Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-04 / 44. szám
NAGYBANYAI HÍRLAP 3. a piacot minden szükséges dologgal, amely megtöri a közvetítőnek mindenhol fennálló kartelljét s amelynek gondja lesz arra is, hogy a fogyasztó csakis kifogástalan minőségű élelmiszert kapjon. Ezt a munkát a városok vezetőinek kell meg- csinálniok. Halottak napja. Halottak napját nem lehet ünnepnek tekinteni, a sirok feldiszitése, temetők kivilágítása sok évszázadon át kialakult szokás. Hogy mai értelemben vett halottak napja pusztán csak szokás, azt bizonyítja az a tény, hogy a városok közönségéből nemcsak a katholikusok, hanem protestánsok, sok helyen a zsidók is kivonulnak halottak napján a temetőbe és éppen olyan kivilágításokat rendeznek, mint azok a katholikusok, akiknek az egyházi formaságok szabályai előirják ennek az ünnepélyes szokásnak a betartását. A magyarországi protestáns falvakban már régen elmosódott ennek a szokásnak az emléke is, ma már nem sokat tudnak a halottak napjáról, de például a nagypénteki böjt — ami ugyanilyen örökölt szokás a protestánsok között — még ma is létezik. Nagy brittánia és Németország nagy részében, ahol a katholicizmus nagyon háttérbe szorult, már eltűnt a protestánsok köréből ez a halottaknapi szokás. A katholikus egyház nem tartja ünnepnapnak a halottak napját, mert tudvalevőleg a naptárakban sem jelzi piros betű ezt a napot A városokban és általában ott, ahol a különböző felekezetek nagy tömegei között fennálló érintkezés a protestánsok között is fenntartotta a temetővilágitás szokását, az emberek november elsején este szoktak kivonulni a temetőkbe, ekkorra virágozták fel a sírokat, mint november niásodi- kának előestéjén. A halottaknapi szertartásokról, gyászistentiszteletekről már csak a római katholikusok templomjárói bírnak tudomással. Bár minden háznál van kalendárium, azért kevesen tudják, hogy az idén az a ritkán előforduló változás van a naptárakban, hogy halottak napja 3-ára esik. Ez a változás mindig előfordul azokban az esztendőkben, amikor vasárnapra esik 2-a, mert a római katholikusok gyászistentiszteletet nem tarthatnak vasárnap, csak hétköznapokon. Most az a kérdés merült fel, hogy mikor legyen a temetővilágitás? A katholikus embernek van hivatalos Tehát felelet az előbbire. Följegyeztem a választ is. Aznap egész este e titokzatos kérdés és felelettel foglalkoztam. Éjfélre készen voltam. Az x, az ismeretlen szám meg volt fejtve: „huszonnyol- cadikán fél négy órakor jöjj. Nincs kételyem. Félix! És a válasz: „Igen, megyek. Ilon.“ Regény két sorban. Titokzatos találkozóra hivás, amit az utcai kerítés közvetit, mert valószínűen póstai úton nem érthesithetik egymást. Kitudja mi akadálya lehet a levélbeli közlekedésnek? Talán a férj árgus szeme őrködik a kikapós asz- szony fölött? Meglehet, de úgyis hiába: A szerelmesek találékonyak. Meg aztán régi jó magyar közmondás volt és marad, hogy: „nehezebb egy asszonyt megőrizni, mint egy zsák balhát.“ Egészen okosan csinálják dolgukat. Egy teljesen félreeső, exterritoriális hely,, a kerítés deszkája szolgál közvetítőnek. A legújabb postai intézmény. Még bélyeget sem kell a levélre ragasztani. Ingyen korrespondiálnak. A fiatal ember reggel fölirja a kerítésre óhaját számtani feladat alakjában; délután már ott vaa a válasz is szó- vagy képtalány formájában. A többi aztán megy a rendes sablon szerint. S az érdekelt férj semmit sem tud felőle, mert otthon egy sor irás sincs a dologról. Nincs ami árulója lenne. Ilyenképen értekeznek nagy városokban a betörők és zsiványok halottak napja, tehát az előeste szokásait 2-án este tartják meg. Azok, akik az egyháztól függetlenül ragaszkodnak ezekhez a szokásokhoz, most vagy az egyházzal tartanak, vagy nem. A fővárosban temetői ünnepségek, világítások most is elsején este voltak. A halottak emléke nem a gyertyalángokban ég, hanem a szivekben. Azok, akiknek egyházuk nem ir elő különös ünnepléseket s mégis világítottak szokásból, abból a szempontból tarthatnak a katholikusokkal az időpont kérdésében, hogy szebb és impozánsabb, ha egyszerre gyulnak ki a lángok. HÍREK. Szeptember 3. Fényes esküvő. Ocsárd Böske esküvőre múlt hó 25-én volt Gödöllőn. Mint násznagyok 1. Berksz Leó és Oszvald Gusztáv szerepeltek. Koszorús leányok voltak Berksz Emmi és Ocsárd Katicza. Az esküvőn Gödöllő egész inteligenciája részt vett s az udvari kápolnában tartott esküvő után a vasúti vendéglőben ebéd volt, mely után a fiatal pár Monorra utazott, hol Szabados Kálmán csendőrhadnagy állomásozik. Városi közgyűlés. Múlt hó 31-én délután 3 órakor közgyűlés volt, melyen a városatyák kevés számmal gyűltek egybe. Alig egy félóra alatt végeztek a tárgysorozattal, mert egyetlen pont sem adott különösebb alkalmat. Először is a gazd. és pénzügyi bizottság javaslata volt szőnyegen a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettől fölveendő 150000 koronás ideiglenes kölcsön kötelező nyilatkozatának jóváhagyása iránt. A megbízott Makray és Stoll Tibor bemutatták a közjegyző előtt megállapított nyilatkozatot, miszerint a város egy évre, folyó számlára 150 ezer koronát vesz kölcsön a Pesti Hazaitól, a kamatokat negyedévenként utólagosan fizeti és pedig az O. M. Bank kamatlábától föltételezetten 1'5%-kal magasabb kamatot. Kiköti a pénzintézet, hogy ha a város törlesztéses kölcsönt fog majd fölvenni, egyenlő feltételek mellett övé legyen az elsőség. A képviselet névszerint való szavazással egyhangúan megszavazta az uj ideiglenes kölcsönt. A debreczeni siketnéma intézet évi 250 K diját felmondották, mivel a város által több Ízben ajánlott siketnémáis. A koldusoknak saját ábécéjük van, amit csak ők értenek meg. A fentebbiek megfejtése belekerült nekem legalább is 10 órába. De nem sajnálom, mert tanultam belőle. íme, itt a regény tárgy az utca kavicsaiból kiszemelgetve. Csak figyelni kell és látni! A nagy regények, családi tragédiák szálai az utcáig érnek. Aki megtalálja a szál végét, az könnyen fölgom- bolyithatja, ha érdekli. Vannak azonban olyan színes, aranyos szálak, melyeknek fölgombolyitása már a lovagias érzésbe ütközik. Ez is olyan szál volt . . . Nem nyúltam hozzá, nehogy feldúljam egy szegény felszarvazott férj lelki nyugalmát, ki vakon hiszen. Meg aztán mért tegyek szerencsétlenné egy szép fiatal asszonyt, kinek nincs egyéb hibája mint az, hogy szeret. Asszonynak pedig a szerelem életszükség, — férfiúnak csak szórakozás. Csak rajta, tovább a levelezéssel! Rajtok kivül csak én olvasom el úgy, hogy meg is értem. De ez nékem nem jelent egyebet, mint kavicsokat, miket az utcáról szedegetek pusztán csak játéktárgyul. Ha „Ök“ is elolvassák jelen soraimat. — amint bizton hiszem is, hogy olvasni fogják, — megnyugtatom őket e szótalánnyal: Nef e, e, e! X f ek! kát az intézet egyszerűen visszautasitotta. A folyamatban levő perek kimutatását véleményezés végett áttették a jogügyi bizottsághoz. Vajay Imre számtiszt fellebbezését a megye részben elutasította, amennyiben tudomásul vette, hogy Vajayt a XI. osztályba sorozták s 600 K pótlékot adtak neki, lakpénzét és tűzifáját azonban a X-ik osztály szerint emelte föl. Ez ellen a tanács felebbezett, de feleb'oezett Vajay is, a közgyűlés a maga részéről elfogadta a tanács felebbezését s mind a kettőt fölterjeszti a belügynvniszterhez, a hova a 150 ezer koronás kölcsönt is föl kell terjeszteni. Ezzel ki is merítették a tárgysorozatot s alig 7a4 órakor a polgármester már bezárta a gyűlést. A jegyzőkönyv hitelesítésére Bálint Imre, Révész János és Csepey Ferenc jelöltettek ki. Dr. Márffi Károly színtársulata. A Lendvai-szinház uj igazgatója beküldte tagjainak névsorát, melyből megállapíthatjuk, hogy elsőrendű társulatot fogunk nyerni. Műszaki személyzet: Dr. Márffy Károly, igazgató-főrendező. Székely Gyula, ig.-helyettes, operette rend, Hidasi Kálmán, titkár. Rogoz Imre, drámai rendező. Hemerka Gyula, karnagy. Rónai Emil, súgó. Halász Andor, ügyelő. Kiss István, pénztárnok. Ölvedi István, gazda és könyvtárnok. Dobó Mihály, főruhatárnok 2 segéddel. Szőlősi József, kellékes 1 segéddel. Nagy Ferencz, diszmester 1 segéddel. Lipák András szereposztó. Működő nők: Bányai Etel, komika. Deák Flóra, naiva, Kiss Tusi, énekesnaiva. Ladányi Mariska, énekesnaiva. Dr. Márffyné Mezei Jolán szubrett-prima-donna. Mikes Margit, koloratur- énekesnő. Róna Stefi, vígjátéki naiva. Homokai Gabriella, anya. Szigethi Irén, subrett-primadonna. Zöldi Vilma, drámai szende. Bencze Erzsi Sz. Csepreghy Emma, Csepreghi Irma, Czinczér Mariska, Halász Sándorné Molnár Juliska, Szigethi Tercsi, Tarján Viola kardalosnők és segédszinésznők. Működő férfiak: Bónyi József, szerelmesszinész. Fekete László, énekes bonvivant. Hidassy Kálmán, apaszinész és komikus Galgöczy Lajos, opera, operett tenorénekes, Ivánfi Jenő tánczos komikus. Lenkey György, siheder. Rogoz Imre, lyrai szerelmes és naturbursch, Rónai Géza, hős és jellemszi- nész. Stoll Béla, operett-buffó. Székely Gyula, opera- és operett-bariton, Bodnár István, Halász Sándor, Márkus János, Papp Ferencz, Semjén Jenő Varga Simon, Zimkó Dénes kardalosok és segéd- szinészek. A zenét az összes előadásokhoz az 50-ik gyalogezred zenekara szolgáltatja. Műsorában a legújabb drámák, operettek szerepelnek, sőt van két opera is: a Bolond és a Traviatta A „Székelyudvarhelyi Híradó“ igen hízelgőén nyilatkozik a jeles társulatról. A többi közt ezt írja: „ A szezon nemcsak sikerültnek, de páratlannak mondható. Az ok mely a publikumot be- csőditi, kétségtelenül magában a társulatban rejlik. Jó erők, akik jó darabokat adnak elő. Mert ez is kell és bármily hatalmas is az az ösztön, hogy színházba járjunk, ha rossz színészek rossz darabokat, vagy jó darabokat rosszul adnak elő, az embereknek elmegy a kedvük a színházba járástól. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a társulat ellen nincs okunk panaszra, Márffy dr. pedig megelégedetten dörzsöli kezét és kijelenti, hogy az udvarhelyi publikumnál soha sem kiván magának jobbat. Ezek szerint tehát márciusban élvezetes színi szezónra van kilátásunk. Csak a közönség is emberelje meg magát. Egy dologra már előre is figyelmeztetjük Márffy drt: lehetőleg mérsékelje az árakat, mert a szomorú pénzviszonyok még mindig tartanak. A reformáció emlékünnepe. Kegyeletes szép ünnepélyt tartottak az evangélikus templomban október hó 31-én. A protestánsok, ev. reformátusok, együttesen ünnepelték a nagy nap em- ! lékét az evangélikus templomban, Minthogy az összes iskolák protestáns növendékei is fel voltak mentve a tanilástól, resztvettek az isteni tiszteié-
