Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-04 / 44. szám
NAGYBANYAI HÍRLAP 5. madszor meg nem nézik. Mert akkor aztán kon- gani fog a nagy színházi terem. Vendégjátékra pedig csakis kiváló művésznőt vagy művészt hívjon meg, akiket fölemelt helyárak mellett is szívesen néz meg a közönség. Bebizonyította Nagy- J bánya közönsége, amikor Beregit vagy Stella Gyulát szerepeltette, vagy a mikor Bakó László jött le a megnyitásra. Mindig zsúfolt ház volt. Ami a művésznők vendégszerepeltetését illeti, nem okvetlen szükséges, hogy azok a fővárosi csillagok sorából legyenek. Nagyon drágák! Vannak kitűnő művésznők Kolozsvárit, Debrecenben, Miskolcon is. És olcsóbbak is! No de majd elválik minden annak idején. A közönség pedig készüljön egy igen élvezetes szezonra. * ❖ * Olvastam egy mulatságos históriát. Egy fiatal ur megházasodott s a fiatal menyecskével az anyós is házába költözött. Így kezdődik minden családi tragédia ! Ebben az esetben, amit most elmondunk — nem fejlődött ugyan ki a tragédia, hanem ahelyett egy pompás tragikomédiával végződött az eset, mit színdarab irók is felhasználhatnának. Rövid pár havi együttlét alatt az anyós elszerette leányának férjét, ki is válópőrt indított, neje ellen azt lefolytatta és elvette anyósát. A komédia azonban ezzel nem ért véget. Az elvált asszony lakásban továbbra is megmaradt édes anyjánál. Vagyis csak szobát cseréltek. Hogy mind ennek mi lesz a vége, azt csak az egek tudnák megmondani. Az azonban bizonyos, — a közmondás szavaival élve, — hogy az anyós olyan a háznál, mint a csalán a menyasszonyi koszomban.“ Bocsássanak meg nekem ezért az összes élő és meghalt anyósok mindezen mind a más világon. * ❖ * Biharban egy cselédet ünnepeltek, ki 53 esztendeig szolgált egyfolytában, ugyanegy családnál, melynek gyermekeit unokáit és dédunokáit is ő ringatta térdein. Ez a cseléd nem koszorút de babérerdőt érdemelt ki. Mai nap még az is ritkaság számba megy, ha valaki 53 napot tölt egy háznál. Miben, .kiben van a hiba ? Úgy véljük mindkét oldalon van mit magukra vessenek! 1913. szeptember 4. CSARNOK. Heine dalok. i. Ahol j írok, — vak sötétség Kisér lépteim nyomán, Amióta szép szemednek Nem világit fénye rám. Aranyfényü csillagomból Többé egy sugár se’ kél; Lábam előtt örvény tátong; — Végy magadhoz néma éj! II. Éj szállt le szempillámra, Az ajkam néma lön ; Fásultan ott feküdtem A csöndes temetőn. Azt nem tudom, hogy meddig Pihentem holtan itt, Csak egyszerre kopogni Hallottam valakit: „Henrik kelj föl sírodból 1 Az örök nap ragyog. A holtak föltámadtak, Beálltak vig napok.“ Nem kelhetek 1 szememben Nagy éj van, — semmi más ; Kioltá minden fényét A sok könyhullatás. „Henrik! Szemed odváról Az éjt lecsókolom. Jöjj, lásd a menyországot S lakóit, — angyalom 1“ Ó, nem lehet, szerelmem ! Mert fáj még az a seb, Mit egykor rajtam ejtél S mely egyre véresebb. „Henrik! Kezem szelíden Szivedre nyugtatom. A vérzés el fog állni S csitul a fájdalom!“ Ó kedvesem, hiába ! Fejem is vérben áll. Golyót röpiték abba, Amikor elhagyál. „Jaj Henrik, fürtjeimmel Betapasztom sebed! Meggyógyulsz, ha elfojtom Az omló csöppeket!“ S bús, édes esdeklése Győzött szivem fölött. S én fölakartam kelni, Hogy átöleljem őt. De e perc fölszakitá Szivem minden sebét; Ömölni kezdett vérem S akkor — fölébredék. III. Hagyjátok eltemetni A sok bús régi dalt! Állítsunk álmaimnak Egy órjás ravatalt. Egy széles, mély koporsót, Mely mindent eltemet S melyhez a heidelbergi Hordó csak kis gyerek. Legyen a szentmihályló Kemény, miként a szírt, De sokkal hosszabb, mint a Rajnán a mainzi hid. Végül tizenkét órjás, Erős’b mindannyinál, Mint szent Kristóf, ki Kölnben A fényes Dómban áll. Ök vessék a koporsót A tenger mélyibe. Nagy halottnak nagy sírban Kell megpihennie. S tudjátok-e, mért súlyos És mért van oly tele? Mert szerelmein’ s fájdalmam’ Temettem mind bele! . . . Fordította : Révai Károly. BÁNYÁSZATI HÍREK. Az állami szénbányászat fejlesztése. A pénzügyminisztérium elhatározása folytán nagyarányú befektetéssel igyekeznek az állami szénbányák középponti igazgatóságának előterjesztésére 4,700.000 korona költséggel négy uj bánya megnyitásának a munkála,ai folynak serényen. A pet- rozsényi üzemnél három bányát nyitnak meg 3,000.000—4,000.000 korona beruházással, a komlói bányaüzemnél pedig egy uj bányát létesítenek 1,200.000 korona költséggel. A vridniki bányáknál pedig uj föltáró rendszert léptetett az igazgatóság életbe, a mi a termelés menynyiségét jelentékenyen emelni fogja. A kitermelt szenet jelenleg az államvasutak kötötte le, a bányák azonban nem voltak képesek a vasút által lekötött teljes meny- nyiséget elszállítani. Másként alakul a helyzet két esztendő múlva, a mikor a bányák mindenike teljesen üzembe kerül. Az igazgatóság számítása szerint ez esetben a petrosényi bányában termelt menyiség két és félmillió métermázsával, a komlóiban 900.000 mé/ermázsával, a vrídnikiben pedig 700.000 métermázsával növekszik az évi termelt szénmennyiség. Ebből a szénből azután nemcsak a M. Á. V. és az állami vasgyárak kapnak, hanem a minisztérium terve szerint a közönség számára is fogják elárusítani. Hallgatók száma a selmeci főiskolán. A Selmecbányái m. kir. bányászati és erdészeti főiskola négy fakultására az 1913/14 tanévben összesen 576 hallgató iratkozott be. A létszám, a múlt évihez képest, negyvenhattal kevesebb. Az első évfolyamra 93 erdész, 37 bányász, 13 vaskohász és. 1 fémkohász iratkozott be. A nagyváradi püspökség bányái orosz kézen. Wenckheim Krisztina grófnőnek Aradme- gyében, ahová a bihari Érczhegység átnyúlik, több vas- és magán-bányája van, az Érchegység biharmegyei részén pedig a nagyváradi latin szer- tartásu püspökségnek. A Wenckheim-féle bányákat a napokban hosszabb időre haszonbérbe vette egy orosz milliomosokból álló konzorczium. Haszonbérbe vette ezenkívül a konzorczium a nagyváradi latin szertartásu püspökség bányáit is. A A konzorczium feje Stanislaw Bánás varsói pénzember, műszaki tanácsadója Alexander von Kan- daki orosz főbányatanácsos, ezeken kivül Josef Jordan varsói takos és, az osztrák Franz Thoma- nek kattowitzi vállalkozó, aki a társaság ügyeinek magyarországi vezetője. Az oroszok czélja nagyarányú bányavállalkozás és nagyobb előkészületeket tesznek a bányákhoz való könnyebb hozzáfér- hetés szempontjából, külümböző iparvasutak létesítéséhez. A bányákból kibányászandó érez leszállítása a Kőrösvölgyére fog gravitálni, mert a konzorczium arra vállalt kötelezettségeket, hogy a Biharmegyében fekvő püspöki bányákból termelendő érczet a borosebesmenyházai vasúton szállítja le. Arc-szeplőkréme. Az ősz meghagyta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. Felelős szerkesztő: dr Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. 4890—1913 tkv. szám. Póthirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság mint telekkönyvi haíóssg közhírré teszi, miszerint a Gódel Salamon nagybányai lakos végrehajtatnak Berin- dán Pentele alsóujfalusi lakos vhjtást szenvedő elleni 25 K. 30 f. s jár. iránti vhjtási ügyében 4692—913. sz. a. kibocsátott árverési hirdetmény-
