Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-20 / 3. szám
mázsát tett ki Izrael uépének ezüstkincse, A föníciaiakat főleg a spanyol ezüstbányák tették gazdagokká. A spanyol hegyek azelőtt anynyi ezüstöt tartalmaztak hogy a franciái hajók kicsinyek voltak az összes megvásárolt ezüst elszállítására. Han^ nibál idejében a bebulói bánya még napi 150 kilogramm ezüstöt szolgáltatott. A rómaiak is becsben tartották az ezüstöt és 50—60 kilogramm súlyú ezüsttálak az előkelő háztastásokban egyáltalán nem tartoztak a ritkaságok közé A középkorban a Fuggerek aknázták ki végleg a spanyol ezüstbányákat, akiknek csupán az ezüsbányákból évi 5—6 millió piaszter jövedelmük volt. A görögök a Laurionhegységböl bányásztak hihetetlen mennyiségű ezüstöt. A tizedik század körül a Harz-hegy- ségben találtak egy ezüsttelepre, amely csaknem kétszáz éven keresztül fedezte Európa összes ezüstszükségletét. 1471-ben a száraz érchegységben találtak rengeteg ezüstmennyiséget Az egyik aknában ott egy 20.000 kilogramm snlyu ezüsttömböt találtak, amelyen Albert szász herczeg asztalt téríttetett magának és a krónika szerint igy szólt: — Frigyes császárunk hatalmas és gazdag uralkodó, ilyen asztallal azonban nem dicsekedhetik. A 16. században az amerikai ezüstbányákat nyitották meg sorban és azóta Amerika szolgáltatja a legjobb ezüstöt. Soetbeer geológus számításai szerint Amerika felfedezésétől 1850-ig 150 millió kilogramm ezüstöt bányásztak az egész világon. 1850-től 1912-ig pedig 200 millió kilogramm volt az összes ezüstprodukczió, amely ilyenformán még folyton növekvő tendencziáju és ennek következtében az ára csökkenő irányzatot mutat. Amióta a legtöbb állam kimondta az aranyvalutát, azóta teljesen befellegzett az ezüst világuralmának és ma már nem sorolják a teljes értékű fémek közé. Egyszerű piaczi áru lett, amelynek ára változik a termelés mennyiségével. NAGYBÁNYAI HÍRLAP A régi Rómában az aranynak tizenketfed értéke volt az ezüst ára, amely azután az egész középkoron át lassan hanyatlott és a 18 század elején már egy tizennyolcad részre csökkent. A legnagyobb áresés 1872-ben következett be, amikor harmincz, sőt ennél is több kiló ezüstöt lehetett kapni egy kilógramm aranyért. Ma még csekélyebb az ára. Egy kilogramm szinezüst ára 90 és 100 korona között változik, mig az arany kilogrammja 3360 korona. BÁNYÁSZATI HÍREK. Nagy tűz a salgótarjáni bányában. A Salgótarján melletti etesi „Amália“ aknában péntek hajnalban az ácsolás ismeretien okból kigyu- ladt. A tűz rohamosan terjedt úgy, hogy nem sokára százötven méter mélységig az egész akna valóságos ttiztenger volt. A mentési munkálatok a- zonnal megindultak és sikerült a munkások nagy tömegét kimenteni. A munkások részben a légaknákon keresztül, részben pedig a szellőztetőkön át jöttek fel a földre. Egész nap fecskendők működtek és csak ma délelőtt sikerült elérni, hogy a lángok már nem csapnak ki az aknából. A munkások úgy tudják, hogy három társuk bennégett. A vállalat igazgatósága szerint ember életben nem esett kár. A szerencsétlenség idejében háromszáz munkás dolgozott a bányában és sok munkást csak a legnagyobb nehézséggel lehetett kimenteni. A bányakapitányság azonnal kiszállt a helyszínére, valamint a vállalat mérnökei és a főszolgabíró is. Nyomban megindult a vizsgálat a tűz okának kiderítésére. Egyes mérnökök jelentése szerint a tűz rövidzárlattól támadt, viszont az igazgatóság azt mondja, hogy nincs kizárva, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. Felmerült az a lehetőség is, hogy gondatlanság okozhatta a tüzet, mert az akna á5. csőit oldalfala rendkívül száraz és könnyen lángra lobban. A bányatársaság a tűz miatt az üzemet egyelőre beszüntetette és nyolezszáz munkás közül több, mint százat elbocsátott. A tűzvész rendkívüli károkat okozott. Az anyagi kár nagyságát még megközelítőén sem lehetett megállapítani. A v dialat nem károsodik, mert a bánya tűz és üzemzavar ellen biztosítva volt. A tüzet ma a déli ór- órákban sikerült lokalizálni, úgy, hogy a délután folyamán a mentőexpediczió már leszállhat a tárnába. Ekkor lehet csak majd megállapítani, hogy a bányakatasztrófa követelt e áldozatot. Az igazgatóság délben megállapította, hogy valamennyi munkás megmenekült. Francziaország arany és ezüst vagyona. A világ összes országai között Franciaországban van forgalomban a legtöbb arany éz ezüst pénz. 1795 óta összesen 17 milliárd frank értékű arany és ezüstpénzt vertek. Ebből az óriási öszegből 9 milliárd küldföldre indult vagy elveszett és csak 8 milliárd maradt meg, amiből 6 milliárd arany és 2 milliárd ezüst. Az egész világon mindössze 53 milliárd arany és ezüstpénz van forgalomban és igy az összes vert pénznek több, mint egy hetede Francziaországé. Franczíaországban minden lakosra 150 frank aranypénz jut, Amerikában ez az aranyszám csak 95, Németországban 89, Angliában 65, Svájczban 43, Oroszországban 33, Ausztriában 31, Spanyolországban 23, és Belgiumban 22. Felelős szerkesztő: dr Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. Hirdetéseket elfogad a „Nagybányai Hírlap.“ Hölgyek figyelmébe! Van szerencsém a mélyentisztelt hölgyközönség nagybecsű tudomására hozni, hogy huzamosabb külföldi és fővárosi tartózkodásom után hazaérkezve, szabászati és varró szakiskolámat Nagybányán, a kigyó utca 8. szám alatt megnyitottam. Szives látogatást kérve vagyok: kiváló tisztelettel Molnár Margit. Ugyanoda tanulóleányok felvétetnek.
