Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-16 / 24. szám

NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. megállapított abéczé kirakva rózsasziromból; a pirosak magánhangzók, a fehérek mássalhangzók. Vagy megfordítva. A kis hamis! 0, a szere­lem találékony. Lefőzi a drótnélküli táviratot is. * * * Már csak hiába ! A katholikus pap csak úgy szép, ha nincs szakálla, bajusza. A szép simára borotvált arc mintha több tekintélyt adna nekik s mintha tiszteletreméltóbb is volna. Pedig csak megszokás dolga. A görög pünkösd első napján történt a püspöki mise alatt. Egy idegen ur a megyéből állott mellettem s meghatva nézte a fő­pásztort és segéd papjait. Egyszercsak hozzám fordul s azt mondja. Azt értem, hogy Fábián Pé­ter és fírebán Sándor mi$ét tartanak, csak azt nem értem, hogy mit keres az a 4—5 rabbi ott mellettük.“ Sub rosa : a fentebbi megjegyzést tevő uraság rendezetlen vallásu volt. r BÁNYÁSZAT. A villamosság újabb csodái. Irta és előadta az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület nagybánya-vi­déki osztálya által 1914. évi május hó 30-án rendezett népszerű felolvasás alkalmából: Kápolnai Pauer Victor. (Folytatás.) Ennek a gyönyörű találmánynak mégis leg­nagyobb alkalmazási köre a tenger hullámai felett küldött drótnélküli sürgönyök. Az óceán zöld hul­lámai lassan gördülnek, hullámhegy után hullám­völgy épen úgy emelkedik és zuhan, mint a terem­tés első napjaiban. S ezek fölött a fehér tájtékos habok fölött-, között- és alatt még egy ilyen mér­hetetlen óceán terül el : a minden anyag belsejét, a légüres világtért is betöltő éther-óceán. Ennek a hullámverését használja fel Marconi a drótnélküli telegrafálásra s ezeknek, az emberi szem által láthatatlan hullámoknak, segélyével si­került a másik, a víztömegből álló óceánt az em­beriségnek átkiáltani. Az éther hullámait másnak és másnak érezzük, a szerint, hogy milyenek. Mert van­nak azon is szinte megmérhetetlen apró ha- bocskák és rémes nagy kilengések. Hullámhegytől hullámhegyig mért hosszuk: a hullámhossz. Le­hetnek fény-, hő-, vagy csak kémiailag fotog­ráfiái lemezekre is ható sugarak, lehetnek Röntgen­fény s végre sok-sok minden kívül, villamos hul­lámok is. De, mint a fényhullámok terjedési sebessége a villamos hullámoké is szinte elképzelhetetlen nagy s azzal teljesen egyező: másodpercenként 300,000 kilométer. A vörös fényben az éther hullámai 400 bilió lengést végeznek egy másodperc alatt. Elképzelik- e önök, milyen nagy szám ez? Alig hinném, hogy tiszta képük volna róla s igy megpróbálom a kö­vetkező kissé különös módját a megérzékitésének. Tegyük föl, hogy valaki ezzel a hihetetlen nagy összeggel: 400 billió koronával tartoznék s a pénz birtokában is volna, még pedig csupa 1000 ko­ronás bankjegyekben; mit gondolnak mennyi idő alatt fizetné le az összeget, ha minden másodperc­ben, — kérem csak másodpercről, mondhatnám pillanatról van szó — tehát minden másodpercben egy ezerkoronás bankjegyet számol le. Mennyi idő kell a pénz leolvasásához ? Tizenkétezer év ! Azt hiszem igy lehet legjobban megértetni a 400 billió nagy voltát, s a vörös fénysugárban ennyi lengést végez az éther óceánja csak egyetlen egy röpke másodpercz alatt. Ha a napsugarat üveghasábra bocsájtjuk s az azt szivárványszerüen megtöri, az egyik szélén az első szin a vörös, s az narancs sárgán át a sárgába, onnan a zölden át a kékbe, végül pedig az ibolyába megy át. Ez az úgynevezett színkép : a spektrum. De ennek színei korántsem ineritik ki az egész hosszát. Ott a hol mi már nem is látunk semmit sem, még azért a színkép, a szivárványszerü spektrum, folytatódik. Az ibolyán túl, a hol már színek nincsenek is, még vegyi hatásokat figyel­hetünk meg s az érzékeny fotográfiái lemezen meg is örökíthetjük azokat. De még más hatásuk is is­meretes előttünk. Messzebb hatolva az ibolyán túl ebbe a csodás hullámvilágba, — mert minden szí­ne a spektrumnak az éther óceán más hosszúságú hullámának felel meg, — roppant rejtélyes jelensé­gekre bukkanunk. A Le-Bon fekete sugarai, a mág­nessugarak, az Od — fény, az „N“ sugarak és a fém sugarakiól nem szólok, melyek épen e tá­ján a spektrumnak helyezhetők, hullámhosszuk szerint el. Ezek közül a szintén ibolyántúli, úgy­nevezett „ultraviola“ sugarak közül, mi eggyet sem láthatunk szemeinkkel, de például, a valószínűleg ezek közé tartozó, híres X sugarak, vagy a mint a hogy legtöbbször hívják, a Röntgen sugarak : a légy szemei által jól láthatók. Százmillió hullám hosszúsága egy sötét, ult­raviola sugarat adó, éther hullámnak csak egy milliméter hosszú s még ezeknél is kisebb hul­lámhosszúságokat is ismerünk. A vörös fény su­garáénak felét sem kitevő hullámhosszak ezek s a leghalkabban csobogó étherhullámok alighanem a híres Röntgen vagy X sugarak. Mindezek a hul­lámok a színkép ibolyántúli oldalán helyezhetők el, kicsiny hullámhosszuk miatt, mert a hullámhosszak a színkép sugarainál a vöröstől az ibolya felé foly­ton csökkennek s azon túl is a láthatatlan részen még egyre kisebbednek. Éther hullámok azonban még a sugárzó hő s a villamos hullámok is s ezek a színkép nagy- hullámhosszu vörös felén s az azon túl eső részén, tehát a spektrum előbb vizsgált oldalával ellenté­tes oldalon találhatók. Itt vannak a legnagyobb éther hullámhosszúságok. Például a villamos hul­lámok hullámhegyeitől-hullámhegyeiig több ezer kilométer lehet a távolság, tehát a hullámhosszt, a fény hullámokból pedig sokszor hatezer millió is elfér egy centiméter hosszúságon. Igy a váltó ára­mú dynamógép keltete hullámok 3000 kilóméter hosszúak. Ez a távolság megfelel a Földközi ten­ger egész hosszúságának. A fényhulámokat láthatjuk s gyönyörködhe­tünk az egész pompázó szivárvány gyönyörű szí­neiben. A sugárzó hőt érezzük, mint meleget, a vegyi hatású ultraviola sugarak az érzékeny fotog­ráfiái lemezre hatnak, vagy még egyéb módon is észlelhetők, a Röntgen sugarak foszforeszkáló er­nyővel követhetők, de van e az embernek villanyos hullámokat meglátó szeme ? Igen is már több is van. Egyet Branly tanár talált föl. Hogy magyarázzam meg ezt a csoda szervét az emberiségnek s mihez hasonlítsam ? Talán leg­jobban megértetem az egész drótnélküli távirato­zás eme legfontosabb eszközét, ha a mi jól is­mert villamos csengőnk gombjánál kezdem. Nyom­juk meg a gombot és a csengő, ha a drótok épek és az elemnek s más egyébnek baja nincs, bizto­san megszólal. De vágjuk el a csengő villanyos drótjainak csak egyikét is s a csengő biztosan el­hallgat. Most vegyünk valami fémreszelékkel meg­töltött üvegcsövet és forrasszuk az egyik szétvá­gott drót végét a cső egyik nyílásába a másik drótvégét a másikéba. Próbáljunk ismét csengetni. A csengő megint nem szól. De mialatt mi a gom­bot lenyomjuk, érkezzék láthatatlanul, valahonnan egy elektromos hullám s mi fog történi ? A csen­gő megszólal. Ez a kis fémreszelékkel megtöltött üvegcső — a villamos szem : — a koherer! Tehát mig a villamos hullám a koherert nem érte, ez olyan nagy akadályt, ellentállást gördített a csengő villamos áramának útjába, hogy az nem keringhetett. A villamos hullám megérkezése pil­lanatában össze forrasztotta a fémreszelék egy­mással lazán éritkező szemecskéinek végeit s ezek folytonos láncként sorakozva átengedték az ára­mot. Abban a pillanatban, amint az áram átfutott a csengő csengetett, a drótnélküli távirónál pedig a készülék működött, de megmozgatott egyszers­mind egy kis kalapácsot is s ez rákoppintott a kis üvegcsőre, hogy szétrázza a szemeket. Most az áram újból megszakadt s uj hullám érkezését várja a koherer. Ha rá nem ütött volna a kis kalapács a ko- hererre, a csengő folyton csengetne, mert mi a gombot tovább nyomjuk s igy az áram állandó­an berregtette volna a kis harangot. A drótnélkü­li távirónál pedig a vilanytelepről állandóan folyó áram folytonos jelt adott volna s igy nem értesül­hetnénk ujjab hullámok érkezéséről, mert hiszen az áram ezek nélkül is minden nehégséget leküz- ve könnyen keringhetne. Amint látni méltóztatnak ez a vilamos szem elég jól lát, másféle készülékek is állanak azon­ban rendelkezésünkre. Hertz tanár rezonátora csak egy drót karika volt, mely egy helyen nem zárult, hanem két szemben levő ága egy egy gömbben végződött s egymáshoz tetszés szerinti távolságra volt közelíthető s igy a külömböző hullám hosz- szaknak megfelelően hangolható. Ha villamos hul­lám érte s ezzel egyező volt a golyók közti rés parányi villamos szikra ugrott át a két gomb között. Tehát ez is vilamos szemnek szerepét ját­szotta. S ki volt ez a Hertz tanár ? Nos a berlini egyetem előtt a pompás Unter den Linden mel­lett levő kertben áll híres mesterének Helmholtz fizikusnak szobra. Ez a katonaorvosból természet- tan tudóssá fejlődött zseniális professzor, ki a gé­getükörrel ajándékozta meg többek között az em­beriséget, sok év előtt egy nap laboratóriumában egy vézna, alázatos kis fiatalembert fogadott, ki elmondta neki, hogy egy évig technikus volt s most fizikus szeretne lenni. Helmholtz jóságos atyai modorával őt is le­bilincselte s nehány nap múlva a szerény kis d<- ák már ott dolgozott a hires tanár mellett. S a nagy tudós folyton fokozodó érdeklődéssel figyel­te tanítványát, kiben a lángész minden mozdula­tánál mutatkozott. Ez a bátortalan legényke volt Hertz Henrik, ki alig 24 éves korában már rendes egyetemi tanár lett s pár évre rá oly fiatalon el­hunyt. Egy fényes meteor tűnt fel és bukott le a tudomány mennyboltján, mert ez a Hertz tanár kutatta ki az elektromos hullámok tulajdonságait Helmholtz biztosítására. Az iskolaszolgából világhíres tudóssá vált angol Faraday és utána sok évvel honfitársa Maxwell, kinek neve a mérnökök előtt annyira is­mert, a villamosság és mágnesség elméletét kidol­gozta. Maxwell elméleti fejtegetései azt bizonnyitot- ták, hogy a fény és a villanyosság között szoros az összefüggés, de Hertznek kellett több évtized múlva jönnie, hogy kísérletekkel tételeit beigazolja. Az ő villamos rezonátora után 1891-ben a párizsi Branly professzor elő állott a kis fémre­szelékkel telt üvegcsövével, melyet később kohe- rernek neveztek el. Archibald Vilmos angol iró a koherert a gépvezetőhöz hasonlítja, akinek ugyan nincsen e- lég ereje ahhoz, hogy ő maga húzza a vonatot, de ahhoz már igen, hogy föl nyissa a gőzszelepet, vagyis jelen esetben mozgásba hozza a kapcsoló müvet s úgy indítsa meg a mozdonyt, vagyis mű­ködtesse az írógépet. A drótnélküli távirásnál szükséges az éther hullámok keltése, melyeket Hertz villamosság ki­sülésével szikraközön át eszközölt. Ezen hullámok felfogását vagy az ő rezonátora, vagy a koherer, vagy egyéb készülékkel érjük el. A koherer má

Next

/
Thumbnails
Contents