Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-25 / 34. szám

ne kínálja többé, mert ütünk. Nem arra valók a magyar milliók, hogy azokat gazdagítsuk velők, akik védtelen magyar asszonyokat inzultálnak. Minden, ami francia, tilalmas legyen ezután is. Férfinak a pezsgő, asszonynak a párisi ruha, a párisi kalap. Aki kínálja, becstelen és aki veszi az is az. Utazás könnyítése a vasutakon. A debreczeni üzletvezetőség arról értesíti a t. utazó közönséget, hogy a hadi menetrend posta vonatainak egyes polgári személyek által való használatát illetőleg további intézkedésig az a köny- nyilés tétetett, hogy egyes vonalokon az előirt Iga­zolvány felmutatása nem szükséges. Ehhez képest az Igazolvány felmutatásának kényszere ez idő szerint további intézkedésig csak a következő vonalokon áll fenn : 1. a pécsi, szabadkai, szegedi és temesvári üzletvezetőségek alá tartozó had menetrendit vo­nalokon. 2. a Budapest ny. p. u. marcheggi, 3. pozsony-lipótvár-zsolnai, 4. galánta-lipótvári, 5. pozsonyujváros-soproni, 6. fehring-győri, 7. Budapest keleti p. u. hatvan-miskolcz- kassai, 8. miskolcz-mezőlaborczi, 9. iegenye-Jsómihályi-kassai, 10. Budapesti keleti p. u. ujszászszolnoki, 11. Budapest nyugoti p. u. cegléd-szolnok- püspökladány-debrecen-nyiregyháza-csap-siánki, 12. csap-bátyu- lawocznei, 13. szolnok-békéscsaba-aradi, 14. Békéscsaba-nagyvárad-érmihályfálva-ki- rályháza-kőrösmezői, 15. püspökladány- kolozsvár-tövis-kiskapus- héjjasfalva-brassói, 16. kiskapus-nagyszebeni, 17. Budapest-keleti p. u. — fiumei, 18. ki izevci-viroviticoi, 19. dugoselo-novskai, 20. banovajaruga-pakraci, 21. karlovci-capiagi, 22. zsolna-csaca-országhatári, 23. kassa-orjó-országhatári, 24. sopron-szombalhely-nagykanizsa-barcsi, 25. pragerhof-nagykanizsa-budapesti, 26. steinbrück-sisak és 27. apahida-dés-borgó-besztercei vonalokon. Az itt fel nem sorolt vonalokon polgári sze­mélyek igazolvány nélkül is utazhatnak postavo­natokkal. A polgári utasoknak a postavonatokkal való utazásánál azonban feltétlenül és elsősorban biz­tosítanunk kell az esetleges katonaszállitmán^ok­nak a postavonatokkal való továbbítását. Erre va­ló tekintettel figyelmeztetjük a t. utazó közön­séget, hogyszükség esetén a polgári utasok az általuk elfoglalt ülőhelyeket katonaszállitmányok vagy igazolványa! ellátott uasVx részén kötele­sek rendelkezésre bocsátani. HÍREK. Augusztus 24. Vihar. Az elmúlt napok egyik estéjén, éppen a ki­világítás után, áthatlan sötétség borult a városra, mintha az ég boltozatát fekete posztóval vonták volna be. Villámok cikkáztak szüntelenül és az ég dörgése megremegtette az emberek lelkét, meg- görnyesztette a fák koronáját és sürü eső paskolta végig az utcákat ; bömbölt és zú­gott a vihar, mintha a természet megszabadult volna fékeitől és az egymást követő sürü meny- kőcsapások úgy hangzottak, mintha a délen tüzet okádó ágyúink dörgését visszhangzották volna. A kávéházakban, vendéglőkben egymáshoz simultak az emberek, a szivek-lelkek összeolvadtak és min­den arcról leritt a részvétteljes aggodalom, vájjon mi történik az ilyen istenitéletiidőberi a harcban küzdő vitéz véreinkkel ? Mert most olyan időket élünk, hogy agyunk minden gondolatát, lelkűnknek minden rezgését, a háborúban küzdő, derék katonáinkért való aggoda­lom köti le. Az élet minden vonatkozásában csak rájuk gondolunk most, azokra, akik idegen földön küzdenek ami nyugalmunkért. A fejünk fölött átszáguldott vihar óriási kár- rokat okozott. Gyümölcsfáinkat összetördelte a termést — félig éretten — a földre terítette, a há­zak fedelét — mint könnyű pehelyt — tépte föl s dobálta az utca kövezetre. Sir a lelkünk, ha végig tekintünk a pusztu­láson; de a viharban edzett lelkünk fölszáll az egek Urához s leborulva az Isten trónjának zsá­molyához, kérjük őt hogy ne hagyja el hazánkat nemzetünket! Előléptetés. Ő felsége a király ifj. Gellert Bélát, a 16 számú huszárezred hadnagyát, főhad­naggyá léptette elő. Eljegyzés. Pap László m. kir. erdőmérnök eljegyezte Csausz Gabriellát Felsőbányán, Dr. Csa­usz Károly városi főorvos leányát. Helyreigazítás. A Nagybányai Hírlap 32-ik számában közzétett adakozók névsorából Muzsnay Ferenc m. kir. bányatanácsos 30 koronás és Hitler Vilmosné 5 koronás adakozása tévedésből kima­radván, azt ezennel utólagosan pótoljuk és köszö­nettel nyugtázzuk. Halálozás. Régi ösmerősünk hunyt el a na­pokban : Hlavacsek Kornél m. kir. nyug. bánya­főmérnök, — ki régebben a nagybányai kerület­ben is szolgált, — Budapesten 79 éves korában elhunyt. Ünnepnapok. A 85 éves király születés­napját és Szent István, első apostoli királyunk emlékezetét ünnepeltük a múlt héten. A király születésnapjának előestéjén kivilágítás volt s a bá­nyászzenekar játszott az István szálló előtt, hol mintegy 4—5000 ember hullámzott a korzón. Az üzletek kirakataiban ősz királyunk és Vilmos né­met császár arcképei díszelegtek. Egyszerre elcsön- desült a tömeg s ludányi Buy Lajos országos kép­viselő jelent meg az István-szálló fényesen kivi­lágított, pazar virágdiszes erkélyén. Öblös hangja betöltötte a nagy Rákóczi tér minden zugát. Va­lóságos apoteozist mondott ősz királyunkról s gyönyörű — hasonlatokban gazdag — beszéddel éllelte a Királyt, nemzetünk pátriárkáját. Utána fírebán Sándor görög katholikus plébános lépett az erkélyre s csengő hangja, mint a vihar süvöl- tése szólalt meg. Brebán Sándortól megszoktuk már az ékes beszédet, a szónoki készséget, de oly izzó lelkesedéssel, hazafias érzéssel, melegség­gel talán még soha nem beszélt, mint ott és ak­kor. Ragadta magával a nagy embertömeget úgy, hogy kész lett volna fegyvert ragadni s élet-halál harcba rohanni a szeretett királyért és hazáért. Tomboló lelkes éljenzés volt rá a felelet. Végül Nyisztor János polgártársunk beszélt szónoki hév­vel, ügyesen s éltette szövetségesünket, a németek nagy császárját. Tiz óra felé oszladozott a kö­zönség, mert akkor már a közelgő vihar előjelei mutatkoztak. Augusztus 20-án az István napját csöndes áhiiattal ünnepelte meg városunk. Előző estén toronyzene volt s nagy közönség hallgatta a tárogató édes-bus nótáit. Mindkét ünnepen is­teni tiszteletek tartattak az összes felekezetek templomaiban, melyeket zsúfolásig töltött meg a közönség. A bájos fiatal lányok pedig uton-utfélen perselylyel jártak s gyűjtöttek a hadba vonult ka­tonák családjai részére; a gyűjtés majdnem 700 koronát eredményezett. Védekezés a fertőző betegségek ellen. A belügyminiszter az ország összes törvényhatósá­gaihoz körre’deletet intézett a fertőző betegségek meggátlása ügyében. A körrendeletben felhívja a törvényes hatóságok első tisztviselőinek figyelmét arra, hogy minden fertőző betegséggel szemben azonnal tegyék meg a szükséges óvóintézkedést és kiilönöseu ügyeljenek azokra a fertőzőbetegsé­gekre, amelyek a hányás és hasmenés kíséretében lépnek föl. A belügyminiszter fölhívja a törvény- hatóságokat, hogy a korházi helyiségeiket ké­szenlétben tartsák. Egyben tudatja, hogy a katona­orvosok a törvényhatóság rendelkezésére állanak. Az országos vásár eltörlése. Több vi­déki ipartestület azzal az indítvánnyal fordult az ipartestületek országos szövetségéhez, hogy az in­dítson akciót a feleslegesnek tartott országos vá­sárok intézménye ellen. Elsősorban arra irányul a a mozgalom, hogy a kereskedelmi kormány ne engedélyezzen újabb országos vásárokat. A szövet­ség tanácsa úgy határozott, hogy mielőtt a kívánt akciót megindítaná, vélemény adásra kéri fel a vi­déki városok ipartestületeit. Ennek megfelelő kér­dő iveket szerkesztett s azokat megküldte a vidéki ipartestületeknek. Az ivén az első fontos kérdés az hogy a mai vásárok mennyiben tartották meg ke­reskedelmi szerepüket, vagy teljesen feleslegessé váltak-e? A többi kérdés azt kívánja tisztázni, válnak-e hátrányára a letelepült kereskedőknek és iparosoknak az országos vásárok és van-e meg­megfelelő haszna a városokban való részvételnek? Az kació megindítását a kérdőívek beérkeztéig a szövetség felfüggesztette. Ha vérrel nem, legalább pénzzel! Az a csekély pénzösszeg, mely a harcolók családjainak fölsegélyezésére összegyűlt, fogyatékán s a segélyre szorulók száma az újabb behívások következtében növekedőben van. Nagybánya város közönségének áldozatkészségét újból igénybe veszi a humanismus a hazaszeret, a becsület és tisztesség. Azok kérnek akik hazánkért, vagyonúnkért vérüket ontják — azoktól, akiket koruk nemük, gyengébb fizikumuk vagy más körülmény a véráldozattól megkímélt. S csak annyit kérnek, hogy fölöslegünkből adjuk meg nyomorgó családjainak a mindennapi kenye­ret. Csak annyit kérnek : holott a méltányosság a falatunk felét is megkövelheti. A segélyző bizott­ság emberei újból gyűjtésre indulnak. Polgártár­sak I Ne zárjátok be a kéregetők előtt ajtótokat és erszényeteket, hanem adakozzatok a lehetősé­gig, sőt a megerőltetésig azok részére, kiknek ke­nyérkeresőik a hazáért a legnagyobbat: életöket vitték áldozatul I Napfogyatkozás. Múlt pénteken gyönyörű természeti tünemény játszódott le, mit a baboná­sok a most dúló háborúval hoznak összeköttetés­be. Délután egy óra 5 perckor vette kezdetét a napfogyatkozás és végződött 3 óra 29 perckor. Az elsötétedés legnagyobb fázisa a napátmérőnek 82 százaléka vo't, amikor is a napból csak egy vé­kony kifli nagyságú rész volt látható ; az átvonuló hold csaknem egészen elfödte a naptányért. Ra­gyogó ég kedvezett a tüneménynek. Sehol egyet­len felhő nem úszott az égen s igy a csillagászok pompásan megfigyelhették a tüneményt. Különös, ijesztő csönd támadt a természetben, még egy fa­levél sem mozdult, csak a levegő hült le hirtelen. Madarak, majorság ijedten bújtak a lombok alá, vagy menekültek ketreceikbe éji pihenőre. Fél négy órakor kezdett újra teljes pompájában sütni az Isten áldott napja. Borbélyok, fodrászok felhívása. Budapes­ten a fodrásziparosok felszólítják a borotválkozó közönséget, hogy tekintettel az angolok, ellenséges magatartására, többé ne nyiiássák bajuszokat an­golosan rövidre, hanem borotváltassák le egészen simára, vagy növesszék meg Vilmos császár fór mára.

Next

/
Thumbnails
Contents