Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-23 / 8. szám

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Fomunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség:» Hunyady Jánös-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utea (Bay-ház), ——— hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ----------­Ré gi bajok. Minden nemzedék a maga korában és a maga kortársaiban talál legtöbb gán­csolni valót, mert a messze idők homálya eltakarja a letűnt kor és emberei hibáit, s ha a történelem világításában tekintjük is, a nagy látókörben elmosódnak a fogyatko­zások, mig a jelen nyomorúságait érezzük, s a szereplő személyeket úgyszólván háló­köntösükben látjuk. Szidjuk a jelent és áhítozva nagy cso­dálattal tekintjük a múltat. De hiszen ez idáig nem is olyan nagy baj. A jelennel való elégedetlenség s a jobb után, a tökéletesedés után való törekvés is egyik rugója az emberi haladásnak. De azért nem árt, mértéket tartani e kedvtelésben sem, mely korunknak s a kie­melkedő alakoknak lekicsinylésében sokszor elannyira elveti a sulykot, hogy szinte kétség- beejt a jövő miatt. Volt-e olyan kor, amidőn ugyanezek az aggodalmak nem szállották volna meg a szemlélődő lelket és veszedelmeket ne jósoltak volna azokból az emberiségre ? Ezek a bajok az emberiséggel szület- tek és vele élnek; igaz, hogy magasztos feladata az emberiségnek ezen öröklött ba­jok gyógyszerét keresni, s feltalálva alkal­mazni. Mert bizony a kuruzslás és a ráimád- kozás itt nem ér semmit. Mert hiszen pl. nem abban van a val­lásos érzés tisztasága, magasztossága, ben- sősége, hogy leimádkozzuk bűneinket, hanem hogy nem követünk el bűnt, megóvjuk szi­vünk tisztaságát, lelkiismeretünk nyugalmát; ne azt hangosztassuk, hogy térji'inkIstenhez, hanem, hogy ne térjünk el Istentől. Ha a társadalmi élet tapasztalatai csak­ugyan jogosult aggodalmat keltenek az erkölcsi felfogás és a hitélet lazasága iránt, nem jogosult a felfogás akkor sem a múlt­tal szemben, de jogosult lehet azon szem­pontból, hogy a lelkifinomság, az erkölcsi felfogás, a hit ihlete a lélekben nem foko­zódik a műveltség térfoglalásának arányá­ban, a műveltség nem táplálja egyenlő arány­ban a szivet és elmét, sőt amannak for­rásai -emennek túlságos kihasználásával inkább és inkább elapadnak. A szív világának ez az elhomályoso- dása kelthet igazán aggodalmat: ez a ho­mály öli meg a társadalmi életet minden jelenségében ; ez a zsibbadtság köti le a ne­mesebb törekvések rugóit, a forrás ezen meddősége okozza a szellemi élet termé­ketlenségét is, mert az értelem képes ugyan alkotásokra, az emberiség haladásában meg­marad úttörő hatalomnak, de ha ezen utat az érzelem világa be nem ragyogja, alkotá­sait be nem aranyozza, sivár marad, mint égbetörő gránitszikla, melynek kopár csú­csát a hó vagy vihar üli meg. Szép, sőt fenséges is, de’— zord! Az érzelem világának ez az elhomá- lyosodása teszi sivárrá a szellemi életet, öli ki az idealizmuzt, termő talaja a rideg anyagias iránynak, mely utóvégre szintén meg volt mindig, meg is lesz mindig, de uralma a közélett éves irányának hirdetője, azon irányé, mely az emberiség rendelte­tésének magasztos céljaitól eltér. De ha e jelenségeket tapasztaljuk ki­sebb -vagy nagyobb mértékben, miért ítél­jük el érte éppen a mai nemzedéket, ho­lott nem ez teremtette a mai állapotokat hanem csak bele van nevelve ? ! Mégis ez az elitélés nem-e a lelkiis­meret felszólalása az elkövetett mulasztá­sokért ? Ha igen, akkor jó utón vagyunk, mert a hiba beismerése, annak jóvátételére vezet! A„NAGYBÁNYAI NIRLÄP“ TÁRCÁJA Hagyd látnom kebled... — Irta: Isac Emil. — „Hagyd látnom kebled“ Szól az ifjú S a vén szerető mosolyog. „Mutasd nekem!“ Zokog az ifjú. S a vén kacérnak tetszik a dolog. A teste-lelke szennyes-undok, De ágya tiszta, patyolat-fehér; A tapasztalatlan ifjú reszket És lázas arcán kicsattan a vér. Azután jön a fájó ébredés, Az ifjú szemén forró köny remeg. A vén kaccr elégítIten szól; „Megöltelek!“ Románból; Révai Károly. Szarvasvadászat. Igaz tisztelete és ragaszkodása jeléül Szabó József m. kir, erdőfőtanácsosnak. — Irta: Révai Károly. — Csikorgó kemény hideg van. Hatalmas far- kasbfír bundákba burkolózva röpülnek a vadász­kocsikon a Nimródok. Még beszélgetni sincs kedve egyiknek sem. Hosszú szálat ereget a hall­gatás pókja, amint Kiss József mondja egyik szép költeményében. Körül, — meddig a szem ellát, — pazar, ragyogó, bűvös világ ! Millió és millió gyémánttal telehintett mező, hová sugárkévét szór az arany- opálu hajnal. A fölkelő nap már piros lobogót tűzött a Rozsály tetejére. Egy aranyos sugár ját­szik a tükör simára befagyott patak'jegén s ró­zsákat rajzol reá. Valahonnan éjjeli szállásáról föl­riadt a gyilkos őlyv s merész ivekben úszik a kohó nagy kéménye irányában. A faluból már megindult a vásáros nép; siet a városba s lába alatt élesen csikorog a hó. Bozontos bundáink alól ki-kipillantunk az utszélen haladó asszonynépre. Ha fiatalokkal találkozunk, — az szerencsét hoz, vénasszony szerencsétlen­sége a vadásznak. Jellegzetes szép fiatal arcok, telt mellüek, ami azt jelenti, hogy szerelemre hajlandók. Eh ! de kinek jár most az esze szerelmen, a mikor szarvasvadászatról van szó! Az asszony mind egyforma : szép vagy kevésbé szép : telibélii vagy ösztövér; egészséges vagy gyönge. Ne válo­gassunk ! A ki lovat és asszonyt hiba nélkül ke­res, ^annak soha sem lesz lova az istállóban, sem asszonya a házban. Mi külömben is most szarvas-kisasszonyokra és asszonyságokra kell gondoljunk, kiket kénytelenek leszünk — ha a szerencse kedvez, — elválasztani a gavalléroktól, az erdők királyi ifjúságától. Csillogó szemekkel bámuljuk a fönséges tér­Kereskedőknek. Gyárosoknak. Iparosoknak. Szives figyelmébe ajánljuk lapunkat, amely — mint két testületnek is hivatalos közlönye, — minden vasárnap megjelenik. Közkedveltségénél és nagy elterjedtsé­génél fogva hirdetések közzétételére igen alkalmas. Hirdetési dijak számítása megegyezés szerint történik. T

Next

/
Thumbnails
Contents