Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-02 / 22. szám
1914. junius 2. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. r Veress József m. kir. bányatanács s ünnepi beszéde Selmeczbányán, Péch Antal szobrának leleplezése alkalmából. (Folytatás és vége.) Sok oldalú és fáradhatatlan tevékenységét legfelsőbb helyen is elismerésre méltónak Ítélik, már 1870-ben a III. osztályú vaskorona rend kitüntetését nyeri el, 1879-ben pedig a Lipót rend lovagkeresztjét. 1878. évi novemberben Selmeczbánya díszpolgárai sorába iktatja, 1879. februárban polgártársai fáklyás zenével tisztelik meg, ez alkalommal is elhárítja magától az érdemeket, mondván : szerény érdemeit csak azért becsülik oly nagyra, mivel annak, kit szeretünk, még azt is érdemnek számítjuk, mit lenni akarna. Az 1895. évi szeptember hóban Vajdahu- nyadon egybegyült bányászok szorongó szívvel vettek hirt arról, hogy Péch Antalt betegsége akadályozza a közgyűlésen való résztvételben. A közgyűlés üdvözletét küldte a távollevőnek és iránta érzett tiszteletét, háláját jegyzőkönyvileg megörökítette. Az egyesület üdvözlete már súlyos betegen találta s szenvedései közepeit bizonyára jól eső érzés, megnyugvás töltötte el keblét, midőn a távolból jött üzenet a magyar bányászok tiszteletét és szeretetét tolmácsolta. 1895. évi szeptember 18-ikán övéinek és mindnyájunk nagy bánatára nemes szive utolsót dobogott, a halál kiragadta a szerető család köréből. A magyar bányászat úttörő harczosának, lelkes munkásának családi élete példánykép, a legjobb férj és atya, a boldog családi kör feledteti vele a fáradtságot, gondot; a szorgos munka után a szerető feleség és gyermekei körében boldogan tölti az üdülés perceit. A kérlelhetetlen sors súlyos csapásokat mér reá, melyeket Istenbe vetett hit és megadással viselt el, búcsút kellett vennie egy kedves leányától, kit boldog asszonyságának első évében ragadott el a halál, majd a legjobb hiíves, az édes anya távozik a boldog családi körből, kit rövidesen követ egy nagy reményekre jogosító ifjú az örök elmúlásba. A mai ünnepélyen megjelent gyermekeit és rokonait szivünk melegével üdvözöljük, biztosítván őket arról, hogy soha meg nem szűnő fájdalmukban résztvevőén osztozunk. Ismét búcsúzunk tőle, hogy nehány pillanat múlva ércben megörökített képmásában viszont lássuk. Nagy volt mint bányász, kimagaslott embertársai közül, minden törekvésben a jóra igyekezett s hol használni nem tudott, ártani soha sem ártott. Szilárd volt hite abban, hogy a magyar bányászatra még szebb napok fognak virradni, hogy a széttagolt bányász társadalom elvetve az előítéleteket, önző érdekeket végre is felismeri az egyesülésben rejlő erőt s egymás mellett haladva, egymást támogatva érhet el bányászatunk azon helyre, mely azt méltán megilleti közgazdasági és kulturális jelentőségénél fogva. Ezért most, midőn soha el nem múló emlékét érczbe öntve átadjuk az utókornak, csak az ő tanításait követem : óhajtva, hogy közöttünk mindenkor azon hazafias magyar bányász szellem u- ralkodjék, mely Péch Antalt egész életén át kisér- f e s melytől a megpróbáltatás nehéz pillanataiban sem tért el s a mely egyedül biztosítja a magyar bányászat további fejlődését és virágzását. Midőn az országos magyar bányászati és kohászati egyesület nevében és megtisztelő megbízásából átadom az emléket megörökítő szobrot kegyeletes megőrzés és gondozás végett főiskolánk igen tisztelt rektorának és tanácsának; Kérem, ne tekintsék őt, a gyakorlat emberét idegennek tanintézetünk díszes oszlopcsarnokában, habár nem hirdette tanszékről a bányászati tudományok egyik vagy másik ágát: egész életén át oktatója és leghangosabb hirdetője volt a bányászati tudományoknak és fáradhatatlan, úttörő munkása, megalapítója a magyar bányászati irodalomnak ! Hulljon le a lepel! Emeljük tekintetünket a nyílt, kedves és barátságos arcra és kérjük a mindenhatót, adjon a magyar hazának sok oly buzgó munkást, mint a milyen ő volt. Jó szerencsét. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hírek. Martiny István ni. kir. főbányatanácsos, bányaügyi előadó, hivatalos ügyekben Óradnára utazott. Urbán Mihály ni. kir. bányatanác os, kapniki hivatalfőnök 4 heti szabadságra távozott. Bányász-estély. Ma este zajlik le a Kaszinóban a bányászok hagyományos vig estélye, melyről majd jövő számunkban részletesen fogunk beszámolni. A Kápolnai Pauer Viktor érdekes és értékes felolvasását szintén jövő számunkban kezdjük leközölni. A jeles iró munkáját kizárólag lapunk számára volt szives átengedni. Felelős szerkesztő: dr Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. Arc-szeplőkréme. Az ősz meghagyta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, melynek elsőrendű minősége páratlan és ávval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. Kosztot ad Erdélyi-ut 6. szám alatti lakásán és kihordásra is, jutányos áron, előzékeny kiszolgálással Szász Jánosné. ww' Fizessünk elő a „Nagybányai Hírlapra“! Schunda V. József cs. és kir. udvari hangszergyáros A m. kir. Operaház, a m. kir. Orsz. Zeneakadémia, a Nemzeti Zenede, az összes budapesti színházak szállítója a pedálcimbalom és a rekonstruált tárogató egyedüli feltalálója. Magyarország legnagyobb és villám üzemre berendezett hangszergyára. Ajánlja; Pedálcimbalom, tárogató, vonós, réz és fa-fuvó és ütőhangszerei, valamint azok alkatrészeit. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.
