Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-25 / 47. szám
1913. november 25. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. részeltetett s gólya czombokkal pótoltatott.“ „Négy időtöltött szüzeknek érzelmeik megváltoztatására halvért eresztettek ereikbe.“ Hát nem voltak tréfás és okos emberek a mi dédapáink ? * * * „A barna nőket kerülni kell“. — ezt hirdette a napokban egy biró Los Angelosban, Kalifornia fővárosában. És ha ennek a szigorú Ítéletnek indokait kutatjuk, kitűnik, hogy többnyire a barna asszonyok hütelenek, vagy bűnrészesei a csapodár férjeknek és aláássák a szegény szőke nők családi boldogságát. A biró, — akinek a barna nők valószínűleg kikaparják majd a szemeit, — lesújtó ítéletét olyan számokkal és tényekkel támogatja, amelyeket hosszú bírói praxisa alatt szerzett, mert eddig több, mint 4000 válópörben hozott ítéletet. Ez év október 1-től 26-ig 110 válópört intézett el és ez Amerikában, ahol a házasságot és elválást mint sportszerű mulatságot űzik, nem is sok. 94 esetben kimondta a válást és 71 esetben a férjet 23 esetben pedig a nőt találta bűnösnek. A 71 eset kétharmadrészében hitvesi hűtlenség képezte a válóokot. A bünrészességgel vádolt nők közül csupán öt volt szőke, a többiek valameny- nyien barnák voltak. A hütelen nőknek pedig háromnegyedrésze barna. Ugyanilyen arányt konstatáltak a csábitó férfiaknál is, akiknek háromnegyed része szintén barna volt, ❖ * * \r BÁNYÁSZAT. J Az ón — Irta: kápolnai Pauer Vidor. A gyönyörű nápolyi öböl derült kék egére a Vezúv hatalmas piramisának violaszin árnyképe rajzolódik. A hegy fölött leng a borzalmas füstoszlop s úgy terjed szét a magasban, mint az olasz fenyő szelíd lombkoronája. Éjjel a kráter pokoli aknájából feltörő alvilági tűz kísértetiesen világítja meg a kürtőn kitóduló sátáni füstöt s a távoli hajók ámuló utasai borzadva nézik a páratlan képet. Mindenki érzi parányi voltát a természet e legősibb, legvadabb tombolásával szemben . . . Aki még nem látott működő vulkánt, rendesen csak a lávára gondol, a tűzhányó hegyből eredő izzó tüzfolyamra, mely mindent elpusztítva pár óra múlva a felületén kővé mered. Pedig a füstoszlop a gázok, gőzök s az általuk felragadott lávarészecskék, — a hamu és bombák — talán sokkal megkapóbbak. Hihetetlen mennyiségű vízgőz és gáz szabadul ki egy egy kitörésnél a föld mélyéből, mihez viszonyítva a láva ömlések második helyre szorulnak. Kevesen tudják azt, hogy a föld kéreg igen mély részeiben is lejátszódhat ez a borzalmas színjáték. Az izzón folyó láva — a magma — ilyenkor nem töri át az egész földkérget s nem jut ki a felszínig, hanem még ez alatt tetemes mélységben, két földréteg között, állapodik meg feltörő utján. Itt azután felbuggyan s mint egy gomba teteje helyezkedik el, nyelével összefügve a föld titokzatos mélységével. Talán évezredek kellenek mig ez az izzón folyó kalács megmerevedik s kemény, szürke kőzetté válik. így születik meg például a gránit. Hol maradnak azonban a vízgőzök és gázok? Ezek ugyan nem törhettek felszínre a sok ezer méter mélységből, hanem azért érdekes szerepet játszottak. Egy részüket továbbra is elnyelve tartotta az izzó láva anyag, a magma, a többi pedig élénk működést kezdett kifejteni. Ugyanis egymással és a szomszéd kőzetek anyagával összevegyültek, — idő volt erre bőven, — s a egyesülésükből érdekes vegyületek keletkeztek, melyeket, mint szép ásványokat, múzeumainkban megszemlélhettünk. Hogy jutottak ezek a sok ezer méter mélységben keletkezett kövek kezeink közé? Ez úgy történt. Évmilliók alatt a természeti erők nem csak alkottak, de romboltak is és a föld kérgében, a mélységben elömlött láva tömeg — mely fölött egykor sok száz és ezer méter magasságban hatalmas óceánok hullámzottak, tele úszó szörnyetegekkel — az idők elteltével felszínre került. Eső, fagy, szél, folyóvíz elrombolta s elhordta lassan azt a részét a földkéregnek, mely egykor a kemény kővé keményedéit láva fölé ne- hézkedett. így láthatjuk most- a gázok és gőzök s a szomszédos közetanyagok vegyüléséből eredő gyönyörű kristályokat múzeumaink szekrényeiben. Legérdekesebb csoportja talán ez ásványoknak az ónérceké. Lássuk, hogy keletkeztek ezek ? A mélységben megmerevedő láva kalács — a lakkolit — gőzöket és gázokat tartott elnyelve, melyek lassan belőle kiszabadultak. Ezek között fémgőzök is voltak. Fémek vegyületei Chlór és Fluorral s nagyon sok vízgőz stb. Ónérc, turmahn, fluorit, wolframit, topáz keletkeztek igy a gránitban. A természet romboló erői sokszor nem elégedtek meg azzal, hogy a föld mélységében keletkezett ásvány világról csak a fedő rétegeket takarítsák le, hanem egy lépéssel tovább mentek és a lakkolitot, a granitkalácsot magát is összes képződményeivel kikezdték, letördelték és elhordták. A folyó vizek lassan elsodorták a törmeléket s lejebb szépen osztályozva lerakták. Az e féle képződményeket, hordalékokat : toriatoknak nevezik. Egyrészt a keletkezési helyén: a telérben, másrészt toriatokban található tehát az ónérc, melyből az ember az ónt állítja elő. Az ón története igen érdekes. — Folytatása következik. Felelős szerkesztő: dr A jtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. Xyiszlor mu=ruhafestő, vegytisztító és gözmosó intézete Nagybányán, Kispiac-tér 8. szám (a Korona-szállodával szemben). Van szerencsém Nagybánya és vidéke n. é. közönségének becses tudomására hozni, hogy Kispiac-tér 8-ik szám alatt (a Koronaszállodával szemben) lévő míHuhafestö, vegytisztító és gözmosó intézetemben FESTEK: Mindennemű ruházati cikk et függönyt, ágy és asztalterítőt, glaQe- és cérna- keztyüt stb. gőzzel és feltétlen szintartóan. TISZTÍTOK: Úri, női- és gyermekruhákat, ruhadíszt stb. anélkül, hogy ezek alakja vagy színe a legkevésbé is szenvedne. Gözmosó és fényvasaló intézetemben chlormentesen fehérítve és tükörfénynye vasalva készülnek ingek, gallérok, kézelők. Intézetem modern berendezése, jól gyakorlott munkáim és számos évi gyakorlatom azon kellemes reménységgel kecsegtetnek, hogy a n. é. közönség szives pártfogását röviden megnyerni lehetek szerencsés s minden igyekezetemmel azt megtartani törekszem. GyászrnMk 48 óra alatt festetnek. Vidéki megbízások a legpontosabban eszközöltetnek!! Lakásom : a*' Kígyó-utca 23. szám. "VB Kérve a nagyérdemű közönség szives pártfogását, vagyok teljes tisztelettel Nyisztor László. 1847-ben. A m. kir. Operaház, a m. kir. Orsz. Zeneakadémia, a Nemzeti Zenede, az összes budapesti színházak szállítója a pedálcimbalom és a rekonstruált tárogató egyedüli feltalálója. Magyarország legnagyobb és villám üzemre berendezett hangszergyára. Ajánlja: Pedálcimbalom, tárogató, vonós, réz és fa-fuvó és ütőhangszereit, valamint azok alkatrészeit. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. Schunda V. József cs. és kir. udvari hangszergyáros BUDAPEST, IV. Magyar-utca 16-18. sz.
