Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-16 / 50. szám

4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1913. december 16. elő ne fordulna az a kifejezés ilyen formán : az elszegényedett város, a pusztuló magyarság végvára. De hát úgy látszik, nem úgy áll a dolog. Hála Istennek! Hamis jajgatások voltak csak az elsze­gényedés, a pusztuló magyarság, a kivándorlás, a lakosság számának apadása. Igaz örömmel veszem tudomásul, hogy az mind nem igaz ! Mea culpa ! S kívánom is, hogy virágozzék, fejlődjék nagyra, hogy büszkék lehessünk testvérvárosunkra! A szerkesztő érzékenységét is méltányolom. Bár min­den városnak sok olyan érzékeny polgára lenne, kik városuk jó hírnevére féltékenyek ! A veresvizi állami óvoda szokásos kará­csonyfa ünnepélyét folyó hó 20.-án és 22-én, mindkét napon délután 3 órakor tartja meg. Mű­sor. Vendégszereplő : Beregszászy Icuka. Üdvözlő vers: Somkereki Mancika. Pásztorjáték és a tizen­két hónap. Szereplők: Beregszászy Icuka, Csehinsz- ky Emmike, Cseh Margitka, Herzsa Erzsiké, Ká­dár Veronka, Kinca Mancika, Kimpán Marika, Marosán irenke, Somkereky Mancika, Veisz Téri­ké. Beregszászy Pistuka, Bihari Lacika, Búd Anti, Igli Andris, Kinca Sanyika. Hnrzka Janika, Kocsis Imre, Liptai Sanyi, Nagy Pali, Magurán Péter, Petrolcky Aurélka, Suta Jenőke, Szabolcsy Sanyi­ka, Ungur Gyuri, Verdes Kálmán, Takács Ferike. Búcsú vers. Az érdeklődőket szívesen látja Szabó Irén áll. óvónő. Gazdag írói honorárium. Nagy irók, világ- és országhirü költők abban a szerencsés helyzet­ben vannak, hogy minden sorukat, ha nem is arannyal — de bankópénzzel megfizetik. Mi, szerény vidéki újságírók, poéták megelégszünk egy kis hírnévvel, dicsőséggel, mely ritka esetben haladja túl a kis város, vagy a megye határait. Vélem azonban megtörtént az a szenzáció számba menő eset, hogy egy kis cikkecskémért gazdag honorá­riumban részesültem. Büszke is vagyok reá ! A versekért és tárcákért kapott 10-20 koronák eltör­pülnek emellett. Ugyanis Boromisza Tibor képki- állitásáról irtani valamit. Nem kritikát, mert ahhoz nem értek; hanem azt irtani, hogy az a képkiálli- tás, az a szinpompa bennem minő érzelmeket fakasztott. Alapjában véve ez is kritika. Az én sa­ját egyéni kritikám, mely művészeti szempontból lehet téves, de egyénileg őszinte, egyenes, meg nem támadható senki fia által. Ezt a cikkecskét közöltem a „Nagybánya-és Vidéké“-ben és a szat­mári „Szamos“-ban. A cikk Budapesten is föltűnt és viszhangot keltett, jól eső érzéssel veszem tu­domásul, hogy a fővárosban tapsoltak cikkemhez. Ez az első honorárium! A második az, hogy a „Nagybá­nya-és Vidéke“ jeles szerkesztője engem egy kosár finom gyümölcscsel lepett meg. Pompás második honorárium ! De jött a harmadik is. Ezt köznyel­ven úgy hívják, hogy „Sláger“. Boromisza Tibor egy gyönyörűséges képet festett nekem, egy han­gulatot viszonzásául az én „írói hangulatomnak“. Mi van a képen ? A kálvinista torony, a szom­szédos házak, a Zazar rajta úszkáló kacsákkal, em­berek, kik sertéseket hajtanak föl a heti vásárra. Van ezenkívül pazar szinpompa,, felhős ég, hegyek s a reggeli kődős-pára, mely fátyolba burkolja a kálvinista tornyot. Egy darab Nagybánya, mint minden képe Boromiszának, Ez az én sláger ho­noráriumom. Köszönet, hála érette! Kis Erzsiké leányomé lesz, ki — ha megnő, — hálásan gon­dol Boromisza bácsira. Nekem már nem sok van hátra. Különben is: „Ars longa vita brevis“. A „Vasárnapi Újság“ december 14-iki szá­ma pompás képekben mutatja be Trencsén város műemlékeit, a baromfikiállitást, a kövendi unitári­us templom régi disziíéseit. Szép képek vannak Hatvány Lajos uj darabjának Magyar Színházi bemutatójáról, egy magyar katonatiszt Khinából küldött érdekes fölvételeket, Sebestyén Gyula egy újonnan felfedezett rovás-irásos szöveget mutat be ; Akidnyánszky Gyula haláláról czikk és arckép szól. Szépirodalmi olvasmányok: Rákosi Viktor uj hosszabb novellája Rudnyánszky Gyula és Radó Antal versei, ßarta Lajos novellája, Grazia Deledda regénye. Egyéb közlemények: képek az Omge közgyűléséről, tripoliszi kép, divat-czikk képekkel s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkro- niká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV, Egyetem-utca 4 ). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre két korona 40 fillér. SZERKESZTŐI ÜZENET. Névtelen levelező. H. Minden közügyben szívesen vállaljuk a bírálat odiosus kötelességét, de névtelen leve­leknek a felelőség miatt nem adhatunk hitelt. Arc-szeplőbréme. Az ősz meghagyta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szüksé­gesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, mely­nek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. Egyről-másról. Kiapadhatatlan örökös téma a nő és a sze­relem. Kezdődött a paradicsomban Ádám és Éva flörtölésévei s végződik az utolsó Ítélet napján. A Caezároktól kezdve az utolsó pásztor kunyhóig, mindenütt a nő és a szerelem igazgatja az Életet. A poéta pedig már igazán nem tehet mást, mint e két témát hajtogatja versben és prózában halála órájáig. De háladatos téma is! Hiszen látjuk, hogy a költők és festők mindig nőket ruháznak fel az emberiség legnagyobbszerü erényeivel, mint példá­ul : Igazság, Erény, Részvét, Jótékonyság, Dicsőség, Költészet, Szerelem. De az is igaz, hogy a go­noszságot is női alakok jelképezik mint: Háború, Éhség, Nyomor, Fúriák, Hárpiák, Szirének, Halál, Párkák. Férfiakról ritkán szól az ének. Mert a nő szépsége és jósága sokkal felette áll a férfi szép­ségének és jóságának. De aztán a csúnya és rossz nő viszont szintén sokkal csúnyább és rosszabb a csúnya és rossz férfiúnál. A női nem körül forog az egész világ s ő forgatja az egész világot. A franciáknak udvarias­sága közmondásos. Nőkkel szemben a legfinomabb, legdiszkré­tebb minden cselekedete, minden mondása. S a mit csípősen mond talán róluk, azt is finoman cselekszi. íme például nehány francia mondás a nőkről: — Némelyik nő elveszettnek tekinti azt a napot, a melyikben legalább egy hódítást nem je­gyezhet föl. — Sok asszony azt óhajtja, hogy a szerelem könyvét diszkiadásban nyújtsa át neki az élet. — A szerelem vak. De bezzeg kinyílik az ember szeme, a mikor megnősül. — Ha azt mondja a nő, hogy nem ismeri a szerelmet, akkor tulajdonképpen már keres va­lakit, a ki belevezesse a szerelem titkaiba. — A férj csak akkor kezdi felesége jó tulaj­donságait értékelni, a mikor hibái már nem vonz­zák eléggé. — Az élet komédiájának örökös színpadán a sugólyukban rendszerint nő ül. — A férj tartozik felesége kalapjáról gon­doskodni ; ezzel szemben gondoskodik a feleség a férje számára a — papucsról. — A nő, szépségéről mondott legbárgyubb bókot is mulattatónak találja. — Ha a szép nő belenéz a tükrébe, azt lát­ja, hogy szép; ha csúnya nő néz bele, — ugyanezt látja. — A nő kíváncsiságból, hiúságból, unalom­ból, idegességből, nemtörődömségből, egy szóval minden elképzelhető okból szerelmes ; néha — szerelemből is. * * * Hogy mennyire haladt a mozi-ipar, illetőleg a film-gyártás Amerikában, azt a következő sta­tisztikából láthatjuk; Az egyesült Államokban he­tenként P5 millió méter filmet készítenek. A mozi belépő dijakból mintegy 900 millió korona folyik be évente; azonfelül az amerikai filmipar Európát is kezdi meghódítani. Minden uj filmből rendsze­rint 200 másolatot készítenek. A jó film tartóssá­ga attól függ, hogy miképpen viselik gondját. Használhatóságának időtartama 3—6 hónap között váltakozik. A legtartósabb filmnek azonban még mindig a francia gyártmányt tartják még Ameriká­ban is. A rendes film hossza többnyire 350 méter és nem kevesebb, mint 1600 kis kép van rajta ; ha a fihnképeket olyan nagyságban akarnók elké­szíteni, mint amekkorában a vásznon nagyításban megjelennek, akkor egy filmhez 90 kilométer hosszú szalagra volna szükség. Hogy a modern filmtársa­ságok szenzációs fölvételekre milyen óriási ösz- szeget áldoznak, ismeretes. így például Montreál- ban (Kanada) mozifölvétel céljára fölgyujtottak egy házat és a fölvétel költségei háromnegyed millió koronára rúgtak. Igen érdekes fejezet a mozinak tanítási és tudományos czélokravaló kihasználása. A fölvevő film sebességének a. fokozásával a mo­zi értéke a tudomány számára igen emelkedett. Újabban lővegeket is föl tudnak venni röptűkben. Az ilyen filmen pontosan meg lehet figyelni, hogy a puskagolyó hogyan megy keresztül a szappanbu­borékon. Lehetett látni, hogy a szappanbuborék csak akkor pattant el, a mikor a golyó a túlsó falát is áttörte. New-Yersey állam Orange városá­ban olyan iskolát terveznek, amelyben a mozi pó­tolja az összes tankönyveket. A nyolcz osztályú iskolát jövőre akarják megnyitni.-------------------^ \í BÁNYÁSZAT. Jj Jegyzőköny felvétetett az Orsz. Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület Nagybánya-Vidéki Osztályának 1913 évi december hó 6-án d. u. 5 órakor a m. kir. bányaigazgatóság tanácskozó termében tartott osz­tályülése alkalmából. Jelen voltak: Neubauer Ferenc elnök, Farkas Jenő alelnök, György Gusztáv titkár, Gellért Béla pénztáros, K. Pauer Viktor ellenőr, 1. Berks Leó, Bertalan Miklós, Brebán Sándor, Fábián Lajos, Fizély Sándor, Gretzmacher Gyula, Dr. Kádár Antal, b. Kováts Géza, Kreutler János, Martiny István, Oblatek Béla, km. Papp Sándor, Pats Ferencz, Petire Lajos, Révai Károly, Soltész Elemér, Dr. Stoll Tibor, Dr. Tóth Gábor, Dr. Varga Sándor, Veress József, Dr. Wagner József rendes tagok. Tárgy sorozat: 1. Elnöki bejelentések. 2. Dr. Kádár Antal bányakerületi főorvos emlékbeszéde ; idősbb római szent birodalmi széki gróf Teleki Géza egyesületi elnökünk felett. 3. Indítványok. Elnök szívélyesen üdvözli a szép számmal megjelent tagokat, az ülést megnyitja. A jegyző­könyv vezetésére K. Pauer Viktor, annak hitelesi-

Next

/
Thumbnails
Contents