Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-12 / 19. szám

/ 4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. május 12. Katonaságunk van. Ma a szatmári 5-ik cs. és kir. gyalogezred 2 százada Eltsner százados és Martiny főhadnagy vezetése alatt bevonul váro­sunkba, hogy lőgyakorlatokat végezzen. A katonák 3 hétig lesznek itt, sakkor újabb két század váltja fel őket. Hat hétig tehát nagyvárosias, mozgalmas képe lesz Nagybányának. Nagybányaiak sikere. Vajay Imre városi számtiszt és Tréger Lajos fodrász jelentős hírnevet szereznek városunknak a Borsay-ié\e. szabadalma­zott szobahinta forgalomba hozatalával. A siker elismeréséül dr. Wángel Jenő, az Országos Tanszer­múzeum igazgatója vasárnap vett átlOOdrb. ilyen hintát az állam rendeléséből s ezzel lehetővé lett téve, hogy derék polgártársaink úttörő vállalkozása az anyagiak tekintetében is sikerre vezessen. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk tör­vényhatósági bizottsága csütörtökön délelőtt 10 ó- rakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyik legfontosabb tárgya a képviselőválasztási szavazó kö­rök megalakítása. Városunkat érdeklőlega láposvölgyi vasút előmunkálati engedélyének átruházása, a vá­rosi szervezeti szabályrendelet módosítása, az 1913 évi közköltségvetés s a hirdetésügyről alkotok szabályrendelet szerepelnek a tárgysorozatban. Köszönetnyilvánítás. Mindazok a jó bará­taink és ismerőseink, akik szeretett jó anyánk il­letve nagynénénk: özv. Miskolczy Mártonnénak elhalálozása alkalalmából veszteségünk fájdalmá­ban igaz részvéttel osztozva, bennünket részint személyesen, részint írásban megkerestek és akik a végtisztességtételen megjelentek : ezennel fogad­ják megsebzett szivünk őszinte köszönetét. — A géresi Miskolczy- és Pap-család. A festőiskola. A fővárosi lapok művészet rovatából az alábbi hiidetést vettük : A nagybá­nyai festőiskola. A Nagybányai Festők Társasága az érdeklődők tudomására hozza, hogy ez évben is kérelmezi a kedvezményes vasúti jegyeket az odakészülő művészek és a festőiskola látogatói részére tartózkodási helyüktől Nagybányáig és vissza, ha ez iránt az iskola vezetőségénél jelent­keznek. Az állam által szubvencionált festőiskolába bárki beléphet minden előzetes vizsga, vagy bizo­nyítvány nélkül. Tandíj nincsen, csupán modell- pénzt fizet a belépő, havonkint 5 koronát. Az is­kola egész éven át nyitva van ; szünet nincs. Aki modell áll naponta reggel 7—12-ig, Délután 2— 5-ig. Télen 9—2-ig és 5—8-ig. Az iskola vezetői és tulajdonosai: Ferenczy Károly, Réti István és Thorma János. Lakások bérelhetők különösen a veresvizi bányatelepen a liget mellett. A város közepén pedig, öt percnyire a ligettől, két nagy szálló áll az érkezők rendelkezésére. A múlt év­ben 104 művész és iskolalátogató volt Nagybá­nyán. Ehhez a közleményhez két megjegyzést fü­zünk. Egyik: az igen sokat — s egykor oly büsz­kén emlegetett „szabad“ jelző — a „festőiskola“ mellől egyszerre elmaradt. Helyes. Régen nem fedi már „a szabad iskola“ „szabad szellemét“ — ez intézmény. A másik dolog — bár jelentékte­lennek látszik — mégis fontos körülmény. Most lelt a nyilvánosság előtt — csendesen — publi­kálva, hogy „az iskola vezetői és tulajdonosai“ Ferenczy, Thorma, Réti. Tehát az állam és város által szubvencionált, illetőleg megépített ; eddig „Nagybányai szabad festőiskola“ — Ferenczy, Thorma és Réti magántulajdonába ment át. Jó —egy s némely dolgokat az emlékezés okáért le­szögezni. A májusi időjárás. A régi magyar gazdák szerint május az igazitermékenyitő hónap. Ha jó meleg és amellett csapadékos is az idő ebben a hónapban, akkor rendszerint jó a termés; ha ellen­ben -a kiadós májusi esők elmaradnak s a hónap­nak száraz a jellege, akkor hiába esik júniusban akármennyi, a termés csak kicsi lesz, mert a ga­bona nem bokrosodik, a takarmányok satnyák maradnak s a termés az egész vonalon jelentéke­nyen redukálódik. A május tehát nagyfontosságu hónap a mezőgazdaságra, valamint minden más növény, de főleg a gyümölcstermés szempontjából is, úgy, hogy a májusi időjárástól függ az év mun­kájának és kultúrájának eredménye. Ilyen fontos remények fűződvén a jó májusi időjáráshoz, bizo­nyára széleskörű érdeklődésre tarthat számot Thraen német profeszornak egy német szaklapban közrea­dott tanulmánya, melyben az eddigiektől teljesen elütő uj szempoutokbol igyekszik a most követke­ző májusi időjárására vonatkozólag a várható ki­látásokat megállapítani. Thraen beszerezte a hat német tengervizsgáló állomásnak az utolsó húszon í három évben eszközölt pontos feljegyzéseit a lég­nyomásnak hónaponként való átlagáról. Az 1891- ik évig visszanyúló adatok állottak tehát rendelke­zésére, amiket tiizeiesen átvizsgálva, arra a tapasz­talatra jutott, hogy a légnyomás változása meglepő szabályosságot mutat — bizonyos visszatérő periódu­sokban. így a barométer legmélyebben állott az 1894 1898, 1902, 1906 és 1910. esztendőkben. Vagyis ebből egy szabályszerű négyéves idő periódus adó­dik, ami véletlenül tökéletesen egybevág a csere­bogárjárási periódusokkal. Az említett évek közé 1 eső 3—3 évbeo a légnyomás mindig emelkedett; mivel pedig a barométer utolsó legmélyebb állása, tehát 1910. óta ismét három esztendő múlott el, amelynek során a barométer tényleg magasabban állott, kézenfekvő valószínűségnek tartja a német profeszor azt, hogy a most ránk következő május­ban ismét aránylag alacsony légii) omás, vagyis aránylagosan nagy meleg és dús csapadék várha­tó. A májushavi légnyomás változása sok évnek egybevágó adatai szerint átlag négy legfelső pon­tot mutat és ezek a pontok május hó 5-ikére, 15- ' ikére, 23-ikára és 29-ikére esnek. A német tudós tanulmányából azonban kitetszik az is, hogy a félve rettegett májusi éjjeli fagy, aminek a virágzó gyümölcsfák és a gyümölcstermés szoktak áldoza­tul esni, az idei esztendő május havában ezúttal aligha fog bekövetkezni, mert a bramoter állása ilyen lehetőséget kizár. Sajnos ez a jövendői és már nem teljesült, mert az ország sok részén a fagy óriási károkat okozott s igy a bő gyümölcs- terméshez nem fűzhetünk vérmes reményeket. A „Vasárnapi Újság“ május 10-iki száma pompás képeket közöl a debreczeni Kossuth-szo- borról, a delegácziókról, báró Fejérváry temetésé­ről, a mexikói háborúról, a Molináry-ezred jubi­leumáról, gróf Károlyi Mihály amerikai útjáról, Pasquier báró repüléséről, az olasz király gyer­mekeiről, stb. Szépirodalmi olvasmányok: Kaffka Margit regénye, Lakatos László novellája, Juhász Gyula és Lampérth Géza versei, Lagerlőf Zelma regénye. Egyéb közlemények : cikk és képek a Szent István-rendről, Pákh Albert emlékünnepe a kerepesiuti temetőben s a rendes heji rovatok. I- rodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A Va­sárnapi újság előfizetési ára negyedévre öt koro­na, a „világ-króniká„-val együtt hat korona. Meg­rendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona fillér. A legolcsób tanító. A néptanító, tudjuk nagyon olcsó ember Magyarországon, de olyan ol­csó tanító, amilyen Ladány község pályázatára a- jánlkozott, kevés van. Az olcsó tanító kérvénye — eredeti helyesírásában — a következő : Alázatos kérvény. Én hálta,' Istennek egészséges vagyok és kívánom, hogy ezen pár sor írásom legjob egés- ségbe találja az urakat, továbbá tudatom, hogy halottam, hogy tanítóra volna szükségük, én igen értem a tanítást, mert mar a tanító ur helyet is tanítottam, mikor izsákon laktam oszt a tanító ur beteg volt, csak oklevelem nincs, mert én mint cipésziparos tanultam ki de sokkal jobb szeretem a Tanítást és a Dalárdát, de olcsóbban is elvála­lom, mer nekem elég lesz 600 korona, mert a szünetbe a cipész tanulmányomat is folytathatom választ kérek és ha az elnökség pártol, akkor, az elnök ur lábbelijét meg a becses családét ingyér reperálom. De újat is csinálok. Maradok Ilii tisz­telettel a sírig. (Aláírás). Ne vásároljunk részle'fizetésre. A külön­böző gazdasági egyesületek szakközleményei intik az egyesületek tagjait. Azt mondják, hogy manap­ság már anyira elterjedt a részletfizetéses bevá­sárlások rossz szokása, ennek révén oly sok hiá­bavalóság kerül drága pénzért az emberek házá­ba és annyiszor tapasztaljuk e könyelmüen kötött üzletek káros hatását, hogy időszerűnek vélik a jóakaratu figyelmeztetést. Mindenek előtt biztos az — akármit beszéljenek is a hirdetések, vagy ügy­nökök — hogy a részletfizetéses drága módszer, mert a beszerzési árhoz hozzácsapja az eladó ma­gas kamatokat, sőt igen sok esetben az eredeti árát is fölemeli 20—30 százalékkal. De ki van té­ve a vevő a ’egnagyobb kellemetlenségnek is, mert amint elmulasztja a részletfizetést, azonnal meg kell neki a még hátralevő egész összeget fi­zetni. A látszólag könnyebb fizetési mód ilyen­kor valóságos csapássá válik és könyelmüen meg­vett tárgy ára a költségek hozzászámitásával sok­szorosan túlhaladja annak valódi értékét. Legyen el­vünk : hogy ha már kell valamit kölcsön ven­nünk, úgy vegyünk pénzt — de sohase árut kölcsön. A dohány jövedék mult évi bevétele. A m. kir. dohány jövedék igazgatóságának kiadott jelentése szerint az elmúlt 1913 évben a dohány­jövedék bevétele kitett 172 millió 360 ezer koro­nát. Érdekes, hogy a szivarneniüekből a Regalia média örvendett legnagyobb kelendőségnek, több mint 12 millió darabot füstöltek el belőle. Marosujvár fejlődése. A mult évi országos árvíz katasztrófa a bánya kincsárt nagyarányú építkezésekre, illetve átalakítási munkálatokra kény- szeritette. Partvédelemre és építkezésre ez évben is 500.000 korona van előirányozva. Most készült el modern és kényelmes berendezéssel a kincstári sósgyógyfürdő és fürdő szálló. A sósgyógyfürdőt az idény alatt májustól októberig ötvenezer idegen keresi fel, s igy annak fejlesztése eminens érdek, de nem csak a bányakincstárra, hanem a község kereskedelmi és gazdasági életére is, mely a viz okozta rombolások helyre hozatalával ma ismét rohamos virágzásnak indul. Egyről-másról. Miuden eszendő meghozza a női és férfi ruha di/at terén az újításokat, ne mondjuk, a szen­zációkat. Különösen a női kalapok és szoknyák körül támadnak a nagy reformok, amik természe­tesen rengeteg pénzáldozattal járnak. Nagy kala­pok után jönnek a kisebbek, aztán a picinyek ; bőszoknyák után a szűk- és végül a hasított al­jak ; arannyal áttört hosszú harisnyákat fölváltott a rövid szárú ; most már az is elmaradt: Páris- ban mezítláb járnak az úri hölgyek s mutogatják rózsás bokáikat. Rendben van ! Mert, ez mind csak a szabó urak malmára hajtja a vizet. De most uj divat készül! És nem is a ru­házatban. Maga a női test, a hús került a divat szabályai alá. Mondjuk ki kereken : mától fogva a molctt, jól megteremtett, kövér hölgyek jutottak ura­lomra ! A sovány szépségek elmehetnek zabot he­gyezni. A gyönge habszerii, karcsú, hajlékony ide­álokat háttérbe szorítják a molettek. Telt keblű, izmos, széles vállu, erős csipőjű asszonyok és leányok uralma következik. A XX-ik század az érzéki szépségek uralmát hirdeti. A férfi nem uj szépségekre lett éhes. Meg­unta a gyöngéd, törékeny, hajlékony ideálokat s

Next

/
Thumbnails
Contents