Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-18 / 46. szám
TÁRSADALMI és szépirodalmi hetilap. ■"^•aaiSter:'» Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egv szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos : Or. AJTAI NAGY GÁBOR. Fomunkatárs : RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház ---------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ---------Be thlen Gábor. A magyar protestantizmus kiemelkedő eseménye és nagyjelentőségű ünnepe volt múlt hó 23-ika. Erdély egykori nagy fejedelme, iktári Bethlen Gábor 1613 október hó 23-ikán lépett a trónra ; akkor választották Erdély rendei a kolozsvári főtemplomban őt az ország fejedelmévé. A németek egyik nagy költője mondotta volt, hogy minden nagy ember a századok egy-egy nagy gondolata. A magyar történet viharos századai is sok nagyszerű szellemi és erkölcsi energiát állítottak a históriai események folyamatába. A turáni fajnak, a turáni ős erőnek olyan képviselői játszottak vezérszerepet a világtörténet színpadán, a kiknek élete, működése, pályafutása valóban az idők, a századok szellemi életének, lelki aiakuiásának gond- viselésszerü megnyilatkozása volt. A nemzeti múlt sok nagy alakja, sok fényes neve, az idők folyamán eszmévé finomult és tiszta szellemi értékként szállott az utókorra az a gondolat, amely egykor célt, irányt, tartalmat adott életüknek és azzal a nemzeti életet is legdrágább emberi kincseiben: kulturális javaiban gazdagította A nagy emberek szelleme a modus vivendi a nemzet életében, az existenciális nemzeti érdekek erőfeszítése, érvényesülése a fajok harcában. A tizenhatodik és tizenhetedik század világháborútól sanyargatott és kulturális törekvésekkel átitatott szelleme egy nagyszerű energiát adott a magyarnak: Bethlen Gábor élete, pályafutása nőtt bele a nemzeti históriába. Mikor a napi dátum aktu- álitása kapcsán a nagynevű erdélyi fejedelem emlékére gondolunk — a nemzeti élet, és nagyszerűségének fölemelő tanulságai jutnak az eszünkbe. A hatalmas szellem kilobbanásának háromszázados évfordulója azokat a faji tulajdonságokat idézi az utókor emlékezetébe, amelyek egykor megmentették és fentartották Magyarországot a múlt megpróbáltatásai között s később a szellemi munka idején polgár jogot szerez- | tek a magyarnak Európa kulturális életében. I A kis Erdély fejedelme egyéni súlya folytán nemcsak a magyar királyság sorsába szólott bele, hanem a világtörténet eseményeiben is nevezetes szerepet játszott. .A Gusztáv Adolf szövetségese, a bécsi és nikolsburgi béke szerzője, a magyar szabadság, a magyar alkotmány meg- védelmezésével európai jelentőséget szerzett a magyarságnak: minden hadi és diplomáciái sikere a nemzeti élet érőgyarapodása volt. A fejedelem, a hadvezér, az államférfi egyaránt azt mutatta meg, hogy milyen nagyszerű képességek, milyen hatalmas energiák élnek a magyarságban. Hadműveletei, politikai tervei, külömböző alkotásai nagy szellemi fölényről tanúskodnak és a magyarság életére, történetére is fényt derítenek. A magyarság múltját — az ő példája szerint — öntudatos nemzeti élet jellemzi. A magyarság hires alkotmány-és szabadság szeretete a szellemi javak, az erkölcsi értékek szeretete, megbecsülése volt. A nemzeti múlt nem a vak védelemtől, a materiális erők küzdelméből szövődött, hanem az az átgondolt éllettervek, az öntudatos akciók, a megfeszített szellemi energiák hosszú sorát tükrözi vissza. A mi nemzeti érzésünk nem a primitiv népek ösztönszerü faji öntudata, a mi nemzeti érzésünk az érzelem fejlődés azon fokán állott mindenkor, a melyen a nemzeti megnyilatkozás kulturális erőket, egyetemes emberi érdekeket A„NACyBÁNyAI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Alkony. — Irta : Goga Oktávián. — Az ég fátyolba burkolózik, Mint bús anya, kit bánat ért; A vetés közt a napraforgó Csüggeszti le nehéz fejét. A holdsugár ezüstös szála Zabföldek aranyáig ér; Imbolygó, álmos szárnyalással Aludni tér a seregély. Dalos madarak elpihennek, A tóban halkan ing a nád ; Egy hölgymenyét a sarju szélén Altatja lassan két fiát. A gát alatt a patak szunnyad, A malomkerék áll helyén ; Könyökre dűlve ül subáján S bóbiskol a juhász-legény. Az ég s a föld egymás karjában Csodás mámorral van tele; Csakis a sziklaforrás lüktet, Mint egy nagy leány kebele . . . Fordította románból: Révai Károly. Jókai életéből. Jókai Mór, a magyar költőkirály, igen sokszor volt pénzzavarban. Egyszer teli kézzel szórta a pénzét az ablakon, másszor ismét a földkerekség legszorultabb embere volt és leült Íróasztalához és két regény helyett hármat irt és két cikk helyett hatot. És mégis halmozódtak a bajok és már úgy látszott, hogy a költő munkaereje gyengülni fog a gondok alatt, midőn a segítség megérkezett. Jókai gyakran látogatta a szabadelvű klubb helyiségeit, ahol rendszerint Tisza Kálmánnal és Csernátony Lajos képviselővel tarokkozott. Állandó kibicek voltak Lukács László, Podmaniczky Frigyes báró, Mikszáth Kálmán és Wekerle Sándor. Ezt a partit Fervari Kálmán meg is festette. Éveken keresztül minden este játszottak anélkül, hogy a differencia hónaponkint két koronánál nagyobb lett volna. Mikor egyszer Jókai pénzzavarban volt, a rendes tarokk helyett huszonegyest ajánlott. Tisza Kálmán elfogadta az ajánlatot, d*e csak négy krajcár maximális téttel. Jókai, savanyun bár, de igy is beleegyezett. Tényleg nyert is az este ötven krajcárt. A játék befejezése ütán Tisza behívta az egyik szobába. — Móric, — szólt Tisza, mélyen a szemébe nézve — úgy látszik, hogy neked megint nincs pénzed ? f természetes ásványvíz gyógyA O W 1/^ rM fjL I J hatása hurotos bántalniaknál MLmM JL Mm. kJ A m. JL*J M páratlan; a legutóbbi termésű Árjegyzéket----------------------... ...------. ... ... :------------------ savanyu ej borral vegyítve Kap||ató ki vánftra küld 3 BlliSZtldl PZgatOSíp. m kitflnfi italt szolgáltat. 9 mindenhol.
