Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-01 / 35. szám
NAGYBANYAI HÍRLAP hidd: a mint a te hazád vagy annak szövetségese elveszt egy ütközetet, azonnal vége a világnak? 3. Ne nézd le az ellenséget azért, mert a krajcáros újság állandóan a sárga földig lebecs- mérli. Bátor ember sohasem fitymálja ellenfelét, mert ezzel az ellenségnek semmit sem árt, ellenben saját magának szerez rossz órákat, mikor úgy érzi magát, mint az ecetbe hullott légy. 4. Ne izgasd magadat és felebarátaidat sem ábrándokkal, sem rémképekkel, sem „azt niond- ják“-kal és „mindenki beszéli“-vel, mert hidd el, hogy a valóság úgyis elég szenzáció lesz, ha nem túlozod is és nem anticipálod. 5. Viszont ne hidd azt sem, hogy meghalni csak ágyban, párnák közt lehet, de a csatatéren nem. Azért tehát fölösleges olyan arcot vágnod, mikor elesettekről hallasz és sebesülteket visznek az utcán, mintha ez valami hallatlan és váratlan dolog lenne. Eddig, fájdalom még minden háborúban volt halott és sebesült és semmi sem okolja meg azt a reményt, hogy éppen a mostani világháborúban ne legyen. Kegyetlen következménye ez annak a rettenetes orkánnak, mely reánk rohant s melyben letépett levél módjára sodratunk, fájdalmunkkal, borzalmainkkal egyetemben. 6. Fékezd meg toporzékoló türelmetlenséged, ha a hadvezetőség nem árulja el neked minden tervét, szándékát és lépését, mert ha nem fékezed meg, akkor sem fogja elárulni. A hadvezetőségtől kitelik az ilyesmi. Tehát semmi hasznod sincs belőle, ha a türelmetlenség, kétség,, önmarcango- lás, ijedezés és gyanakodás néhány kilóval meg- megcsappantja testi súlyodat. 7. Valamiképpen kár volt ujjonganod, mikor azt hitted, hogy Japánország a kedvedért az orosz hátának esik, fölösleges most kétségbeesned, mikor ennek éppen az ellenkezője történt meg. Szívleld meg végre, hogy nekünk csak egy szövetségesünk lehet még s ez a rajongó és halálmcgvető haza- szeretet. Japánország messze van, a hazaszeretet azonban, — hála Istennek, — köztünk van. 8. Vannak olyan bölcsek, kik elhiszik a külföldi lapok minden hazugságát és minden gazdátlan kósza hirt, a mi seregünk és szövetségesünk veszedelméről szól, de gyanúsnak és hitelre érde- metlennek hirdetik a mi hivatalos jelentéseinket, ha sikerről adnak számot. Figyelmeztetlek, hogy az ilyeneknek ne ugorj be, ne dühöngj, ne hányj epét és ne ess sárgaságba, mert ezeknek az a főszórakozásuk, hogy felebarátaikat bosszantsák. Egyetlen gyönyörűségük, hogy szellemi komitácsik és franktirőrök módjára, a naiv lelkek táborai körül lappongva, egynek-egynek bizalmát orvul le- lőjjék vagy elcsípve megkinozzák. 9. Vannak olyan bolondok, a kik készek a tüdejüket kiköpni, hogy lehengereljék Kanavász Manónak vagy Savanyu Péternek a harctéri helyzetről nyilvánított téves nézeteit. Hiábavaló fáradság. A háborúra semmi féle befolyással nincs Kanavász Manó és Savanyu Péter nézete, akármilyen lesújtó legyen is az eggyik vagy másik ! félre nézvést. A harctéren a Diadal angyala és a Halál vitázik. Mi e vitában a mi dadogásunk ? 10. Hidd el, az egyetlen okos dolog, a mit az ember az izgalmak ez igaz napjaiban cseleked- hetik, az, hogy ne túlozza se a jó, se a rossz ! hirt. A jót fogadja Istennek adózó hálával, de egyszersmind azzal a tudattal, hogy a szerencse forgandó és addig, a mig a háború végeztével katonáink lábhoz nem teszik győzelmes fegyvereiket, tanácsos mindig egy kissé a csillagtáboron merengve, minden emberi küzdés legfőbb itélő- birájának kegyéért esdeni. A rosszat fogadja férfias szilárdsággal és erős nemzet tagjához illő nyugalommal. A háború sorsa rejtelmes és változékony köd, de az erős nemzetnek és embernek j nem szabad változnia : fölnyulnia az égbe a győzelmes harc napján és lelapulnia a földre a baj idején. Sziklának kell lennie, mely egyforma mayád a verőfényben és az éjjeli sötétségben. 5—1914. K. B. sz. Felhívás. A Magyar Szent Korona Országai Vörös- kereszt Egyletéhez háború idejére kiküldött királyi biztostól. Ö Császári és Apostoli Királyi Felsége 1914. évi augusztus hó 5-én kelt legfelsőbb elhatározásával engem a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egyletéhez háború idejére királyi biztosként legkegyelmesebben kiküldeni méltóz- tatott. Ebből a minőségemből kifolyólag elsősorban az a kötelesség hárul reám, hogy gondoskodjam a lehető összpontosításáról minden oly mozgalomnak, mely a sebesült és beteg katonai személyek részére való segélynyújtásra vonatkozik. Az általános gondoskodás ügye, a háború tartama alatt három munkakörre oszlik fel: I. A megbetegedett és megsebesült harcosokról való gondoskodás. Ez az ügykör a haderőn kivül, kizárólag a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egyletének hatáskörébe esik. Az ügyeket ellátja a budapesti anyaintézet, (I- Disztér 1.) valamint a vidéki fiókintézetek. A behi ottak családtagjairól való gondoskodás Az erre vonatkozó ügyeket a magy. kir. miniszterelnökség kebelében működő „A Hadba- vonultak családjainak országos segélyző bizottsága“ intézi. 111. A harctéren levő egészséges katonákról való gondoskodás és minden oly ügy kezelése, mely nem esik a>. említettek körébe. Az e pont alatti ügy ek ellátása a m. kir. Honvédelmi minisztérium kebeléből kirendelt „Hadsegélyző hivatal“ hatáskörébe tartozik. Felkérem ezúton a nagy közönséget — egyfelől az adakozókat vagy önkéntes munkaerőket, másfelől a segélyre szorultakat — hogy minden ügyében a gondoskodásnak, amelyet a mostani nehéz napokban mindenki hazafias forró szeretettel karol fel, a munkakörök említett hármas megosztására pontosan ügyelni szíveskedjenek. A kir. biztos hatásköre. Mint a Magyar Vörös-kereszt Egylethez kiküldött kir. biztosnak hatásköröm nemcsak a Magyar Szent Korona Országainak Vörös-kereszt Egyletére, hanem a német lovagrend és a souvc- rain máltai rend kivételével mindazokra az egyletekre, testületekre és egyesekre is kiterjed, amelyek, illetőleg akik a Magyar Szent Korona Országaiban az önkéntes egészségügyi szolgálatban tevékeny részt vesznek. Beteg és sebesült katonákról való gondoskodás. A beteg és sebesült katonákról való gondoskodás ügyét illetőleg a testületeket, az egyesületeket stb. éppen úgy, mint minden egyes magán egyént nem kérhetem eléggé, hogy a hazaszeretet és az emberbaráti érzés eme kiemelendő munkáját elsősorban anyagi eszközökkel segítsék megvalósítani. Természetbeni ajándékok (fehérnemű, dohány- nemű, italnemü, iiditő anyagok stb.) szintén sürgős szükséget képeznek. Pénzküldemények a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egyletének központjába (Budapest, 1. Dísztér 1.) természetbem ajándékok pedig a Vörös-kereszt Egylet Erzsébetkórliázába (Budapest, I. Győr:-ut 17.) küldendők. Minden olyan felajánlás, mely a sebesültápolás ügyét szolgálja, legmelegebb köszönettel vétetik. Különösen megemlítendő itt, mint sürgős szükségesség, sebesült és beteg katonák, ellátással, vagy ellátás nélkül való átvétele. Beteg katonatisztek és legénységi egyének nagyobb számban való elhelyezésére kiváltkép alkalmasnak mutatkoznak kastélyok, kolostorok, sanatoriumok és más nagyobb terjedelmű épületek. Az ellátás az illető tulajdonosok ajánlata szerint, saját költségükre, vagy esetleg a hadi kincstár terhére történhetik Részletezett felajánlások, — esetleg csak meghatározott számú helyiségek és ágyak felajánlása — a Vörös-kereszt Egylet illető vidéki helyi egyleténél vagy esetleg az egylet központi hivatalában (Budapest, I. Disztér 1.) esetleg közvetlenül nálam Írásban jelentendők be. Orvosok. Fontos és szükséges azoknak az orvosoknak közreműködése, akiknek katonai beosztásuk nincs. Ezeket az orvos urakat, amennyiben 42 éven felüliek és már nem népfelkelők, ezennel felkérem, hogy ha elfoglaltságuk megengedi, önkéntes szolgálatra nálam vagy a Magyar Vörös-kereszt Egyesület főmegbizott-főgondnokánál Budapest (Dísztér 1.) jelentkezni szíveskedjenek. Betegápolónők. A Magyar Vörös-kereszt Egyesület jelenlegi biztosított személyzetének kibővítése céljából sok hivatásos ápolónőt, mosónőt és kórházi személyzetet is igényel, első sorban azonban inkább a vidéke a semmint a fővárosban, ahol a létszám a jelen viszonyokhoz képest már is eléggé teljes. Hasonlókép sok önkéntes befegápolónő is igényel- tefik, oly 18 éven felüli asszonyok és leányok, akik a betegápolásban a Vörös-kereszt Egylet szabályai szerint kellőkép kivannak képezve. Az önkéntes belegápolónők díjazásra nem tarthatnak igényt és csak a harctértől távol levő biztosított fekvésű kórházakban nyernek alkalmazást. Minden betegápolásra önként jelentkező asz- szonynak vagy leánynak Budapesten a Vörös-kereszt Egyesület Erzsébetkórházában (Budapest I. Győri-ut 17.) Ibrányi Alice főnökasszonynál, — a betegápoláshoz való kiképzésre pedig dr. Dollinger Gyula udvari tanácsos, egyetemi tanár urnái, (Budapest, Vll. Rákóczi-ut 52.) kell jelentkeznie. Az önkéntes betegápoló személyzet lehetőleg arra a vidékre fog beosztatni, a melyről való. Felelősségteljes, hatalmas az a feladat, amely Ő Császári és Apostoli Királyi Felségének legmagasabb kegye folytán reám íuházva, előttem áll. Csak abban az esetben tudok ennek a feladatnak sikerrel megfelelni, ha teljes odaadó támogatásban részesít valamennyi állami és önkormányzati hivatal és intézmény, valamennyi egyesület és testület, különösen a mentés ügyét szolgáló egyesületek, tehát a tűzoltó, jótékonysági testületek, mentő egyesületek, továbbá minden jótékony nőegyesület a melyek a mostani nehéz napokban már eddig is számos tanujelét adták áldozatkész tetterejüknek. Nem szükséges kiemelni, hogy mily mérhetetlenül nagy fontosság az, amely a sajtó részéről való támogatásban rejlik. A sajtó, mint ezt számtalan példa igazolja, a mostani nehéz napokban oly mértékben teljesiti hazafias működését, a mely biztosítja részére minden magyar legmelegebb elismerését és köszöne • tét. Annak a becses szolgálatnak biztató hatása alatt, a melyet a sajtó a köz javára már eddig is kifejtett — azzal a feléréssel fordulok ezúton a hazai sajtó vezetőihez és munkatársaihoz, hogy a háború által sújtottak javára, hathatós támogatásukat a jövőben is érvényesíteni szíveskedjenek.
