Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-14 / 15. szám

6. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1914. április 14. bűnügy szálai s a bírákat egyáltalában nem kötik az eset mérleglésénél azok a bizonyítékok, melye­ket a nyomozó balóságok összehordottak. A nyo­mozó közegek — rendőrség — a legújabb időben nagyot haladtak képzettség tekintetében. E rosz- szul fizetett emberek igen nagy munkát végeznek a társadalom védelmében s igen sokszor életüket is feláldozzák. Utalni lehet a párisi autóbanditák üldözésénél elesett rendőrök esetére, vagy a lon­doniakéra, ahol esztendőnkint minden kilencedik rendőr kerül súlyos sérülésekkel a kórházba. Dacára annak, hogy a rendelkezésre álló esz­közök korlátoltak, mégis bámulatosan s'keres a hatóságok munkája. Pedig a puszta beismerésre nem sokat ad a bíróság, annak alapján senkit el nem itél. Az uj büntető perrendtartás értelmében senkit sem lehet beismerésre kényszeríteni. A szak­értők és a tanuk vallomásai nyújtanak különösen jó bizonyítékot, bár ez utóbbiak jóhiszeműen el­ferdítettek is lehetnek. Előadó általános derültség mellett felemlíti itt egy németországi ember vallo­mását, aki esküvel is kész volt megerősíteni, hogy látta, amint egy ember késsel üldözi társát s ké­sőbb mégis kiderült, hogy az illető kezében nem kés, de a napon csillogó sóshering volt. Egy ilyen jóhiszeműen valótlant állitó tanú volt Kolozsvárt egy Székely nevű mészáros, akit mint tanút kihallgattak az emlékezetes rendőrgyil­kosság idején, amikor ő is megsebesült. Az elnök megkérdezte tőle : — Megismeri a vádlottakat ? — Igen, — felelt Székely. — Látta, hogy ők voltak a támadók ? — Azt nem, mert koromsötét volt. — De hát akkor honnan tudja, hogy ők tá­madták meg magát ? — Onnan, felelte nagy derültség mellett Szé­kely, — mert ellenkező esetben nem lennének itt. A tanúvallomásokat épen fentiekre való te­kintettel csak akkor lehet nyugodtan elfogadni, ha más bizonyítékok is támogatják azokat. Azon nyomokra kell helyezni a súlyt, melyek tárgyilagos vizsgálattal állapíthatók meg. Ezeknek a megszer­zése a szakértők feladata, kiknek különösen a természettudomány van nagy segítségükre. (Na- gyitóüveg, vegytani vizsgálat, fizikai módszerek, Röntgen sugár stb.) Rendkívül fontos a helyszíni vizsgálat is, amikor is részletes rajzokat, fénykép felvételeket készítenek s alapos tanulmányozás tárgyává teszik a vér-, láb- és kéznyomokat. Meg lehet állapítani pl. vájjon az illető vérnyom ember, vagy állattól származik-e. Részletesen ismertette ezután előadó a fény­képeknek sürgönyszerü továbbítását, amit egy münc­heni fizikus talált fel, beszélt a gonosztevők albu­máról, a Bertillon-féle mérésekről s az ujjlenyo­matok készítési módjáról, általában a gonosztevők kézrekeritéséről. KÖZGAZDASÁG. 9 Triesti Általános Biztositó Társulat (Assicurazioni Generali) f. évi március hó 17-én tartott 82-ik rendes köz­gyűlésén terjesztettek be az 1913. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1913. december 31-én érvényben volt életbiztosítási tő­keösszegek kor 1,297.036 630'20 tettek ki és az év folyamán bevett dijak kor. 56.381,050’47 rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléko kor. 22.566,540 30-rel kor. 398.114,196'97-re emelkedett. Az élet- biztositottak osztalék-alapja kor. 7 515,715' 11 t sz ki. A tiizbiztositási ágban, beleértve a tiiköriiveg biztosítást, a díjbevétel kor. 19,357.541,835 bizto­sítási összeg után kor. 33.058,512'87 volt, miből kor. 11,771,428.47 viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel kor. 21.287,08440­re mgott és ez összegből kor. 15.425,174 22 mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vite­tett át. A jövő években esedékessé váló dijköte- lezvények összege kor. 160.198,898' 15. A betörés- biztosítási ágban a díjbevétel kor. 1.774,925.69-re rúgott, miből levonván a viszontbiztosítást, a tisz­ta díjbevétel kor. 982.23066 tett ki. A szállít­mánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett korona 7.340,807 26, mely a viszontbiztosítások levonása után kor. 3.362,470'05-re~~rugott. Károkért a tár­saság 1913-ban kor. 50.202,04211 és alapítása óta kor. 1.163.020,163 67 fizetett ki. E kártérítési összegből hazánkra kor. 233.952,60656 esik. A nyereség-tartalékok közül, melyek összesen kor. 15.504,719 08-re rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabályszerinti nyereség-tartalék, mely kor. 7.971,112 52 tesz ki, az értékpapírok árfolyam- ingadozására alakított tartalék, mely az idei átuta­lással együtt kor. 4.948,531 '55-re rúg, továbbá felemlítendő a 160,000 kor. rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az idei át­utalással kor. 2.425,075 01 tesz ki. Részvényenként 720 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A tár­saság összes tartalékjai és alapjai, melyek az idei átutalások folytán kor. 437.367,388 47-ről korona: 456.949.184 97­re emelkedtek, a következő első­rangú értékben vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések kor. 105.861,710.28. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök kor. 51.760,232.04. 3. Letétbe helyezett értékpapírokra adott kölcsönök kor. 5.459,438 35. 4. Értékpapírok kor. 237.342,355'22. 5. Követelések államoknál és tartományoknál kor. 46.666,796 21. 6. Tárca vál­tók kor. 719,31061. 7. Készpénz és az intézet követelései a hitelezők követeléseinek levonásával kor. 9.139,431'26. Összesen kor. 456.949,184 97. Ezen értékekből 85 millió korona magyar értékek­re esik. — A „Minerva általános biztosító rész­vénytársaság Budapesten, — mely az Assicurazi­oni Generali leányintézete, — egyéb ágazatain kí­vül foglalkozik a kezességi- és óvadék-, valamint az eltulajdonítás-, lopás,- hűtlen kezelés- és sik­kasztás elleni biztosítással, nemkülömben a ver­senylovak, telivérek és más értékesebb tenyészál­latok biztosításával, mely uj ágazatokat nevezett társaság vezette be hazánkban, valamint áru- és utipodgyaszbiztositásokat az Európai áru- és pod- gyázbiztosiló részvénytársaság számára. r BÁNYÁSZAT. ~)[-------------- -..........................................==S A kvarcüveg. A kvarcüveg többféle eszköz alakjában föl­dolgozva, jó tulajdonságainál fogva kezdi a pla­tina-edényeket kiszorítani, valamint az igen kényes üveg- és porcelláneszközöket. A kvarcnak sokat érő fénytani tulajdonságait már korábban ismerték föl s úgy amint találták, fénytani eszközöket gyár­tottak belőle. Az üveg kvarc alkali mész, vagy alkali ólom vegyületéből áll, homok, szóda, vagy hamuzsir, mész vagy ólom, más szintelenitő, vagy színező adalékanyagokkal magas hőfokon lesz összeolvasztva, félfolyós állapotba hozva, hőfok­csökkentéssel lesz edényeknek földolgozva. A kvarcüveg tiszta kvarcból, hegyi kristályból, vagy kvarchomokból készül minden adalékanyag nélkül, vagyis ez egynemű anyag s mindig csak tiszta kovasavból áll, akár átlátszó, akár pedig nem. A kvarcból s a nehezen olvadó, kvarccal nem ve­gyülő féinoxydok keverék nélkül készült anyaga a „Tiloxid,“ mely nem rendes üveg, hanem a kvarcüveg anyagába beolvasztott keverék s nem az azzal való vegyület. A beolvasztás fokozza a kvarcüveg jó tulajdonságait. 1839. a francia Gaudin a kvarcot durranó gázlángban olvasztotta meg s úgy tapasztalta, hogy fölizzitv/i s vízbe dobva kihűlés után nem repe­dezik, nem ugrik szét s a hőfokváhozással szem­ben teljesen ellentálló és érzéketlen ; a megolvasz­tott kvarcnak van az összes létező anyagok közt a legkisebb terjedési együtthatója 0—1000° C. közt 0 0000007. A kvarcüveg egyenletesen terjed s egyenletesen húzódik össze, ment minden fe­szültségtől, olvadási s lágyulási hőmérséklete is sokkal magasabban van, mint az üvegé, dacára annak, hogy az üveg, mely nehezen olvad, 1000° C-on túl már meglágyul: mig a kvarc 1500° C- on felül kezdi csak lágyulását s 2000° C-on lesz puhává, mikor is erősen párolog. Úgy megolvasz­tani, mint az üveget, nem lehet; csak egy higabb, ; aszfaltszerü módosulatba hozható, mert e magas hőfokon át megy gőzalaku állapotba. 1000° C-on felül, hosszabb ideig hevítve, az átlátszó kvarcból levelesen szétszedhető, porlékony anyag lesz. A violántuli, nagy hatásfokú sugarat átbocsájtja, ami sterilizáló eszközök gyártásánál fontos. Az elektro­mos árammal szemben nevezetes izolálóképessége, 1.5—2 mm. falvastagságnál 35.000 volt feszült­ségnek áll ellen. Fajsulya 2.1—2.0 közt változik, fajmelege 0.305, keménysége 7. Az üveget jól vághatjuk. Mechanikai erőssége nem igen nagy. A kvarc található földünk minden részén, kü- lötnböző módosulatokban hatszöges rendszerben kristályosodik. Jellemző alakja a prizma s rombo- éder. A poláros fényt a főtengely irányában for­dítja jobbra, esetleg balra. A hőfokváltozással szemben nagyon érzékeny; feihevitve a természet­ben előforduló kvarc szétpatiogzik. Előfordul kris­tályosán, valamint szemcsésen, szálasam A kvarc­olvasztók céljára leginkább a brazíliai hegyi kris­tályok érdemelnek figyelmet s olvasztásnál a tiszta fehér módosulatu kristályok kerülnek földolgozás alá. A kvarcnak van egy alakja, az „infuzória föld“, a kvarchomok, mely 95.5°/o-os tiszta kovasavat szolgáltat. A kvarcüveg gyakorlatban háromféle módosulatban fordul elő : viztiszta, átlátszó s át­látszatlan üveg alakjában. Ismeretes, hogy a Párisban őrzött meter, ki­logramm stb. általában a méterrendszert használó országoknak erről készült mintái platina-irídium ötvözetből készültek, hogy a mérséknek változha- tatlanul alapul szolgáljanak. Ez az ötvözet telje­sen egynemű, kemény, merev, mechanikai hatá­soknak ellentálló, levegőn nem változó, felületén jól csiszolható; együtthatója igen kicsiny. 1 méte­res red lo hőmérséklete emelkedése kereken csak 0.01 mm.-mel nyúlik meg. Ezzel az ötvözettel versenyzik a nikkelacél, mely összetételében 36% nikkel s mely tizen­négyszer kevésbbé terjed ki, mint a platina-iridi- um és kicsi kiterjedése folytán kapta az „invar“ vagy „invariábilis“ nevét. Ahol tehát a hőokozta kiterjedést meg kell akadályozni, ezt alkalmazzák. Ámde ma már az olvasztott kvarccal kísérleteznek a hosszúsági alapméreteknél, melynél a teljes ki­terjedés, illetőleg a teljes összehúzódás hosszabb ideig tart el (hő-hysterisis), Hátránya a törékeny­ség, a kristályos kvarc együtthatója körülbelül húszszor akkora, mint az olvasztott kvarcé. Sőt ma már kvarclámpával is kísérleteznek utcai vi­lágítás céljából, melynél az izzócső részére, zir- zontitán tartalmú kvarcot alkalmaznak s mely az ultraibolya-sugarakat jobban bocsájtja át, mint a tiszta kvarcüveg s a hirtelen való hőfokváltozá­soknál ellentállóbb is. A kvarccal összeköttetésbe hozható a magyar nemes opál is, mely majdnem egyedül áll az egész világon. Az. opálok családja sok tagot foglal ma­gában. Külsőleg külömbözők, de valamennyi alak­talan, vagyis kristályalaku káli. Rugalmassága minden irányban egyenlő, törése kagylós; kemény­sége 5.5—6.5, vagyis a közönséges üveg és kvarc keménysége közé esik; sűrűsége 2—21 ; kémiai­lag minden opál siiiciumoxidból s több-kevesebb

Next

/
Thumbnails
Contents