Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-16 / 24. szám
NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. megállapított abéczé kirakva rózsasziromból; a pirosak magánhangzók, a fehérek mássalhangzók. Vagy megfordítva. A kis hamis! 0, a szerelem találékony. Lefőzi a drótnélküli táviratot is. * * * Már csak hiába ! A katholikus pap csak úgy szép, ha nincs szakálla, bajusza. A szép simára borotvált arc mintha több tekintélyt adna nekik s mintha tiszteletreméltóbb is volna. Pedig csak megszokás dolga. A görög pünkösd első napján történt a püspöki mise alatt. Egy idegen ur a megyéből állott mellettem s meghatva nézte a főpásztort és segéd papjait. Egyszercsak hozzám fordul s azt mondja. Azt értem, hogy Fábián Péter és fírebán Sándor mi$ét tartanak, csak azt nem értem, hogy mit keres az a 4—5 rabbi ott mellettük.“ Sub rosa : a fentebbi megjegyzést tevő uraság rendezetlen vallásu volt. r BÁNYÁSZAT. A villamosság újabb csodái. Irta és előadta az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület nagybánya-vidéki osztálya által 1914. évi május hó 30-án rendezett népszerű felolvasás alkalmából: Kápolnai Pauer Victor. (Folytatás.) Ennek a gyönyörű találmánynak mégis legnagyobb alkalmazási köre a tenger hullámai felett küldött drótnélküli sürgönyök. Az óceán zöld hullámai lassan gördülnek, hullámhegy után hullámvölgy épen úgy emelkedik és zuhan, mint a teremtés első napjaiban. S ezek fölött a fehér tájtékos habok fölött-, között- és alatt még egy ilyen mérhetetlen óceán terül el : a minden anyag belsejét, a légüres világtért is betöltő éther-óceán. Ennek a hullámverését használja fel Marconi a drótnélküli telegrafálásra s ezeknek, az emberi szem által láthatatlan hullámoknak, segélyével sikerült a másik, a víztömegből álló óceánt az emberiségnek átkiáltani. Az éther hullámait másnak és másnak érezzük, a szerint, hogy milyenek. Mert vannak azon is szinte megmérhetetlen apró ha- bocskák és rémes nagy kilengések. Hullámhegytől hullámhegyig mért hosszuk: a hullámhossz. Lehetnek fény-, hő-, vagy csak kémiailag fotográfiái lemezekre is ható sugarak, lehetnek Röntgenfény s végre sok-sok minden kívül, villamos hullámok is. De, mint a fényhullámok terjedési sebessége a villamos hullámoké is szinte elképzelhetetlen nagy s azzal teljesen egyező: másodpercenként 300,000 kilométer. A vörös fényben az éther hullámai 400 bilió lengést végeznek egy másodperc alatt. Elképzelik- e önök, milyen nagy szám ez? Alig hinném, hogy tiszta képük volna róla s igy megpróbálom a következő kissé különös módját a megérzékitésének. Tegyük föl, hogy valaki ezzel a hihetetlen nagy összeggel: 400 billió koronával tartoznék s a pénz birtokában is volna, még pedig csupa 1000 koronás bankjegyekben; mit gondolnak mennyi idő alatt fizetné le az összeget, ha minden másodpercben, — kérem csak másodpercről, mondhatnám pillanatról van szó — tehát minden másodpercben egy ezerkoronás bankjegyet számol le. Mennyi idő kell a pénz leolvasásához ? Tizenkétezer év ! Azt hiszem igy lehet legjobban megértetni a 400 billió nagy voltát, s a vörös fénysugárban ennyi lengést végez az éther óceánja csak egyetlen egy röpke másodpercz alatt. Ha a napsugarat üveghasábra bocsájtjuk s az azt szivárványszerüen megtöri, az egyik szélén az első szin a vörös, s az narancs sárgán át a sárgába, onnan a zölden át a kékbe, végül pedig az ibolyába megy át. Ez az úgynevezett színkép : a spektrum. De ennek színei korántsem ineritik ki az egész hosszát. Ott a hol mi már nem is látunk semmit sem, még azért a színkép, a szivárványszerü spektrum, folytatódik. Az ibolyán túl, a hol már színek nincsenek is, még vegyi hatásokat figyelhetünk meg s az érzékeny fotográfiái lemezen meg is örökíthetjük azokat. De még más hatásuk is ismeretes előttünk. Messzebb hatolva az ibolyán túl ebbe a csodás hullámvilágba, — mert minden színe a spektrumnak az éther óceán más hosszúságú hullámának felel meg, — roppant rejtélyes jelenségekre bukkanunk. A Le-Bon fekete sugarai, a mágnessugarak, az Od — fény, az „N“ sugarak és a fém sugarakiól nem szólok, melyek épen e táján a spektrumnak helyezhetők, hullámhosszuk szerint el. Ezek közül a szintén ibolyántúli, úgynevezett „ultraviola“ sugarak közül, mi eggyet sem láthatunk szemeinkkel, de például, a valószínűleg ezek közé tartozó, híres X sugarak, vagy a mint a hogy legtöbbször hívják, a Röntgen sugarak : a légy szemei által jól láthatók. Százmillió hullám hosszúsága egy sötét, ultraviola sugarat adó, éther hullámnak csak egy milliméter hosszú s még ezeknél is kisebb hullámhosszúságokat is ismerünk. A vörös fény sugaráénak felét sem kitevő hullámhosszak ezek s a leghalkabban csobogó étherhullámok alighanem a híres Röntgen vagy X sugarak. Mindezek a hullámok a színkép ibolyántúli oldalán helyezhetők el, kicsiny hullámhosszuk miatt, mert a hullámhosszak a színkép sugarainál a vöröstől az ibolya felé folyton csökkennek s azon túl is a láthatatlan részen még egyre kisebbednek. Éther hullámok azonban még a sugárzó hő s a villamos hullámok is s ezek a színkép nagy- hullámhosszu vörös felén s az azon túl eső részén, tehát a spektrum előbb vizsgált oldalával ellentétes oldalon találhatók. Itt vannak a legnagyobb éther hullámhosszúságok. Például a villamos hullámok hullámhegyeitől-hullámhegyeiig több ezer kilométer lehet a távolság, tehát a hullámhosszt, a fény hullámokból pedig sokszor hatezer millió is elfér egy centiméter hosszúságon. Igy a váltó áramú dynamógép keltete hullámok 3000 kilóméter hosszúak. Ez a távolság megfelel a Földközi tenger egész hosszúságának. A fényhulámokat láthatjuk s gyönyörködhetünk az egész pompázó szivárvány gyönyörű színeiben. A sugárzó hőt érezzük, mint meleget, a vegyi hatású ultraviola sugarak az érzékeny fotográfiái lemezre hatnak, vagy még egyéb módon is észlelhetők, a Röntgen sugarak foszforeszkáló ernyővel követhetők, de van e az embernek villanyos hullámokat meglátó szeme ? Igen is már több is van. Egyet Branly tanár talált föl. Hogy magyarázzam meg ezt a csoda szervét az emberiségnek s mihez hasonlítsam ? Talán legjobban megértetem az egész drótnélküli táviratozás eme legfontosabb eszközét, ha a mi jól ismert villamos csengőnk gombjánál kezdem. Nyomjuk meg a gombot és a csengő, ha a drótok épek és az elemnek s más egyébnek baja nincs, biztosan megszólal. De vágjuk el a csengő villanyos drótjainak csak egyikét is s a csengő biztosan elhallgat. Most vegyünk valami fémreszelékkel megtöltött üvegcsövet és forrasszuk az egyik szétvágott drót végét a cső egyik nyílásába a másik drótvégét a másikéba. Próbáljunk ismét csengetni. A csengő megint nem szól. De mialatt mi a gombot lenyomjuk, érkezzék láthatatlanul, valahonnan egy elektromos hullám s mi fog történi ? A csengő megszólal. Ez a kis fémreszelékkel megtöltött üvegcső — a villamos szem : — a koherer! Tehát mig a villamos hullám a koherert nem érte, ez olyan nagy akadályt, ellentállást gördített a csengő villamos áramának útjába, hogy az nem keringhetett. A villamos hullám megérkezése pillanatában össze forrasztotta a fémreszelék egymással lazán éritkező szemecskéinek végeit s ezek folytonos láncként sorakozva átengedték az áramot. Abban a pillanatban, amint az áram átfutott a csengő csengetett, a drótnélküli távirónál pedig a készülék működött, de megmozgatott egyszersmind egy kis kalapácsot is s ez rákoppintott a kis üvegcsőre, hogy szétrázza a szemeket. Most az áram újból megszakadt s uj hullám érkezését várja a koherer. Ha rá nem ütött volna a kis kalapács a ko- hererre, a csengő folyton csengetne, mert mi a gombot tovább nyomjuk s igy az áram állandóan berregtette volna a kis harangot. A drótnélküli távirónál pedig a vilanytelepről állandóan folyó áram folytonos jelt adott volna s igy nem értesülhetnénk ujjab hullámok érkezéséről, mert hiszen az áram ezek nélkül is minden nehégséget leküz- ve könnyen keringhetne. Amint látni méltóztatnak ez a vilamos szem elég jól lát, másféle készülékek is állanak azonban rendelkezésünkre. Hertz tanár rezonátora csak egy drót karika volt, mely egy helyen nem zárult, hanem két szemben levő ága egy egy gömbben végződött s egymáshoz tetszés szerinti távolságra volt közelíthető s igy a külömböző hullám hosz- szaknak megfelelően hangolható. Ha villamos hullám érte s ezzel egyező volt a golyók közti rés parányi villamos szikra ugrott át a két gomb között. Tehát ez is vilamos szemnek szerepét játszotta. S ki volt ez a Hertz tanár ? Nos a berlini egyetem előtt a pompás Unter den Linden mellett levő kertben áll híres mesterének Helmholtz fizikusnak szobra. Ez a katonaorvosból természet- tan tudóssá fejlődött zseniális professzor, ki a gégetükörrel ajándékozta meg többek között az emberiséget, sok év előtt egy nap laboratóriumában egy vézna, alázatos kis fiatalembert fogadott, ki elmondta neki, hogy egy évig technikus volt s most fizikus szeretne lenni. Helmholtz jóságos atyai modorával őt is lebilincselte s nehány nap múlva a szerény kis d<- ák már ott dolgozott a hires tanár mellett. S a nagy tudós folyton fokozodó érdeklődéssel figyelte tanítványát, kiben a lángész minden mozdulatánál mutatkozott. Ez a bátortalan legényke volt Hertz Henrik, ki alig 24 éves korában már rendes egyetemi tanár lett s pár évre rá oly fiatalon elhunyt. Egy fényes meteor tűnt fel és bukott le a tudomány mennyboltján, mert ez a Hertz tanár kutatta ki az elektromos hullámok tulajdonságait Helmholtz biztosítására. Az iskolaszolgából világhíres tudóssá vált angol Faraday és utána sok évvel honfitársa Maxwell, kinek neve a mérnökök előtt annyira ismert, a villamosság és mágnesség elméletét kidolgozta. Maxwell elméleti fejtegetései azt bizonnyitot- ták, hogy a fény és a villanyosság között szoros az összefüggés, de Hertznek kellett több évtized múlva jönnie, hogy kísérletekkel tételeit beigazolja. Az ő villamos rezonátora után 1891-ben a párizsi Branly professzor elő állott a kis fémreszelékkel telt üvegcsövével, melyet később kohe- rernek neveztek el. Archibald Vilmos angol iró a koherert a gépvezetőhöz hasonlítja, akinek ugyan nincsen e- lég ereje ahhoz, hogy ő maga húzza a vonatot, de ahhoz már igen, hogy föl nyissa a gőzszelepet, vagyis jelen esetben mozgásba hozza a kapcsoló müvet s úgy indítsa meg a mozdonyt, vagyis működtesse az írógépet. A drótnélküli távirásnál szükséges az éther hullámok keltése, melyeket Hertz villamosság kisülésével szikraközön át eszközölt. Ezen hullámok felfogását vagy az ő rezonátora, vagy a koherer, vagy egyéb készülékkel érjük el. A koherer má
