé­ben is fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a felejthetetlen feleség, a szerető testvér és jó rokon Kolozsvári Kiss Ferenczné szül. Pázsit Irén életé­nek 28-ik, boldog házasságának első évében, f. hó 4-én, reggel három órakor hosszas szenvedés- után csendesen elhunyt. A drága halott földi ma­radványait folyó hó 5-én, szombaton d. u. 4 óra­kor fogjuk a ref. egyház szertartása szerint az a- nyafölduek átadni. Kiskunhalas 1914, szeptember 4, Kolozsváry Kiss Ferencz férje. Dr. Wagner Jó- zsefné Pázsit Hóna testvére. Kolozsváry Kiss Ist­ván és neje Zseny Vilma ipa és napa. Dr. Wag­ner József Dr. Kolozsváry Kiss István Kolozsváry Kiss Pál Kolozsváry Kiss László Kolozsváry Kiss Imre. Kolozsváry Kiss Árpád sógorai. Áldás és bé­ke lengjen porai felett! Gyászistentisztelet. A Budapesten nemré­gen elhunyt Dr. Lacheta Brúnó lelkiüdveért, muH pénteken, a róni. kath. templomban gyászisteni tisztelet volt, melyen az elhunyt rokonsága és jó­barátai számosán jelentek meg. A tanítás megkesdése. A helybeli állami ellemi iskolákban a tanítás már tegnap kezdetét vet­te; a polgári leányiskolában holnap, szeptember 16-án veszi kezdetét a tanítás mig az állami fő­gimnáziumban 21-én. Helyreigazítás. Ä hadba vonultak családja ink segélyezésére nem az Izr. Nőegylet, hanem az Izr Pilléi egylet adta amnlt számunkban em­lített lOOKoronát, mit is ezennel helyreigazítunk. Vonatközlekedés, szept. 10-től kezdve Szat- márról két vonat indul Budapestre, az egyik éjjel 1 óra 20 perckor, a másik délután 2 órai 2 perc­kor. Az elző ezte 6 órakor (keleti p. u.) a másik reggel 7 óra 20 gerckor érkezik a fővárosba. To­vábbá e hó 12-től, kezdve a szatmár-fel sóbányái vonalon a délutáni vonat helyett az esti vonat in­dul s érkezik ide este 10 órakor. Alsófernezelyre. a jövő és menő rendes vonatot visszaállították, Felsőbányára ezután a d. u. 1.20 perckor innen induló és az ide reggel 754 perckor érkező isko­lavonatokat is visszaállították. Segélyakció. A hadba vonultak névjegyzé­kéből hiányzik Gél lért Béla 20 K adománya. A- midőii ezt készséggel korrigáljuk az ujjabb ado­mányozóknak nevét a következőkben soroljuk fel: Soltész Elemér 20 K. Smaregla Mihály 5, Wie­nerberger Károly 4, Rom. kath. egyház II. per­selypénze 20 K. Ág ev. egyház III. perselypénze 6.54 K, Berényi János főerdőőr 3 K. Alexiné által felajánlott gobelin kisorsolási összege 50 K. A ki­sorsolás eredménye az, hogy a 102 számmal nyer­te Hirsch Mici, ki ennek örömére 5 koronát adott a hadbamentek családjainak. Eddig kiadott a bi­zottság 2486 K 16 fillért és három kg. húst. Vásároljuk és viseljük a szövetségi hü- ségjelvényt. A német—osztrák és magyar szövet­ségi hűség külső kifejezésére szolgáló I. Ferenc József és Vilmos császár arcképével és „hűség mindhalálig“ feiirattal elláttott jelvények már for­galomba jöttek. Ilyen láthatóan viselhető jelvénye­ket bárki rendelhet a „Szövetségi hűség irodából“ (Budapest, Papnövelde-utca 4—8). Az érrettük be­folyó tiszta jövedelem a harctéren megsebesültek javára esik.A jelvény viselésével külsőleg is doku­mentáljuk, hogy a történelmi jelentőségű szövet­kezés iránt lelkesedéssel viseltetünk. Városi közgyűlés. Nagybánya sz. kir. r. t. város képviselőtestülete múlt szerdán délelőtt 10 órakor dr. Makray Mihály polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. A napirenden mintegy 19 tár; y állott, melylyel rövidesen végeztek. Tudo­másul vették, hogy a miniszter elrendelte, hogy a kedvezményes gyümölcsfa oltványok a nagybá­nyai telepről adassanak ki, de ezt kellő időben kell bejelenteni a telep vezetőségénél. Tudomásul vették a rendőrségi államsegély felhasználása tár­gyában hozott felsőbb döntést s azt, hogy a de­tektív kinevezését a miniszter a polgármester ha­táskörébe utalta. Sajnálattal tudomásul vették, hogy a nagysomkuti autó közlekedés a nehéz terepvi­szonyok miatt nem létesülhet. A törvényhatóság jóváhagyván a hirdetési szabályrendeletet, azt meg­hirdették. A pénztárvizsgálatról szóló jelentési tu­domásul vették. A közgyűlés fölhatalmazta a pol­gármestert s t. ügyészt, hogy a lombard kölcsön fedezetére 60,000 K. váltót adjanak. A róni. kath. templompénztár számadását jóváhagyták. A gyel- nicze legelő s a Széchenyi ligeti vendéglő bérle­tének árverés utján való kiadásával a tanácsot megbízták. Több bérleti szerződést, melyek a szál­lóbeli boltok kiadására vonatkoztak, jóváhagyták. Kornis malombérlőnek 630 K. tulfizetett bérösz- szegét kiutalták. A takarékpénztár választmányi közgyűlésének jegyzőkönyvét tudomásul vették. Vé­gül több illetőségi ügyben döntöttek. Kedvezményes vasúti jegy. Ez ideig úgy volt, hogy arczképes igazolványt a vasúti kedvez­ményes jegyre csupán a családfőnek kellett vál­tania. A kereskedelmi miniszternek most kiadott rendelete szerint azonban 1915. január 1-től mind­azok, akik arcképes igazolványra jogosultak, nemcsak maguknak, hanem összes családtagjaik részére kell arcképes igazolványt váltaniok, más­képen kedvezményes utazásra igényük nem lehet. Kisorsolt gobelinkép. Alexy Kornél né úrnő egy gobelinképet ajánlott föl annak idején kisor­solásra, hogy a begyülendő összeg a hadba vo­nultak családjainak segélyezésére fordittassék. Az eladott sorsjegy számokból 50 korona folyt be, a gobelint Hirsch Miczi nyerte el a kihúzott 102-ik számmal. Hagyjuk a marhahúst a katonáknak. A belügyminiszter fölhívja a városok közönségét, hogy lehetőleg sertést és juh húst fogyasszon, a marhahúst pedig hagyja a katonaság részére. Bi­zony ezt a kis áldozatot meghozhatjuk vitéz kato­náinkért, kik életöket és vérüket áldozzák föl a mi jólétünkért. A rendelet igy szól: Másolat 151, 493/1914. III. B. M. számú körrendeleté. A hadi állapot idején a vágó marha fogyasztás csökken­tése. (Valamennyi törvényhatóság első tiszviselőjé- nek.) A hadra kelt sereg megfelelő élelmezése cél­jából a hadvezetőség az ország vágómarhaállomá­nyát, tekintettel arra, hogy az úgy a hadsereg é- lelmezése, mint a forgalmi érdekek szempontjából is a legmegfelelőbb, fokozott mértékben veszi igénybe. — A hadrakelt seregnek vágómarhával élelmeztetése érdekében tehát kívánatos a marha- állomány lehető kímélése és ennek megfelelően a polgári lakosság czirányu fogyasztásának lehető csökkentése. — Ennek a jelenlegi rendkívüli hely­zetben közérdekű célnak a biztosítása végett fel­hívom polgármester urat, igyekezzék megfelelő módon a lakosság körében odahatni, hogy az a marhahús fogyasztásról minnél kiterjedtebb mér­tékben a sertés- és juhhusfogyasztásra térjen át. — Megjegyzem hogy a sertéshús fogyasztás fo­kozása már annál az oknál fogva is kívánatos és a lakosság érdekében való, mert az a zsir most erősen emelkedő árának átalakulására is a legked­vezőbb hatást fogja gyakorolni. — Budapest, 1914. évi augusztus hó 16-án. A minister helyett: Dr. Némethy Károly s. k. államtitkár. Egy kosár tojás. Budapesten, a Hunyadi­téri piacon történt ez az eset. Egy idősebb tartalé­kos megáll egy kofa előtt és kezébe vesz két tojást a tele kosáróbl, aztán átad az asszonynak 20 fillért. — Mi ez? — kérdezte az asszony gyanakodva. — 20 fillér — felelte a reservista flegmával. — A két tojás ára. Ennyiért vettem a múlt héten is. — Csak tegye vissza gyorsan a két tolást, mert most darabja 19 fillér — Disznoság! — kiáltott föl az elkeseredett tartalékos. Azután fölkapta az e- gész kosár tojást, s úgy a földhöz csapta, hogy valamennyi összetörött. A közönség megéljenezte a rezervistát s az a rendőr, akit odacsalt a kofa­asszony jajveszékelése, csak ennyit jegyzett meg : Úgy kell neki! Sebesültek. Naponként hoz a vasút egy pár sebesültet, kiket a polgári leányiskolában beren­dezett Vöröskereszt kórházban és magánházaknál helyeznek el. Nagyrészük a mi vidékünkről való falusi földmives ember, kik egy-két napi pihenő után mái hazakivánkoznak az „akáclombos faluba.“ Érthető is ! Majd mindeniknek van otthon felesége, gyermeke, vagy édes szüleje, s azok szerető kar­jaiban óhajtja fáradalmait kipihenni. De itt is sze­retnek lenni. Gyöngéd, szeretetteljes figyelmes bá­násmódban és ellátásban részesülnek ; kitűnő kosztot kapnak s áldott női kezek simítják puhá­ra, selymesre fejők vánkosát. Nagyrésze közember, de van köztük egy-két altiszt és őrmester is. Ha kisétálnak az utcára, állandóan nagy tábor követi őket és áhitattaí hallgatják a háború meséit. Mert valóban elbeszélésükben sók mese is van. Nem is lehet az másként. Általános magasabb áttekin­tésük nem lehet a helyzetről ; ők csak részleteket tudhatnak, ami elvégre is kielégíti a kiváncsiakat. A katonai parancsnokságok fölhívása a a közönséghez. Mint hogy a visszatérő sebesül­tek oly híreket terjesztenek, amelyek akülönően is izgatott lakko;'ság megriaszttásához lényegesen hozzájárulnak, — a Katonai parancsnokságok ké­rik a közönséget, hogy a sebesültek kikérdezésé­től álljanak el. Mert e hírek terjesztői sem a szük­séges átteki'ntéssel, sem a szükséges nyugalommal nem rendelkezhettek ahhoz, hogy — mint közvet­len harcban állók azeáltalános helyzetet helyesen megítélhessék, mégis a közvetlen közelükben tör­téntekből, vagy a saját ssemélyöket érintő esemé­nyekből az általános helyzetre vontak és járultak el igen sokszor helytelen következtetést. Az ilyen közlések, t azután a közönség a jólétresültség jel­legével ruházza fel is igy /dónként megújuló ért­hető nyugtalanság támad. Gyermekek a katonákért. Weisz Irénke Ssiics Margit és Deutsch Ilonka gyermek előadást rendeztek maguk közt, melynek bevételét, 6 koro­nát a hadba vonultak felsegélyezéséie adományoz­ták. E a nemes tett dicséretre nem szorul. A táviró és távbeszélő vezetékek ron­gálása ellen Sándor János belügyminiszter a kö­vetkező rendeletit bocsátotta ki: A bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. törvénycikk 439. §-a, illetve a távirda, távbeszélő és villamos be­rendezésekről szóló 1888. évi XXXI. törvénycikk 12. §-a értelmében, aki a távírdát illetve távbe­szélőt, vagy annak valamely tartozékát szándéko­san megrongálja, vagy szándékosan oly cselek­ményt, vagy mulasztást követ el, mely által a tá­virda illetve távbeszélő használhatósága félbesza- kittatik, vagy gátoltatik, a háború esetére való ki­vételes intézkedésekről szóló 1912. évi LXIII. tör­vénycikk 21. §-a alapjan öt évig terjedhető bör­tönnel és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntetendő. Ezen büntetendő cselekmények a magyar királyi minisztériumnak 1914. évi julius hó 27-én 5488—1914. M. E. számú rendelete ér­telmében gyorsított bűnvádi eljárás alá tartoznak. Budapest, 1914. évi szeptember hó 1-én. Sándor János s. k. Ki a mi legádázabb ellenségünk most? Nem a muszka, sem a francia vagy angol, de még a belga vagy szerb sem t Mert igaz ugyan, hogy az említett nációk egytől-egyig karddal, fegy­verrel, ágyúval, bombával küzdenek ellenünk s le is gyilkolnak, ha módját ejthetik; de azért még sem ők ami legnagyobb ellenségeink. Hanem or­___________________________________3.

Next

/
Thumbnails
Contents