Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-09 / 49. szám
4. 1913. december 9. NAGYBANYAI HÍRLAP BÁNYÁSZAT. ss ___. _____ ... -------------■ ...----------------------___ J Em lékbeszéd néhai Gróf Teleki Géza, az országos magyar bányászati és kohászati egyesület elnöke fölött. Tartotta: Dr. Kádár Antal. Szomorú kötelességet kell teljesítenem, amikor az országos magyar bányászati és kohászati egyesület nagybányai osztálya elnökének egyenes megbízása folytán, a mi boldog emlékű országos elnökünk: néhai római szt. birodalmi széki Gróf Teleki Géza v. b. t. t.-ról megemlékezem. Feladatom nem könnyű, mert hiszen azon szeretet, tisztelet és ragaszkodás, melylyel őt körülvettük, érezteti velem gyöngeségemet, hogy mindazt szóval visszaadhassam, amit az 0 fenkölt egyéniségéről elmondani óhajtanék ; korlátoz ebben még az a körülmény is, hogy úgy családi, mint politikai, nemkülönben társadalmi téren, hagyomány szerűen teljes bizalmát volt szerencsém bírni, mert nem fordulhatott elő a családban, politikában, vagy a társadalomban olyan momentum, mit a boldog emlékű gróf velőm ne közölt volna. Hogy ez igy volt, csak egyet vagyok bátor fölemlíteni. A Teleki család híres marosvásárhelyi Teleki levéltára Teleki Mihály levelezési részének feldolgozását és a történelmi társulattal együtt való kiadását 12 kötetre határozta ; boldog emlékű elnökünk az eddig megjelent kötetek mindegyikéből egy példányt ajándékozott nekem, az első kötetére pedig a következőket irta : Dr, Kádái Antal barátomnak — mint a Teleki nemzetség igaz barátjának emlékül a csulád öregje 1905. Teleki Géza. E nagy történelmi fontossággal biró és 1656- tól kezdődő levelezések ki adása, mely az utókornak sok olyan dologról ad felvilágosítást, miről senkinek soha tudomása sem lett volna, — szintén j boldog emlékű elnökünknek köszönhető, mert Teleki Géza gróf, mint ő maga is történet tudós, — a család seniora és a történelmi társulat elnöke, fejtette ki eme levelezések történelmi értékét s igy sikerült immár ma a VII. kötet megjelenése. Ezen levelez sekből tudjuk meg azt, hogy a nagybányai veresvizi kincstári bányákból kifolyó veresvizi viz már a XVII század közepén is mint hathatós gyógyerejü viz használtatott, ugyanis Vér Judith — Teleki Mihályhoz intézett egyik levelében azt mondja: „és most megyek Nagybányára, mert reumám annyira gyötör, hogy ennek meggyógyi- tását csakis a híres veresvizi viz — mint másokat engem is meg fog gyógyítani. Ezeknek előre bocsátásával, igyekszem bár röviden, Gróf Teleki Gézáról megőrzött emlékeimet úgy elmondani, mint azt nemcsak legjobb tudomásom, de érzelmeim is diktálják. Boldog emlékű Gróf Teleki Géza, a Teleki családnak seniorja nemcsak közöttünk állott általános nagy tiszteletben, hanem kiterjedt rokonsága /tőrében is, kik valósággal rajongó szeretettel vették körül, mondhatni dédelgették családjuk választott fejét, mert tulajdonképen Teleki Samu a legidősebb; ezen körülmény is b’zonyitja, hogy a bár teljes aristok- rata főur érzelmei és cselekedeteiben mindig és minden irányban democraticus volt. Ezek után tekintettel, hogy igen sokan a Teleki családnak eredetéről tudomással nem bírnak, szükségesnek tartom erről pár szóval említést tenni. A Teleki családnak eredete illetőleg közszereplése a XIII. század elején már oklevelekkel van megerősítve és bizonyítva ; a XIV században pedig Antal akkor még Erdélyi néven, Zsigmond király mellett mint hősvitéz szerepel az 1396-iki nikápolyi csatába::, a mikor is Zsigmond király az általa többed magával készen tartott hajón ö is menekül a Dunán keresztül ; még inkább kitűnik Luin megvédelmezésében 1401 ben a Zsigmond király fogsága idején,a paíarénok és Kervoja boszniai vajda ellen vívott harcban. Hűségéért Zsigmond kiváltságokkal és adományokkal halmozta el, a melyeket 1415 ben cimeradománnyal tetézett; ezen időre esik 1409 körül az a tény is amikor Zsigmond király alatt László Boszniában alapította Gorázd;; községet; innen ered az, hogy sokan egy garázda Teleki ágról is tesznek említést, pedig a Telekiek garázdák egyáltalán soha nem voltak. A boszniai okkupáció idejében, a fiatal Miklós gróf már hadnagy volt a mikor Go- razdát is elfoglalták és a fegyvereket elszedték : ott talált egy török formájú díszes kardot, melyen már a Teleki címer fenyő és kecskével rajta van. Antal volt tehát az, aki a Teleki családot mint ilyent alapította és Országos hírűvé tette. A Teleki családból később igen sokan mint főispánok szerepeltek : ezek közül leginkább kitűnik Teleki Mihály szereplése mint Erdély fő kancellárja, ki is nemcsak mint nagynevű kancellár, de mint híres politikai éles látású bölcsész is nevezetes és ki törhetetlen akaraterején és kitartásán kívül kortársainak, főképen fejedelmének I. Apafii Mihálynak gyarlóságai révén emelkedett a hatalom magas polcára; minderről Teleki Mihálynak levelezései tanúskodnak, mely főként Erdély ezen korbeli történetére vonatkozólag olyan kincset rejt magában, mely a m. kir. Országos és bécsi titkos levéltár kincseivel nemcsak vetekedik, hanem azokat fölül is múlja. A Teleki család 1687-ben, még pedig Teleki Mihálynak bölcs és a jövőbe kiható cselekedeteiért kapta Lipót császártól a grófságot, még pedig római szent birodalmi cimmel azért, mert Lipót császár akkor a római császári címet is használta. E Teleki családból ered a mi boldog emlékű országos elnökünk is, ki született Gróf Teleki Ede és Gróf Haller Matild házasságából 1843 szeptember 28-án Désen; közép iskoláit Nagybányán, Nagyvaradon, és Marosvásárhelyt végezte; elvégezvén ;ogi tanulmányait, a hohenheimi gazdasági akedémiárament sott történt azon följegyzésre méltó eset, hogy a magyarságában, nyelv és nemzet szereteté- ben kiváló ember a mikor német kollégáival kedé.yes társaságban afölött vitatkozott, hogy a magyar vagy a német népdal tud-e több érzést és cselekményt kifejezésre juttatni, Géza gróf fogadást ajánlott, hogy tisztán népdalokból álsiitanak össze egy színdarabot. A fogadást Teleki Géza nyerte meg. A hohenheimi gazdasági akadémia befejezte után haza jött és Kővár vidéknek tiszteleti főjegy- zőjeként kezdte meg a közigazgatási és politikai szerepléséi. Kövárvidéknek, mint külön törvényhatóságnak föloszlatása után pedig Szatmár vármegye közügyeiben vett részt. 1875-ben választották meg első ízben országgyűlési képviselővé a kis nyiresi kerületben; ezen időtől fogva hét cikluson át képviselte a jelenlegi nagysomkuti kerületet. A szabadelvű Deákpárt hive volt mindvégig. Néhai V. Horváth László volt országgyűlési háznagy halála után, a képviselőház háznagyává választották meg, de csakhamar, midőn Tisza Kálmán a miniszterelnöki széket elfoglalta és a belügyi tárcától megvált, ő lett 1889 junius 18-án a Tisza kabinet belügyministere, és Tibád Antal államtitkárával együtt, ő dolgozta ki a közigazgatási reform- javaslatot. Tisza Kálmánnal együtt ő is kilépett 1890 március 15-én a kabinetből s ekkor Ö felsége v. b. t. lanácsossá nevezte ki. Ezen időn túl, áldásdus társadalmi és tudományos munkásságra szentelte minden idejét és az őt rajongó szeretettel körül övező családjának élt. Hogy mily sokat dolgozott irodalmilag is azt majd az lesz hivatva fölsorolni és méltatni, aki életrajzát fog,- megírni, itt csak munkásságának bizonyságául sorolom föl azon tudományos és társadalmi iniézményeket, melyekben mindenkoron vezető szerepet vitt és agilitásával hathatósan közreműködött. Tagja és elnöke volt a történelmi társuiatnak, a tud. Akadámia igazgatósági tagja, az Országos magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek elnöke A szünidei gyermektelep. A gyógyult emebelegeket segítő egyesület. A Klotild szeretetház. A gyermekvédő liga. A rabsegélyző egyesület Az Országos kertész egyesület. A Szatmár vármegyei gazdasági egylet. Az Országos Casinó igazgatója és a híres Hunnia egyesület elnöke. Ezeknek a legtöbbjét haláláig nemcsak viselte, de vezette is. Mindezen sok és fontos elfoglaltsága mellett, voltak oly dolgok is, melyekkel nemcsak behatóan, de szakszerűen is foglalkozott, s érvényt szerzett mindazon dolgoknak melyek országunknak vallás és nemzetiségi külömbség nélkül ma már dúsan hozzák termését. Ezen főbb dolgok pedig voltak : I. A közegészség. II. A gyermekvédelem. III. A bányászat. Bár belügyministersége hosszú időre nem terjedt, de azért a közegészségnek különösen azt a részét, mely a kórházi ápolást és e szegény sor- suak ingyen gyógyszerrel való ellátását illeti hathatósan előmozdította; mint belügyminister meglátogatta az ország — még akkor kevesebb számú állami és közkórházait; látogatásait mindig meglepetésszerűen eszközölte, s váratlan megjelenése által sok olyan rendetlenséget és visszaélést fedezett föl, mely betegek kárára volt, ezeket meg- rendszabályozta s teremtett olyan kórházi admi- nistratiót, mely a még ma isáldásos hatással van a kórházi ápolásra szoruló szegény sorsuakra. A közegészség iránt nagy érdeklődéssel viseltetett és a 7 éven aluli gyermekek gyógyítását oly szigorúan vette, hogy igen sok szülő s gyeimek nevelő kellő büntetésben részesült, ha a csecsemők gyógykezelésének elhanyagolása rábizonyult. Ezen utóbbiakon szerzett tapasztalatai érlelték meg a megboldogultban, a gyermekvédelem általa történt kezdeményezését és hathatósabb teijesztését: nem szűnt meg tettel, hanem irodalmilag és fölolvasá- soklcal is közreműködni. 1893-ban itta meg „Az elhagyott kisdedeket, lelenceket falusi telepen családban nevelni“ cimü tervezetét, mely nemcsak uj irányt ad az elhagyott kisdedek ügyének, hanem a kivitelre megjelöli a kormány feladatát és felsorolja a társadalom részéről a már eddig elért sikereket ; ezzel fölhívta a lelenc ügy barátait és minden nemes ember barátot az addig elhanyagolt ügy felkarolására, s mint a mai állapot is mutatja, e siker oly nagy, hogy a külföldi államok hazánkban történt eme célszerű és üdvös intézkedéseket magukévá téve, hasonló alapon szervezték az u- tobbi években az elhagyott és lelenc kisdedek megmentését, — fölnevelését. Ezen valóban nemzetünk érdekében a jövőre messze kiható üdvös működésének folytatásában fáradhatatlanul tovább működött és az 1896-ik milleniumi évben, a közegészség és orvosügyi kongressuson felolvasta, az általa megirt „A lelenc ügy rendezése“ cirr.ü munkáját ; a kongressus egyhangúan és nagy aplauzummal nemcsak elfogadta javaslatait, de azt 5 pontban egyesítve, elhatározta a kormányhoz való fölterjesztését is. Úgy ezekkel, mint a szünidei gyermektelepek létesítésével maradandó nevet szerzett magának, mert ezek hivatva vannak, a szegény sorsú beteg gyermekeket, a szünidőre oly helyekre telepíteni és fizikaliter oly körülmények közé hozni, a mi
