Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-21 / 16. szám
NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. Hiába esküdözött égre-földre, hogy ő csak az első sort irta, a második sor nem tőle származik, — a főbíró tetetett haraggal'húzta le róla a keresztvizet. Feltételezem a szerencsétlen flótásról, hogy mindörökre elment a kedve a tojás utján való szerelmi vallomástól. Ma nincs már valódi piros tojás, csak faluhelyen; valamint rózsavizet is párfőmök helyettesítik, melyeknek átható illata niég hetek múlva is j érezhető a szobában, a ruhákon, a szőnyegeken sőt még az ételben is. Városhelyt szokás virágot adni a fiatal embernek, ki öntözni jár. Némelyik fiatal ember melle a sok csokortól úgy néz ki, mint egy ekzo- tikus tábornok kabátja, amelyen 20—30 rendjel fityeg. Hát ez még mind megjárja, de újabban azt a csúf szokást kezdték el, hogy a boka körül felhajtott pantalont töltik tele a kapott virággal. Ha én leány volnék, megorrolnám ezt a komisz kitüntetést. A virágnak a szív mellett a helye, nem pedig a nadrágon I Pfuj! Mi öregek azonban már semmit sem kapunk, legfönnebb egy szánalmas mosolyt, vagy kivételképpen, egy záptojást, hogy emlékeztessen minket a múlandóságra. * * * A Virághegy pompázik. A tavaszi színárnyalatok* minden fajtája gyönyörködteti a szemet. Mintha csak Boromissza Tibor öcsém szépséges tájképeit látnám ! Jaj! Eszembejut utolsó kiállításának egy néhány tájképe, köztük éppen — ha jólemlékszem, — a Virághegy is. Virulnak a som és barackfák, aztán a többi rügyező, bimbót fakasztó csemeték; alant smaragd zöld gyep telistele sárga fehér és ibolyaszinü virággal. A tavasz kacag aranyos - napsugarával s első illatos lehelete végig suhan az erdőn és mezőn. S amint nézem Boromissza festményét, sejtelmes hangok ébredeznek vágyakozó, sóvár lelkemben s valami csodás varázslatot érzek s az á- mulatnak sohajszerü hangja lebben el vonagló ajkaimról. Nézem a Viráhegyet mai pompájában s u- gyanazt érzem ezen látományra is. Érzem azt, hogy a természet, a nagy, az örökkévaló az egyedüli ezen a világon, amiben elenyészhetetlen erő és hatalom van. T BÁNYÁSZAT. ~Y BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hirek. Veress József m. kir. bányatanácsos több napi tartózkodásra Óradnára utazott. Nyugdíjazás. Zeiiovitz Gusztáv m. kir. főbányatanácsos, a főfémjelzö hivatal aligazgatója nyugdíjaztak)«. Leégett bányatelep. Brüsszelből jelentik: Vivinsben, Gilly mellett lévő szénbányának gépháza, osztályozója és igazgatósági épülete reggel hét óra után, amikor az éjszakai munkások abba hagyták a munkát és a 250 bányászból álló nappali turnus szállt le a bányába, kigyuladt. A tűz igen nagy gyorsasággal harapódzott el, úgy hogy néhány perc alatt a bányatelepnek az egész föld feletti berendezése lángokban állott és teljesen elpusztult. A tűzoltóságnak óiiási erőfeszítéssel sikerült megakadályozni, hogy a tűz a légtárnákon és a járatokon át a föld alatt' berendezésekre is át ne harapódzon. Növelte a bajt, hogy a fellutzószerkezet drótjai elégtek és a felvonó lezuhant az 1000 méter mélységű tárnába. A kétszázötven munkás sorsa aggasztóvá vált. Egészen délig semmit sem tudtak a munkásokról, akik délután három órakor egy tapasztalt főmászó vezetése alatt egy régi tárnajáraton át kimenekülhettek a veszedelmes helyzetből. A bányatelep 500 munkása kenyér nélkül maradt. A kár több mint egy millió frank. Hogy beszélnek a magyar bányászok ? Egy tősgyökeres magyar bányászember szájából, — aki állítólag életében német beszédet még nem hallott, — vesszük a következő figyelmet érdemlő előadást, amint egy bírósági tárgyaláson az eljárás alapját képező pofon hiteles történetét elbeszéli : „A sitt közepén cimmerálás után a négyes etázst akartuk treibolni, előbb azonban a spiccel leszedtük a lantos firstot a brusztból, még hozzá sem fogtunk a dologhoz, az Obersteiger ur odajött a forhájérrel, hogy menjünk a srammos ódalhoz a 7-ik etázsra lutnit smirelni, mert két stósz ju- kas, azután meg kutyázzuk a grunstrekán a fül- ortig, mert a fedrunggal nem várhatnak. A smiro- lás után kutyáztunk, betoltuk az üreset a bremz alá s lekuplizva az unterlágot elvettük, azután felmentünk bremzelni a 3-ik etázsra. Én a kutyát tartottam a hátammal a platóin, a cimborám pedig az unterlágot kivette és kuplizott. A kutyával azonban nem bírtam, mert megindult és úgy ódalba vágott, hogy a fejem beleütöttem a signálba, A vöt hiba, hogy cimborám a spleizra kuplizott, a kupli meg reibolt a kötelén. Mikor aztán megmondtuk a steiger urnák, hogy a kutya kivágott négy mitlákot és felszedett két stoszt, a steiger szó nélkül úgy pofon vágta a cimborámat, hogy az ulmába esett. Hogy cimborámnak becsületét sértette volna a steiger, azt nem láttam, mert ezután elment, mi pedig megvártuk az ablézt.,, Arc-szeplőkréme. Az ősz meghagyta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak Mi mással, mint arckrémmel? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. Felelős szerkesztő: dr Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. 1395—1914. tk. sz. Árverési hirdetmény kivonat. A nagybányai kir. járásbíróság, mint tkvi. hatóság közhírré teszi, miszerint Nagybánya város takarékpénztára végrehajtatnak Tárca János szakállasfalui lakos végrehajtást szenvedő elleni 160 K. és jár. iránti végrehajtási ügyében Tárca Au- rélné szül. Pap Lívia alapárverési vevő, nagysom- kuti lakos az árverési vételár befizetése iránti kötelezettségének eleget nem tévén, miért is terhére és veszélyére Antal Béláné és társai képv. Dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd kérelmére az árverést elrendelte, minek folytán a szatmárnémeti-i kir. törvényszék és a nagybányai kir. járásbíróság területén fekvő és a nagybányai 1254 sz. betétben A. —(— 1. 469 hisz. alatt felvett házastelekből végrehajtást szenvedett illető Va része 2000 K. kikiáltási árban az 1914. évi junius hó 5 napjának d. u 2 órakor a kir. járásbíróság árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a következő feltételek mellett fog eladatni: 1. A korábbi vevő a bánatpénzét elveszti s az újabb árverésen mint árverelő részt nem vehet s egyebekben terhelik őt az 1881 : LX. t.-cz. 186 §-ában érintett joghátrányok. Egyébként ha a kikiáltási áron magasabb ígéret nem tétetnék, az elárverezendő ingatlan a kikiáltási áron alul is el fog adatni, azonban a kikiáltási ár 2/3-án alul el nem adatik. 2. Árverezni kívánók az ingatlan kikiáltási árának 10%-át tartoznak készpénzben, vagy óvadékképesnek nyilvánított értékpapírban a kiküldött kezeihez leadni, vagy az 1881. LX. t.-c. 21 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az 1908. XLI. t.-c. 21 §-ában megjelölt személyek bánatpénz letét nélkül is árverezhetnek, Vevő amennyiben a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, köteles nyomban a bánatpénzt a megígért vételár 10%-áig kiegészíteni. Ha ennek eleget nem tesz, ígérete figyelmen kívül marad s a nyomban folytatandó árverésen részt nem vehet. Ha az árverés folytatásában senki sem tesz újabb Ígéretet, előbb azonban más is árverelt közülük a legtöbbet ígérő által az ingatlan meg- vettnek fog tekintetni, kivel szemben az előbbi bekezdésben irt rendelkezés szintén alkalmazást nyer. 3. Vevő köteles a vételárat három egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedése után számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számított 5% kamatokkal együtt szabályszerű letéti kérvény kapcsán az 1881. évi december hó 6-án kelt. 1. M. E. rendeletben előirt módon a nagybányai kir. adóhivatal, mint bírói pénztárnál befizetni. A kiegészített bánatpénz az utolsó részletbe lesz beszámítandó és az értékpapírok az utolsó részlet befizetése alkalmával lesznek készpénzzel kicserélendők. Az árverési feltételek többi pontjai a hivatalos órák alatt ezen kir. járásbíróságnál Alsöferne- zely és Gíródtótfalu községek elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Nagybányán a kir. járásbíróság, mint tkvi. hatóságnál 1914. március hó 10 napján. Dr. Horváth s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Szupkay telekkönyvvezető. 5886—1913. tkvi. sz. Árverési hirdetmény kivonat. Az Országos Központi Hitelszövetkezet végrehajtatnak Góra Jakab és ismeretlen tartózkodá- su Góra István ügygondnoka Dr. Homola László ügygondnok nagybányai lakosok végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a vhajtató kérelme következtében az 1881. LX. t.-cz. 144, 146, 147, 176, és 185. §-a értelmében elrendeli a vhajtási árverést 228. K. 80 f. tőkekövetelés, ennek 1912. évi szept. 21 napjától járó $°/o kamata, 106 kor. 10 eddig megállapított per és vhajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 34 kor. 30 fill. költség vhajtása végett a szatmárnémeti kir. törvényszék és a nagybányai kir. járásbíróság területén levő, Nagybánya város fekvő s az 1581. sz. betétben AI. 1. 2. 2404 2405. hrszám alatt felvett jószágtestre 1219 korona ezennel megállapított ki- ! kiáltási árban elrendelte. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a nagybányai kir, járásbíróság árverelő helyiségében leendő megtartására az 1914. évi május hó 14 napjának d. e. 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-cz. 159. §-a alapján a következőkben állapítja meg : Egyébként ha a kikiáltási áron magasabb
